Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-58

À Nemzetgyűlés 58. ülése 1920. hiszem, bizonyos mértékig ezek az atrocitások is e komoly előkészületekkel, az u. n. zsákmányoló bizottságok működésével függnek össze, amennyiben ezeket az utolsó percben szokták kiküldeni, ugy, bogy reményem van arra, hgoy ezen területeket rövidesen ki fogják üriteni. (Felkiáltások a jobboldalon: Csak a termést várják! Nagy mozgás.) Lehet, hogy a termést várják, hisz ez előrelátható volt. (Nagy mozgás.) Hencz Károly: Szép perspektíva ! Gr. Teleki Pál külügyminister: Természetes, hogy magunk részéről továbbra is mindent elkövetünk, amit lehet, de méltóztassék számolni azzal, hogy tudjuk, mily eszközök állnak most rendelkezésünkre és minő eszközök állnának rendelkezésünkre, akár aláirtuk a békét, akár nem. Hencz Károly: Hol van az entente a béke végrehajtásában? (Mozgás.) Mi aláirtuk. Ez kétoldalú szerződés, mely őket is kötelezi. (Mozgás és zaj.) Gr. Teleki Pál külügyminister: Természetes, hogy őket is kötelezi és ha méltóztatnak elolvasni a levelet, amellyel a békeszerződést aláirtuk, méltóztatnak látni, — amint alkalmam volt kifejteni — hogy ezekhez kötöttük a békeszerződés aláírásának bizonyos mértékben az érvényességét és azt követeltük tényleg, hogy a másik részről is betartassék, (Élénk helyeslés) ugy, hogy egész természetes, hogy ezek a követeléseink magán a békeszerződésen alapulnak, teljesen jogosultak és ezek végrehajtását teljes joggal követelhetjük, sőt továbbmenve, nemcsak ezeket követeljük, de követeljük az igazságtalanságok reparálását azokon tul is, amelyek magában a békeszerződésben vannak lefektetve, azokon tul is amelyek magának a békeszerződésnek értelmében is már igazságtalanságoknak minősíttetnek. Hogy mily nyomatékkal tudjuk ezt kérni, az nemcsak saját szándékunktól és akaratuktól függ, de attól az erőtől, amelyet produkálni tudunk, az erőtől, amely egyrészt ugyan mindenkor az az anyagi erő is, amelyet egy nemzet produkálni képes, de másrészt mindenesetre az a morális, az az erkölcsi erő is, amelyet produkálni képes egy nemzet és ebben nagyon fontos lépés az, hogy ma a kormányzó, a Nemzetgyűlés és a kormány egyöntetűen a rend helyreállitását célozzák. Mert ez lesz egyike a leghathatósabb rendszabályoknak arra nézve, hogy ezek a dolgok megszűnjenek, mert ha azt látják, hogy nálunk nem történnek atrocitások, hanem teljesen nyugati kultúra és civilizáció van, mig a körülöttünk levő államokban atrocitásokat követnek el, más lesz a bánásmód Magyarországgal szemben, mintha azt látják, hogy innen is, tál is Kelet-Európa van és vonhatják a keleteurópai határokat kényük-kedvük szerint. Méltóztassék a kérdést ebből a szempontból megitélni és ha megítélték, hogy mily erő áll nekem rendelkezésemre, akkor méltóztassék visszaemlékezni arra, amit mondottam, hogy tisztességes külpolitikát és jó külpolitikát akkor lehet csiévi június hó ll-en, pénteken. 333 nálni, ha jó a belpolitika, ha az országnak belső ereje megvan, amely belső erővel lehet külső erőt kifejteni. Ha tehát itt a rend és a nyugati kultúra teljes lesz, ha elismerik, hogy mi a nyugati kultúra legmagasabb fokán állunk, ha ezt elismerik és látják, akkor igenis meglesz a kellő erő, az a sokkal több erő arra, hogy azokat a törekvéseinket, amelyek a t. interpelláló képviselő ur törekvései és természetesen az enyéim is és minden tisztességes magyar ember törekvései, végrehajthassuk. Ezeket akartam a t. Háznak bejelenteni és kérem, legyenek megGyőződve arról, hogy minden megtörténik arra nézve, hogy továbbra is a legnagyobb eréllyel működjünk. Meg vagyok Győződve arról, hogy ha a rend Magyarországon tökéletes lesz, sokkal nagyobb nyomatékkal és sokkal nagyabb erővel leszünk képesek ezeknek az intézkedéseknek és intervencióknak súlyt adni s akkor ezeknek több eredményük is lesz. (Igaz! Ugy van! jobhfelől.) Ebben a megGyőződésben és arra kérve a t. Házat, hogy nem ezekből a speciális dolgokból, de abból, amit elmondottam, méltóztassék megitélni a helyzetet és levonni azt a következtetést, hogy a belső rend helyreállitása az első követelmény és minden igyekezet ennek megszilárdítására fordítandó, hogy kifelé nyomatékosan léphessünk fel, akár mi, akár más. Kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Wéber János: T. Nemzetgyűlés ! Interpellációm célja az volt, hogy egyrészt ezek a szenvedő véreink lássák, hogy itt a magyar Nemzetgyűlésen igenis, melegen foglalkoznak sorsukkal, másrészt pedig, hogy a művelt nemzetek parlamentjei és a művelt népek is tudomást vegyenek azokról az attrocitásokról, melyeket honfitársaink a megszállott részeken elszenvedni kénytelenek és végül, hogy a külügyminister úrtól is bizonyos fölvilágosítást kapjunk e kérdésekben. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Egy kérdésre azonban most még külön is fel akarom hívni az igen t. külügyminister ur figyelmét. (Halljuk ! Halljuk ! Ugy Jugoszláviából, mint a cseh államból az állampolgárok szabadon közlekedhetnek a magyar nemzettel Magyarország előzékenységéből és jóvoltából. (Igaz ! Ugy van !) Amig azonban ez igy van, addig a mi honfitársaink még halálozás esetén sem tudnak soha az illetékes jugoszláv vagy cseh hatóságoktól utazási engedélyt kapni. (Igaz ! Ugy van !) Arra kérem tehát az igen t. külügyminister urat, tegye meg erre vonatkozólag is a szükséges intézkedéseket, (Általános helyeslés. Felkiáltások : Retorziót kell alkalmazni az egész vonalon !) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Végezetül kénytelen vagyok itt e Házban appellálni. az ententemissziókhoz, azok tagjainak, mint egyeseknek gentleman mivoltához, hogy ne tűrjék, hogy ezek-