Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-44

4 À Nemzetgyűlés 44. ülése 1920. évi május hó 18-an, keddeü» képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét az árdrágító visszaélésekről szóló törvényjavaslat némely szakaszainak módosítása tárgyában. Minthogy az árdrágító visszaélésekről szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az igazságügyi bizottságnál van, javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a kérvény a törvényjavaslattal való együttes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz tétessék át. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen I) Ha igen, akkor ezt határozatként jelentem ki. Következik a napirend második pontja : a ministerek felelősségrevonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Szabó Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Méltóztatnak az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatként jelentem ki. A törvényjavaslat harmadszori olvasásban elfogadtatott és kihirdetés végett fel fog terjesztetni. Következik napirend szerint a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról a belügyminister törvényjavaslata. (írom. 32, 52). Az előadó urat illeti az első szó. H all er József előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ha a fővárosi polgár — ezt a szót nem azért használom, hogy a polgárral szembeállítsam a munkást, hanem épen azért, mert a gyárban dolgozó kazántisztitó munkást tartom olyan polgárnak, mint ahogy polgárnak nevezem a többszörös háziurat, — ha a fővárosi polgár összehasonlítást tesz a háború és a forradalmak előtti Budapest közviszonyai és a mai Budapest közviszonyai között, ugy, ha csak fel. színesen nézi is a dolgokat : kénytelen oly különbségeket megállapítani, amelyek semmikép sem szolgálnak a mai Budapest javára. Csak külsőségek után indulva is, azt látjuk, hogy régen féltve őrzött köztisztaságunk helyett szeméthalmok büszkélkednek kapuink előtt, hogy útjaink hovatovább hepehupás utvonalakká lesznek, amelyek a közlekedés csődjével fenyegetnek, hogy amint asszonyaink egy maréknyi élelmiszerért ácsorognak a boltok előtt, azonképen a lakáshivatalt ostromolják alkalmatlan idegenek és szerencsétlen menekültek ezrei egy-egy férőhelyért, egy vagonért, egy szükséglakásért, a legutolsó odúért ; hogy üies pénztár, üres gáztartályok, restrmgált vízszolgáltatás, beállással fenyegető villamosüzemek, nyomorgó hi\atalnoksereg és a drágaság dagadó árja által úgyszólván mindenéből kifosztott polgárság tárulnak a szemlélő elé, ugy hogy azt kell megállapítanunk, hogy közállapotaink, ha csak a külszín, t nézzük is, a legteljesebb mértékben le vannak rombolva. A külszinnél azonban fontosabb a belső tartalom, és ebben a tekintetben is a főváros keresztény és nemzeti érzésű polgárságának igen sok jogos kívánsága van a mai állapotokkal szemben. Usetty Ferencz : Ugy van ! Haller József előadó : Épen azért a főváros népe már régen türelmetlenül várja, hogy ezeket az állapotokat megreformálhassa, türelmetlenül várja, hogy saját sorsának intézését maga vehesse kézébe

f és bár tudatában van annak, hogy nem lehet márólholnapra megváltoztatni a föld színét, ennek a fővárosnak a'képét, mégis megnyugvására fog szolgálni már az is, ha végre a maga akarata, a saját szelleme, a saját meggyőződése szerint és a saját eszközeivel hozzáláthat a restaurálás munkájához. Ennek előfeltétele a fővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakítása, a legfőbb irányitásnak, az intézésnek más kézbe adása, olyanok kezébe, akiknek első princípiuma a népnek, az összességnek üdve és boldogsága és ezt nem hajlandók sem összetéveszteni, sem hazugul azonosítani más érdekekkel, sem feláldozni, áldozatul dobni egyeseknek, bár hatalmasoknak, sem csoportoknak, bár a legbefolyásosabbak kívánságainak és érdekeinek. Ennek megfelelően már itt, a Nemzetgyűlés szine" előtt is egyik képviselője utján kifejezte kívánságát Budapest főváros közönsége, hogy a fővárosi választások minél előbb tartassanak meg, amennyiben épen Usetty t. képviselő ur március 29-ikén ebben a tárgyban interpellációt terjesztett elő és sürgette az igen t. Nemzetgyűlést, hogy itt minél hamarább intézkedjék. Usetty Ferencz : Már régen megtörténhetett volna ! Haller József előadó: Más, fontos feladatoknak elvégzése után végre abban a helyzetben van a t. Nemzetgyűlés, hogy a főváros közönségének ezt a sürgős és fontos óhaját teljesítheti. És épen azért, mivel az a meggyőződésem, hogy itt nemcsak egy törvényhatóság polgárságának jogos érdekéről és kívánságáról, hanem épen a főváros polgárságának ügyéről, tehát országos érdekű ügynek elintézéséről van szó : nem is tartom szükségesnek ennél a kérdésnél általánosságban tovább immoral ni, hanem pár olyan részletet kívánok kiemelni, amelyek mind azt tanúsítják, hogy a törvényjavaslat azt a célt kívánja szolgálni, hogy az újonnan összeülő törvényhatósági bizottság egybeállításánál a demokratikus elv, működésénél pedig az Önzetlenség, a pártatlanság és a függetlenség legyen a vezérlő motívum. Ezeket a szempontokat szolgálja, t. Nemzetgyűlés, mindjárt a törvényjavaslat 2. §-a is, amely első bekezdésében a virilizmus mellőzését tartalmazza. (Helyeslés.) Usetty Ferencz : Nagyon helyes ! Haller József előadó : Ez egyes politikai pártoknak régi kívánsága, a törvényjavaslat azonban nem politikai pártkivánságok honorálása szempontjából vette fel ezt az intézkedést, hanem abból a tényből kiindulva, hogy a vagyon soha sem volt kétségtelen bizonyítéka annak, hogy valaki hivatott a közügyek intézésére,, és ha régen még lehetett érteni és fel lehetett tételezni, hogy a vagyon, amely akkor többnyire rendszerint több generáció munkájának és szorgalmának volt gyümölcse, a