Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-48
A Nemzetgyűlés 48. ülése 1920. évi május hó 27-én, csütörtökön, Rakovszky István és Bottlik József elnöklete alatt. Tárgyai : A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — A székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. A Kormány részéről jelen vannak: SimonyiSemadam Sándor, Dömötör Mihály, b. Korányi Frigyes, Haller István, Ferdinandy Gyula, Soós Károly, Bleyer Jakab, Szabó István (sókorópátkai). (Az ülés kezdődik d, e. 10 óra 30 perckor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szabó Sándor jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Frühwirth Mátyás jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Kontra Aladár jegyző nr. Következik a tegnapi ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesitése. Felkérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa az 1920. évi május hó 26-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök : Van valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs.) Ha nincs, akkor azt hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Kovács Mihály és társai győrszentiványi lakosoknak Waigandt Antal nemzetgyűlési képviselő nr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét, melyben a győri ágyúgyár részére kisajátított földjeik visszavásárolhatását kérik. A kérvény előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek az összeférhetlenségi állandó bizottság elnökének egy jelentését. Kérem a jegyző urat, hogy azt felolvasni szíveskedjék. Kontra Aladár jegyző (olvassa) : »T. Nemzetgyűlés ! Yan szerencsém bejelenteni, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság gr. Széchenyi Viktor nemzetgyűlési .képviselő összeférhetlenségi ügyében az előkészítő eljárást a házszabályok 167. §-ában előirt első tárgyalási határnaptól számított 60 nap alatt részben a vidéken lakó tagok kihallgatása, részben pedig a bekövetkezett előadóváltozás miatt befejezni nem tudta. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezen bejelentésemet tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1920. május 26-án. Ernst Sándor s. k. az összeférhetlenségi állandó bizottság elnöke.« Elnök : Tudomásul vétetik. T. Nemzetgyűlés ! Napirend előtti felszőlalalásra engedélyt kértek tőlem Friedrich István és Zákány Gyula képviselő urak. Az engedélyt nekik megadtam. Friedrich István képviselő urat illeti a szó. Friedrich István : T. Nemzetgyűlés ! Tegnap kerestem az alkalmat, hogy röviden felszólaljak, de ez nem sikerült nekem. Most igyekezem röviden elmondani azt, amit tegnap óhajtottam. Békeszerződésről van itt szó, én azonban ugy látom, hogy itt nem egy békének szerződésbevételéről van szó, hanem egy Írásról, amely levertségünket, letiprottságunkat szerződésbe akarja foglalni. Szomorú szívvel látom azt, hogy régi politikusaink közül sokan, akik annak idején az utolsó percig, az utolsó összeomlásig kitartottak amellett, hogy az entente ellen folytassuk a háborút és semmiesetre se engedjünk, most olyan nagy bizalommal néznek az entente felé és az entente-tól bizonyos jóakaratot, bizonyos megértést remélnek. Én ezzel ellentétes nézeten vagyok ; én nem tudok az entente-tól semmit sem várni, én azt hiszem, hogy ez az orientáció, amely most az entente felé törekszik, elhibázott dolog és azt hiszem, hogy néhány hónap múlva méltóztatnak majd belátni, hogy ez egy nagy-nagy tévedés és nagy hiba volt. Egy likvidáló valami felé, egy gyengülő erőcsoport felé orientálódni, amilyen ma már az entente — amit be fogok bizonyítani, — nagy hiba. Sőt az entente feltétlenül letünőben van és feltétlenül konstatálható már, hogy valami uj dolog nyomul előtérbe. Igenis ez lesz a letiport, talán a becsapott, félrevezetett nemzeteknek az uj szövetsége s az ententenak ebben az esetben számolnia kell azzal, hogy
