Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-51

19G A Nemzetgyűlés 51. ülése 1920. évi június hó 2-án, szerdán. megint alkalmat azoknak, akik esetleg kimaradtak, tehát jogorvoslati határidőt is kell szabni és ezeket a jogorvoslatokat el is keli intézni. Ilyentormán nem volna elérve az a cél, ami feltétlenül szükséges, hogy még a nyár előtt ez a szerv megalkottassék- (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Elfogadja a nemzetgyűlés a 16. §-t változatlanul, igen" vagy nem? (Igen.) A 16. §. változatlanul elfogadtatik. Következik a 17. §. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa a 17. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 15. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Frühwirth Mátyás jegyző : Rassay Károly ! Rassay Károly: Tisztelt Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat 11. §-ához már voltam bátor módosítást benyújtani, amelyet azonban a tisztelt Nemzetgyűlés a tárgyalás folyamán elvetett. Ennek a módosításnak két célzata volt. Az egyik az, hogy a 11. §-ban foglalt rendelkezést, amely a szavazási rendszert állapítja meg, szövegezésében is összhangba hozza az az arányos képviseleti rendszerrel ; a másik pedig az, hogy a póttagok tekintetében egy precíz rendszert állapítson meg, nevezetesen azt, hogy a póttagok milyen sorrendben kerüljenek be a megüresedett helyekre. Az első tekintetében, nevezetesen, hogy a szakasz rendelkezése precízen ki is fejezze az arányos képviseleti rendszert, a belügyminister ur módosítása kielégítő volt, mert tényleg eliminálta azt a differenciát, ami a szövegben mutatkozott. Ami azonban a póttagok választását illeti, ebben a tekintetben a belügyminister ur egy olyan módosítást nyújtott be és oly módosítást fogadott el a Nemzetgyűlés, amely teljesen ellentétben áll azzal a céllal, amit én tulajdonképen a módosítással el akartam érni. Minthogy a 18. §. kifejezetten a póttagok tekintetében rendelkezik, én ugy érzem, hogy szükséges ebben a tekintetben még egyszer megvilágítani az álláspontomat, és amennyiben még reparálható a dolog, a Nemzetgyűlés figyelmét felhívni arra, hogy ezt a rendszert méltóztassanak elfogadni. T. Nemzetgyűlés ! A belügyminister ur és Bródy t. képviselőtársam felszólalásaikban azzal indokolták meg álláspontjukat, mikor a javaslatomat elvetették, hogy ez a rendszer rést ütne az úgynevezett D'Hont-féle választási rendszeren, másrésrről pedig nem áll összhangban az arányos képviseleti rendszernek. Bródy t. képviselőtársam ugyanis azt mondta (olvassa): »Nem fogadhatom el az indítvány gazért, mert ez az indítvány rést üt a Hont-féle rendszeren, melyet a magam részéről helyesnek tartok és ha ez behozatik, szükségesnek tartom, hogy teljesen végigvezettessék épugy a rendes tagoknál, mint a póttagoknál.« A belügyminiszter ur pedig akkép indokolta javaslatomnak, módosításomnak elvetését, hogy ennek a módosító indítványnak van egy jelentékeny hibája és ez az. hogy kizárja a póttagok tekintetében az arányos kisebbségi képviselői rendszert. r T. Nemzetgyűlés ! En azt hiszem, itt elsősorban egy félreértés van, Bródy t. képviselőtársam ugyanis a Hont-féle rendszert nyos képviseleti rendszerrel azonosítja, pedig ez két teljesen különböző dolog, mert van egy arányos képviseleti rendszer, a D'Hont-féle rendszer pedig tulajdonképen nem választási rendszer, hanem csak egy egyszerű számítási módozat és én fentarthatom az arányos képviseleti rendszert akkor is, ha egészen más számítási módozatot fogadok el. De még abban az esetben is, ha igy állna a dolog, nevezetesen, ha a D'Hont-féle rendszer azonos volna az arányos képviseleti rendszerrel, akkor is rá kell mutatnom arra, hogy az én módosításom, amely abban kulminál, hogy a póttagok olyan sorrendben jöjjenek be, mint amilyen sorrendben következnek azon a lajtsromon, amelyen a kilépő tag neve szerepel, egyáltalán nem áll ellentétben magával a D'Hont-féle számítási módozatttal. Hogy ezt igazoljam, egészen röviden rá akarok mutatni a különféle törvényhozásokban meghonosított arányos képviseleti választójogi rendszerekre. így pl. Belgiumban, amely mintául szolgált a mi választási rendszerünknek, már t. i. akkor, amikor ezt az arányos képviseleti rendszert fogadtuk el, a törvény a 266. és 267. §-aiban világosan akként rendelkezik, hogy bármilyen okból bekövetkezett üresedés esetében, ha azok a jelöltek, kik ugyanahhoz a lajstromhoz tartoznak, amelyhez a betöltendő mandátum előbbi birtokosa tartozott, az utóbbinak megválasztása alkalmával pótképviselőknek nyilváníttattak s az elsősorban kijelölt pótképviselő lép a megüresedett helyre. Nyilvánvaló tehát, hogy ott is ugyanaz a rendszer van elfogadva, hogy egyrészről a póttagok nincsenek limitálva, másrészről pedig a póttagok csak azoknak a rendes tagoknak helyére lépnek be, amely rendes tagok abból a lajstromból esnek ki, amelyekben a szóbajövő póttag is szerepel. Hasonlóképen van a bulgár törvényben is. Ott világosan rendelkezik a bulgár törvény 120. §-a, amely azt mondja, hogy a mandátum minden lajstromban a sorrend szerint első jelölteknek jut, kiket a törvényszék országgyűlési képviselőknek jelent ki, mig a többieket sorrendben országgyűlési pótképviselőknek nyilvánítja. Tovább pedig kifejti, hogy a pótképviselők olyan módon lépnek be, mint amilyen módon ugyanabból a lajstromból a rendes tagok kiesnek, T. Nemzetgyűlés ! Ezt végig folytathatnám. Hasonlóképpen van a dán törvényben, ugyanígy van az izlandi választójogi törvényben és mindazokban a törvényekben, amelyek választási rendszernek az arányos képviseleti rendszert