Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-58
À Nemzetgyűlés 58. ülése 1920. a kommunizmus alatt mindent elkövettek a polgárság érdekeinek védelmére s akikkel én, midőn Budapestről menekülnöm kellett, tavaly együtt dolgoztam a kommunizmus ellen, ilyen üldöztetésnek legyenek kitéve minden komoly ok nélkül. En az előbb felsorolt polgárokat jól ismerem és kizártnak tartom azt, hogy olyan bűnök legyen, amiért ilyen eljárást lehetne ellenük foganatosítani és erre való tekintettel vagyok bátor szives és sürgős intervenciódat kérni az illetőknek azonnali hazabocsátása érdekében.« T. Nemzetgyűlés ! Távol áll tőlem a gondolata is annak, hogy ezt a deliktumot, amelyről ilyen utón szereztem tudomást, a nemzeti hadsereg rovására kívánjam irni, annak a nemzeti hadseregnek a rovására, amelyre minden jó magyar embernek csak a legnagyobb szeretettel, a legnagyobb áldozatkészséggel és a legnagyobb tisztelettel kell felnéznie, (Altalános helyeslés.) amellyel szemben minden néven nevezendő áldozatot meg kell hoznunk, mert csak az a nemzet életképes, amely a nemzeti gondolat kicsucsosodását, nemzetének hadseregét, a szivére, a keblére öleli és azzal szemben az áldozatkészség legmesszebb határáig is kész mindenkor elmenni. Távol áll, mondom, tőlem a gondolat, hogy ezt a nemzeti hadsereg rovására irjam, sőt meg vagyok róla győződve, — s azért hoztam ezt az esetet a t. Nemzetgyűlés elé — hogy épen a hadsereg fog mindent elkövetni abban a tekintetben, hogy minden félreértést eloszlatva, amennyiben itt — amint meg vagyok róla győződve — csak egy egyéni vállalkozásról van szó, ez az egyéni vállalkozás megtoroltassék. Tekintettel arra, hogy itt egyesek részéről — törvény ellenére — történtek letartóztatások, s olyanokat tartóztattak le, akiket magam is személyesen ismerek s akiket tudtommal semmi néven nevezendő bűn nem terhel, azzal a tisztel jes kéréssel fordulok itt a Nemzetgyűlés szine előtt a mélyen tisztelt kormányhoz, szíveskedjék intézkedni aziránt, hogy egyfelől ezek az ártatlan emberek azonnal szabadon bocsáttassanak, s amennyiben mégis bármiben bűnösök lennének, illetékes birájuk elé állíttassanak, az az egyéni vállalkozás pedig, amelynek eredménye ez a letartóztatás, megfelelő törvényes megtorlásban részesittessék. (Általános helyeslés.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) A kormány mindent meg fog tenni, hogy ezek a, teljesen jogtalan beavatkozások megszűnjenek. Én is ismerek a letartóztatott egyének közül egynehányat, mert magamnak is van Fonyódon nyaralóm; ismerem ezeket az embereket és magam is meg vagyok győződve arról, mert a kommunizmus alatti viselkedésüket is ismerem, hogy teljesen korrektül viselkedtek a kommunizmus alatt. Csupán egyre kérem t. képviselőtársaimat. évi június hó 11-én, pénteken. 317 Miután azok az adatok, amelyeket a t. képviselő urak kapnak, mégis csak egyoldalról jönnek, méltóztassanak megnyugodni abban, hogy előbb az illetékes minister úrral közöljék, azokat és csak azután méltóztassanak a Nemzetgyűlés elé hozni, ha az illető szakministertől orvoslást nem kaptak. (Felkiáltások balfelöl : Ugy van ! Elég volt az elmérgesitésbol ! ) Ezt azért kérem, mert bármilyen jóhiszemüleg és jóindulattal jönnek is ezek a panaszok, mégis meggyőződtem róla, hogy azokba hibák és tévedések csúszhatnak be. Tőlem áll legtávolabb védeni az attrocitásokat; hiszen egész nevelésem jogászi nevelés volt, soha életemben nem tudtam megnyugodni és megbarátkozni semmiféle jogellenes cselekedettel, de azt is tapasztaltam egy hosszú életen át, hogy az ilyen panaszok mindig bizonyos egyoldalú színezetet nyernek. S ez különösen veszedelmes és súlyos momentum lehet a mai időkben. Arra kérem tehát — bár nem helytelenítem, sőt köszönettel veszem az értesítést és a magunk részéről mindent meg fogunk tenni az orvoslás iránt — összes képviselőtársaimat, hogy ilyen panaszok esetében méltóztassék előbb megkísérelni az illetékes ministernél a jogorvoslást, s ha nem kapják meg a jogorvoslást, akkor tökéletesen helyén van, sőt jogukban áll és kötelességük is, hogy a Nemzetgyűlés elé hozzák a kérdést, ha a szakminister maga nem tud arra nézve orvoslást adni. (Alialános helyeslés. Egy hang a középen: Eső után köpönyeg!) Ez nem eső után köpönyeg, mert hiszen két-három nap alatt eldől, ad-e a szakminister orvoslást erre vagy nem. A jelen esetben pedig mindent meg fogunk tenni ez ügyben. A honvédelmi minister úrral magam fogom közölni a dolgot 11 órakor, amikor együtt leszünk, — s talán lesz szives a képviselő ur átadni a levelet, hogy az intézkedéseket közvetlenül azonnal megtehessük. (Altalános helyeslés.) Elnök: A napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgyát nem képezvén, áttérünk a napirendre, amelynek 2. pontja az állami, államvasuti és megyei tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Következik a 3. §. Az előadó urat illeti a szó. Kenéz Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel vagyok bátor javasolni, hogy a 4. § után egy ujabb szakasz vétessék fel a következő szöveggel (olvassa) : »A 3. és 4. §-okban foglalt esetekben azokra nézve, akik a fennálló törvényes rendelkezések értelmében királyi kinevezés utján betöltendő állásokra vannak kinevezve — ide értve a királyi ítélőtáblai bírákat és királyi ügyészeket is, — az alkalmazásban való további meghagyás és az elbocsátás, illetve eltávolítás iránt a kormányzóhoz kell előterjesztést tenni.«
