Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-48

A Nemzetgyűlés 48. ülése 1920. bözetre vigyázni, mert ez, azt niszem, magát az egész dolognak a lényegét is jelzi, megvilágít ja magát" az egész fogalmat. Nem akarom tovább szaporítani a szót, nem akarom leirni a fővárosi bizottsági tagnak az életét arra az esetre, ha ez a 4. §. meg fog maradni, ami azt hiszem, igen humoros dolog volna. Azért a magam részéről Rupert képviselőtársam elleninditványával és a törvény eredeti szövegével szemben a következő módositványt vagyok bátor benyújtani. (Halljuk ! Halljuk !) A 4. §. első bekezdéseképen kérném a magam részéről a törvény szövegét a következőképen megállapítani (olvassa) : »A törvényhatósági bizottság tagja a székesfőváros polgármesterénél, kormánybiztosánál vagy közegeinél, a székesfőváros üzemeinél vagy vállalatainál sem saját, sem más ügyben sem mint érdekelt, sem mint megbízott vagy képviselő (ügyvéd, gyám stb.)« — mert gondolnom kellett nemcsak a szegény ügyvédekre, hanem egyéb képviselőkre is — »nem járhat közbe oly ügyekben, melyek : a) a székesfőváros középitkezéseinek megszerzésére ; b) ingó vagy ingatlan javaknak a megvételére, kisajátítására vagy a város részére leendő bérbevételére ; c) a székesfőváros ingó vagy ingatlan javainak eladására vagy bérbeadására ; d) a székesfővárosi megrendelésekre és szállításokra ; e) a székesfőváros hivatalainál vagy üzemeinél leendő kinevezésre vagy előléptetésre vonatkoznak.« Meskó Zoltán : Es tedd oda : stb. Elmehettél volna z-ig is. Rassay Károly : Én azt hiszem, hogy visszaélés mindig lehető volt. T. képviselőtársam nagyon téved, mikor azt mondja, hogy elmehettem volna z-ig is, mert én igyekeztem a törvénytárban már eddig található hasonló rendezésnek alapgondolatából kiindulva azt körülírni. Ha a törvénynek ez az eredeti szövege maradna meg, ez az egész összeférhetlenségi rendelkezés egy iiluzórius, értéktelen valami volna. Mert ha én a törvényt megszeghetem anélkül, hogy én rám morális hátrány háramolhatna, mert hiszen ha elmegyek pl. a saját hozzátartozóm eltemettetése végett a községi temetkezési üzemhez, ezzel megszegem a 4. §. rendelkezését, de nem lesz józan ember, aki ezért reám követ dobna, mondom, abban a pillanatban, mikor lehetségessé fog válni egy törvényt megszegni anélkül, hogy emiatt morális defektust szenvednék, a törvény rendelkezése elveszítené értékét. (Helyeslés balfelől.) Rupert Rezső : Az ellenkező hatást éri el ! Elnök : Kivan valaki szólni ? Kontra Aladár jegyző: Pető Sándor ! Pető Sándor : Nem kívánok szólni. Elnök : Ha senki sem kíván szólni, berekesztem a vitát. A miniszter ur kivan szólni. Dömötör Mihály belügyminister : Rassay Káévi május hó 27-én, csütörtökön. 127 roly képviselő ur indítványához hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Rupert képviselő ur egy indítványt adott be, amelyből nem látom, vájjon ő az egész 4. §-t ki akarja-e hagyatni vagy pedig csak az első bekezdést. Rupert Rezső: Csak az 1. §-hoz szóltam. Miután az álláspontomat fedő másik indítvány adatott be, — mert hiszen én csak a törvényjavaslattal szemben egy minimumot akartam megállapítani és líberálisabban oldatik meg a kérdés, amivel nem is mertem előállani, — számolva azzal, hogy a Nemzetgyűlés eddig leszavazott egészen konkrét kérdésekben, ezért visszavonom indítványomat. Elnök : Rupert képviselő ur visszavonta az indítványát. Most már az eredeti javaslat áll szemben a Rassay képviselő ur indítványával. Fel fogom tenni a kérdést, vájjon a Nemzetgyűlés az eredeti 4. §-t elfogadja-e Rassay képviselő ur elleninditványával szemben, igen vagy nem? (Nem !) amennyiben a Nemzetgyűlés az eredeti szakaszt elfogadná, a Rassay képviselő ur indítványa elesnék, — amennyiben pedig nem fogadná el, a Rassay képviselő ur indítványa lép a helyébe. (Helyeslés.) Felteszem tehát a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a 4. §-t változatlanul, Rassay képviselő ur módosított szövegével szemben, igen vagy nem? (Nem !) A Nemzetgyűlés nem fogadta el a 4. §-t eredeti szövegezésében, hanem a Rassay képviselő ur módosításában fogadta el. Következik az 5. §. Kontra Aladár (olvassa az 5. §-t). Elnök: Mi következik szólásra? Kontra Aladár jegyző : Rassay Károly 1 Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! (Zaj. Elnök csenget.) Az 5. §-hoz tisztelettel azt a módosítást óhajtanám ajánlani a t. Nemzetgyűlésnek, hogy mondassék ki, hogy a jelen törvény korlátai között törvényhatósági választójoga van mindenkinek, akit az 5985/1919. M. E. sz. rendelet értelmében nemzetgyűlési választójog illetett meg és Budapesten három év óta rendes lakással bir. T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről nem is tartom szükségesnek, hogy ezt a módosítást túlságosan bőven indokoljam. Azt hiszem, hogy akkor, amikor arról van szó, hogy (Zaj. Elnök csenget.) a törvényhatósági bizottság újjáalakítása felett döntsünk, — az általános választójog sérelme nélkül — amit én a magam részéről igazán el akarnék kerülni, — nyugodtan megállapíthatjuk azt a kelléket, hogy három évi ittlakást kívánjunk meg azoktól, akik a főváros legéletbevágóbb kérdéseiben kivannak dönteni közvetett utón, a maguk szavazatával megválasztott törvényhatósági tagok révén. Felmerülhet kérdés, hogy vájjon nem fogja-e technikailag nehezebbé tenni a dolgot (Zaj. Közbeszólások balfelől.) — méltóztassék nyu-