Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-50

174 A Nemzetgyűlés 50. ülése 1920. évi június hó 1-én, kedden. Bodor György: Ha az ember színházba akar menni, egy hónappal előbb kénytelen jegyet váltani ! (Igaz ! Ugy van ! Elénk derültség jobbfelöl.) Elnök : Bodor György képviselő urat is kérem szíveskedjék csendben maradni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Gaal Gaszton: Azt méltóztatott mondani, hogy ezek az iparvállalatok ezt nem képesek anyagilag teljesíteni. Hát én vagyok bátor egypár iparvállalat részvényértékének emelkedését felolvasni itten. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Ernszt Sándor: í)e csak egypárét! (Zaj.) Gaal Gaszton: 1914 júniusától 1920 júniusáig. Hegyeshalmy Lajos: Tessék ezt frankra átszámítani ! Gaal Gaszton: Az Első Budapesti Gőzmalom részvénye emelkedett ezen idő alatt 29Ü°/o-kal ; a Hungária Gőzmalom részvénye 1260%-kal; a Viktória Gőzmalomé 850°/o-kal; a Borsod-Miskolci Gőzmalom részvénye 720%kal ; az Északmagyarországi Szénbánya részvénye 940°/o-kal; a Szászvárié 860%-kal; a Kohóé 810%-kal; a Magnezit Részvénytársaságé 2320°/o-kal; az Általános Kőszénbányáé 885°/o-kal; a Salgóé 1080°/o-kal; az TJrikányi Kőszénbányáé 1700°/o-kal; a Ganz-Danubiusé 710°/o-kal; a Rimamurányi Vasműveké 610%kal ; a Brassói Cellulózé Gyáré 1840%-kal; a Danica Részvénytársaságé 1520%-kal; az Egyesült Izzólámpa Részvénytársaságé 1020°/okal; a Flóra Gyertyagyár részvénye 1320%-kal; a Klotild Részvénytársaságé 1190%-kal; -a Polgári Sörfőzőé 925%-kal (Zaj. Elnök csenget); a Ruggyantagyáré 820%-kal]; a Nasici Tanningyár részvényeinek értéke 2600-kal ; az Olajmű veké 880%-kal; a Temesvári Szeszgyáré 790%-kal; a Magyar Cukoriparé 530%-kal; az Adria Tengerhajózási Részvénytársaságé 2110%-kal; az Atlantikáé 2250%-kal; a Levantéé 1640%-kal; az Osztrák Államvasút Társaságé 640%-kal. Az itt felsorolt 29 különféle vállalat részvényeinek átlagos értékemelkedése 1914-től 1920ig 1165%. (Zaj.) Rassay Károly: Mi lesz, ha 50 centime lesz a korona? (Folytonos zaj.) Gaal Gaszton: Amikor én azt látom, hogy ezek a t. vállalatok, amelyek a háború minden évében igen szép osztalékot adtak — magam is részvényese vagyok egyiknek-másiknak és mindig meg voltam elégedve az osztalékkal, soha még munka nélkül olyan sokat nem kerestem, mint amennyit nekem ezek a részvények hoztak — és emellett részvényeik belértéke 1165%-al emelkedhetett átlagosan 6 év alatt, azt kérdezem, rászorulnak ezek a t. vállalatok... Ernst Sándor : Az iparvállalatok kilenctized része nincs köztük! Gaal Gaszton: Beszélhet a képviselő ur majd azután, de a legkevesebb, amit kívánhatok, hogy meghallgassanak. Ez a keresztény türelem ? Azt kérdezem, rászorulnak ezek a t. vállalatok arra, hogy munkásaikat én lássam el olcsó gabonával saját káromra, illetve a magyar gazdaközönség? (Taps a jobboldalon. Zaj.) Én nem azt mondom, hogy a munkás olyan drágán vegye a gabonát, amilyen drága annak az ára általában. Az állami tisztviselő sem olyan drágán veszi, mert az állam pótolja neki és olcsóbban adja. Tessék a vállalatok évi üzleti hasznának egy részét arra fordítani, hogy gabonát vásároljanak és igy adják olcsóbban a munkásoknak. (Helyeslés. Zaj.) Ázt kívánni, hogy ezeknek a milliárdos vállalatoknak — mert ezek vagyona sok-sok milliárdra rug — az a szegény mezőgazdasági munkás, aki aratással keresi gabonáját, adja oda a fejkvótáján felüli részt (Zaj.) és az a kisgazda vagy akár az a nagybirtokos is, az tartsa el olcsó gabonával ezeknek a milliárdos gyárosoknak és vállalatoknak munkásait. . .(Zaj.) Ernst Sándor: Nem akarja azt senki! Gaal Gaszton : . . , ennél igazságtalanabb és jogtalanabb kívánság még nem hagyta el e nemzetgyűlésen senkinek az ajkát. (Zaj.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Konstatálni kívánok még egyet, miután ebben a tekintetben csinálódott talán a legnagyobb zűrzavar mesterségesen a szembenálló felfogások között. (Halljuk! Halljuk!) Én még az elől sem zárkózom el, — bár meg vagyok győződve róla, hogy ez csak az én személyes véleményem és ha előadnám azok között a gazdák között, az u. n. ezerholdasok között, akik a falun laknak, (ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. ) hogy most az egyszer az állam magasabb érdekeiből egyezzünk bele a rekvirálásba és kiviteli célokra, valutajavitás érdekében adjuk oda, ami feleslegünk van mind, s ezzel szemben az állam kártalanítani fog benneteket a gabona teljes értéke erejéig, még akkor is ellenállásra találnék igen sok helyen, mert azt mondanák : elég voit a rekvirálásból, elég ebből az egész rendszerből, (ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Én azonban nem képviselem ezt a túlzó álláspontot. Ha az ország érdeke azt kívánná, rá tudnék helyezkedni arra az alapra, hogy egy pár millió métermázsát, annyit, amennyit lehet, de — hangsúlyozom — csak a »felesleget«, egy kilóval sem többet az állam vegye meg, ezt fizesse meg a megfelelő tisztességes áron, — értem ez alatt, hogy olyan áron, amelyet megfizethet, amely pénzzel egyáltalában kifizethető ... Ernst Sándor: Ezt akarjuk! Gaal Gaszton : ... a mai forgalmi ár és a kifizetett készpénz ár közötti differenciát pedig adja meg a gazdának pénztári elismervényben, ugy amint a pénzlebélyegzésnél történt és ezeket pénztári elismervényeket abban az időben, amikor majd az összes államadósságok kommasszáltatnak és konvertáltatnak, amikor majd a vagyon-