Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-48
120 A Nemzetgyűlés 48. ülésbe 1920. szerint való diktálásoknak foganatja nem lehet. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem akarom kiélezni a hangulatot, részletesen nem akarok mindehhez hozzászólni. Kijelentettem beszédem elején, hogy loyalis kontranyilatkozatot akarok tenni részemről is, de ugy hiszem, elszakított testvéreink és a majoritásos Magyarország szellemében nyilatkozom, (ugy van! Ugy van ! a szélsőháloldálon.) amikor kijelentem, hogy tiltakozom a leglelkiismeretesebb megfontolás után, de a legdaeosabb elkeseredés mellett a békeszerződés aláirása ellen. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök : Napirend előtti felszólalás vita tárgyát nem képezhetvén, következik a napirend, a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról a belügyminiszter törvényjavaslata. (Felkiáltások balról : Szünetet kérünk !) Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A törvényjavaslat címe következik. Kérem a címet felolvasni. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök : Szólásra jelentkezett ? Kontra Aladár jegyző : A címhez senki. Elnök : Miután a cím nem lett megtámadva, elfogadtatik. Következik az 1. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa az 1. §-t.) : Szólásra jelentkezett Eupert Bezső. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslat 1. §-a tulaj donképen expozícióját tartalmazza annak a javaslatnak, vagyis elmondja benne, mint a költő az eposzban : arma virumque cano, hogy mit akar, mit fog tárgyalni. Ez az expozició azonban hiányos, mert nem foglaltatik benne mindannak az előre való jelzése, amit a javaslat tartalmaz. Nevezetesen, ebben a javaslatban a kerületi választmányok újjáalakításáról is szó van és ezt az ujjáalakitást implicite az, hogy a törvényhatósági bizottság ujjáalakittatik, nem foglalja magában. Ennélfogva szükségesnek tartom, hogy ebbe a javaslatba ne csak az vétessék be, hogy a törvényhatósági bizottságot kell újjáalakítani, hanem az is, hogy a kerületi választmányokat is újjá kell alakítani, meit hiszen a törvény későbbi szakaszai tényleg elrendelik, hogy a kerületi választmányok is ujjáalakitandók. De egyéb kifogásaim is vannak e szakasz ellen, nevezetesen az, hogy rossz terminológiát használ. Azt mondja : »a közigazgatás végleges szabályozásáig«. Budapest közigazgatása ma is véglegesen van szabályozva, hiszen minden szabályozás, amit törvény csinál addig, amig uj törvényt nem hoznak, végleges szabályozás. Itt nem is a véglegesség és az ideiglenesség vannak egymással ellentétben, hanem mivel ez a javaslat maga is jogászi nyelven u. n. novella, vagyis részleges módosítása a törvéévi május hó 27-én, csütörtökön. nyéknek, tehát a novellával, a részlegességgel szemben áll az egészben való ujabb szabályozás. En tehát az elmondottak alapján azt javaslom, hogy a szakasz az általam szövegezett és most felolvasandó formában fogadtassék el, mint a törvénynek 1. §-a. Megjegyzem, hogy itt egy kis sorrendi változtatást is teszek, mert a javaslat azt mondja, hogy (olvassa) : »a székesfővárosi közigazgatás végleges szabályozásáig a törvényhatósági bizottság«. Helyesebbnek vélem, ha kitüntetjük már itt az 1. §-ban, hogy ez Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága, tehát nem »a törvényhatósági bizottság«. Ennélfogva egy helyesebb birtokoskapcsolást formuláztam, az általam javaslatba hozott szakaszban, hangzanék pedig a következőképpen (olvassa) : »Egész közigazgatásának újból való szabályozásáig Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságát, ennek kebelében alakult összes bizottságait s kerületi választmányait az alábbi rendelkezések szerint újjá kell alaki tarda«. Megfordítottam itt is a hangsúlyt a javaslattal szemben, amely azt mondja : »rendelkezései szerint kell újjáalakítani«. A lényeg, a hangsúly nem azon van, hogy »kell újjáalakítani a következő rendelkezések szerint«, mert hiszen akkor ad graecas kalendas is elmaradhatna ez az újjáalakítás, hanem az a fontos ebben a szakaszban, ami kimondatik, mert hiszen ezt a szakaszt tulaj donképen megcsinálni sem kellett volna, hiszen egy törvénynél in médias res kell azonnal behatolni és nem azt kell mondani, hogy mit akar a törvényhozó, hanem amit akar, azt egyszerűen szövegezni kell. Ha tehát itt mégis egy külön 1. § vétetett fel, ennek a fontos része épen az, hogy a törvényhozá g elrendeli, hogy újjá kell alakítani ezt a törvény, hatósági bizottságot. Azért tartom tehát meg. felelőbbnek, helyesebbnek, hogy a szakasz ugy szö. végeztessék, ahogyan én szövegeztem. Ezzel ki meritőbbé, szabatosabbá és a hangsúly szempontjából is helyesebbé, egyenes parancsot tartalmazóvá válik. Kérem javaslatom elfogadását. Egyszerre leszek bátor benyújtani módosításaimat, mert több szakaszhoz is kívánok módosítást benyújtani. (Felkiáltások : Nem lehet egyszerre !) Elnök ." Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző: Senki. Elnök : Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A belügyminister urat illeti a szó. Dömötör Mihály belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Nem járulhatok hozzá az indítványt tevő képviselő ur javaslatához, először azért, mert »közigazgatás« alatt magától értetődőleg az egész közigazgatást értjük s ennélfogva erre a szóra itt szükség sincs, mert ez pleonazmus volna. Ami az »újjáalakítás« szónál tett szórendi változtatástilleti, ez ugyan lényegtelen, de a nyelvtani érzék ezt a szórendet követeli és épen ezért ragaszkodom ehhez a szöveghez is.
