Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-44

A Nemzetgyűlés 44. ütése 1920. évi május hó 18-án, kedden. 17 kormányzónak sincs meg a házfeloszlatási joga ; az a törvény, amelyet meghoztunk, azt nem tartalmazza. A kormányzó felelőtlen, sérthetetlen személy, az ó, kvázi a királyi hatalmat helyettesitő előjogai közé tartozhatik a feloszlatás joga, de hogy a belügyministej*, mint egy kormány tagja, élhessen e joggal, hogy százezreknek, vagy félmillió embernek akaratát egy tollvonással megsemmisíthesse, azt nem tartőm a mai demokratikus időkben, a mai demokratikus világban helyesnek és megfelelőnek. En a t. belügyminister ur helyzetét nagyon, nehéznek tartom. (Mozgás.) Dömötör Mihály beliigyminister: Rendkívüli idők rendkívüli szabályokat igényelnek. (Igaz ! ugy van ! a baloldalon.) Bródy Ernő : Bocsánatot kérek, ez is kivétel lesz, ez is csak Budapestre vonatkozik? (Felkiáltások a baloldalon : Igen, csak Budapestre !) Vagy megcsinálják a törvényhatóságokban, ugyanazt megcsinálják a községekben? (Mozgás.) Usetty Ferenc : Csak a fővárosban ! (Felkiáltások a jobboldalon : Nem engedjük a községekben ! Zaj.) Elnök : A tanácskozás lehetetlenné válik, ha a t. képviselő urak folytonosan közbeszólnak. (Halljuk ! Halljuk !) Bródy Ernő : Mondom, t. Nemzetgyűlés, nagyon helytelennek tartom és jogérzékem is helyteleníti ezt a paragrafust. En nem adnám meg a t. belügyminister urnák ezt a jogot. Hiszen az a régi 1872 : XXXVI. te. annyi jogot ad a belügyminister urnák, hogy folytonosan ellenőrizheti a főváros közigazgatásának menetét és minden helytelen határozat, amit a belügyminister ur annak véleményez, annak gondol, megsemmisíthető. De, bocsánatot kérek, mi értelme van ennek? Hiszen egy ilyen omnipotens jogot adni a mai világban már nagyon kirivó, ez csak a keleti fejedelemségek idejében, az istenáldotta királyok virágjában volt meg. (Mozgás és zaj balfelől.) Dömötör Mihály belügyminister: A képviselő ur ugy beszél, mintha két év óta nem történt volna semmi ! (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Bródy Ernő : Részünkről nem történt semmi ! (Zaj balfelől.) Usetty Ferenc : De történt a főváros részéről ! (Ugy van! balfelől.) Bródy Ernő: Itt a jövőre alkottatik egy törvény. Mert, bocsánatot kérek, mi nem akarjuk az ellenőrzés alól kivenni a fővárost. Hiszen én magam üdvözöltem a legnagyobb mértékben az összeférhetlenséget és magam mutatok reá most is arra, hogy a belügyminister urnák módja, joga és alkalma van a törvényhatóságnak, a közigazgatásnak minden határozatát ellenőrizni. Tessék igenis megsemmisíteni minden helytelen határozatot. Dömötör Mihály belügyminister: De a közgyűléseken elhangzott lázitó beszédeket nem tudom megsemmisíteni Î (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Pető Sándor : Tévedni méltóztatik ! Bródy Ernő: Ismétlem, az ellenőrzésre van módja és alkalma a belügyminister urnák. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — III. KÖT Itt az autonómiára is utalnom kell. Mert mit jelent az autonómia, mit jelent a 240 bizottsági tag, mit jelent százezrek megnyilatkozása, akarata, ha a belügyminister ur egy tollvonással ezt a törvényhatóságot feloszlathatja ? Én tehát nagyon helytelenítem ezt a szakaszt és kérem, méltóztassék azt a javaslatból kihagyni. Fangler Béla : Kár volna ! Ez a legjobb szakasz! (Igaz ! Ugy van ! Derültség balfelől.) Bródy Ernő: Most még két kérdésről akarok röviden beszélni. Az egyik az, hogy itt a 13. §-ban statuáltatik 22 olyan tagja a törvényhatósági bizottságnak, akik állásuknál, tisztségüknél fogva lesznek a bizottság tagjai, akik itt fel vannak sorolva. Ezek legtöbbje ellen nekem semmi észrevételem nincs és magam is helyeslem azt, ha az intelligencia — mint azt már emiitettem — ily módon bevonul az ő képviselete utján magába a törvényhatósági szervezetbe, de azt hiszem, az élettel közelebb kellene hozni ezeket a képviseleteket. Nevezetesen nem volna szabad kihagyni olyan képviseleteket, amelyeknek ott feltétlenül helyük van. Mert amikor itt nagyon sok kormánykinevezéstől függő képviseletnek ad helyet ez a javaslat, azt hiszem, ez az autonómia rovására esik, s ezért nem helyeselhetem, ha ilyen sok kormánykinevezéstől függő hivatalnok van ott, aki természetesen nem szólalhat fel a kormány tényei ellen. Már pedig ugyebár, nem az a törekvés, hogy szájkosarakat rakjunk, nem az a törekvés, hogy megállítsuk a véleménynyilvánítást, hanem az, hogy abban a törvényhatóságban minden vélemény szabadon megnyilatkozhassék. Nem tudom elképzelni, hogy egy kormánykinevezéstől függő hivatalnok teljes függetlenséggel gyakorolhatná a törvényhatósági bizottságban a maga tisztjét. (Zaj balfelől.) De nem akarok sokáig immorálni ennél a kérdésnél, egyszerűen hibáztatom, hogy nem méltóztattak bevenni olyanokat, akiknek feltétlenül ott van a helyük és akik az élet képviselői, akik bizonyos hivatásokat teljesítenek. Be kellett volna jönnie pl. a Kereskedelmi és Iparkamara egyik képviselőjének, szerintem az Ügyvédi Kamara egy képviselőjének is, mert ezek mind autonóm testületek, amelyek mind maguk választják elnökeiket, s akik közülük a fővárosi képviseletre delegáltatnának, teljes függetlenséggel képviselhetnék ott annak a karnak és egyúttal a köznek érdekét is, mert hiszen ezek a testületek azok, amelyekben a közérdek is legelsősorban képviselve van. Usetty Ferenc : Volt elég képviselőjük eddig ! Bródy Ernő : Azt gondolom tehát, t. Nemzetgyűlés, hogy ezeket az elemeket szintén be kellene vinni a törvényhatósági bizottságba. (Mozgás a baloldalon.) Most méltóztassék megengedni, hogy a fővárosi tisztviselőkről is megemlékezzem. A törvényjavaslat szerint a főváros tisztviselőit újra fogják választani. Pető Sándor : Ez is súlyos sérelem, jogfosztás ! (Mozgás a baloldalon.) r. 3