Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-40

424 Á Nemzetgyűlés 40. ülése 1920. évi május hó 11-én, kedden. latot e között nem engedek megkonstruálni, mert az meggyanusítása lenne intencióimnak. Sőt kijelentem, hogy illojális, inkorrekt volna részemről, ha csak érinteném is ezt a kérdést, amelyet az urak itt értenek. (Helyeslés jobboldalt.) Azt hiszem, korrektebben nem tisztázhatom a kérdést. Egy kérdés nincs tisztázva ezen naplószeru feljegyzésekben, amelyek minden adatáért természetesen helytállók, t. i. az, miképen történt a Károlyi-kormány felmentése az eskü alól? Tényleg megtörtént, tudomásom van róla, de hogy mikép történt, ezt nem tudom. Ellenben be kell jelentenem, illetve ki kell egészitenem előadásomat azzal, hogy Károlyi Mihály gróf utólag tényleg kapott egy szabályszerű ministerelnöki kinevezést, szabályszerűen a király által aláírva, október 31-iki dátummal, amelyet ő sajátkezüleg ellenjegyzett, ennélfogva az ő ministerelnöki kinevezése, amelyben felhivatott, hogy terjessze elő a kabinet megalakítására vonatkozó javaslatait, teljesen alkotmányos volt, hacsak az az egy nem kifogásoltatik benne, hogy nem publikáltatott. És itt, t. Nemzetgyűlés, jellegzetes helyzet előtt állunk. Forradalomról beszélnek folyton, — már azok, akik — mert én csak lázadást, csak zendiilést ismerek el. (Igaz! Ugyvan! a baloldalon.) Forradalmat rendeztek október 30-áról október 31-ére azok, akik még október 31-ikén királyi kinevezést fogadnak el, ministeri esküt tesznek a királyra, bár igaz, hogy később ennek ellenére a lelkek felszabadításának jelszavával forradalmi alakulat gyanánt jelentkeznek. Visszatérek a felelősség kérdésére és szándékosan mellőzök egy nagyon fontos részletet, nehogy azt a feltevést kelthessem t. képviselőtársaimban, mintha tendenciózus vagy védőbeszédet akarnék mondani. Mellőzöm teljesen a horvát kérdést, amelyet indokul hoztak fel az eskü alóli felmentésre. Tartozunk egymásnak a legmesszebbmenő lojalitással és minthogy az tételeztetett fel, hogy beszédemnek valami tendenciája van, mellőzöm teljesen ezt a részletet és áttérek magára a felelősség kérdésére. Azt tartom, hogy ezek után talán eléggé bebizonyítottam azt, hogy nem volt helyes a közjogi bizottságnak az a javaslata, amellyel, tudniillik a Károlyi-kormányra vonatkozó rendelkezések felvétele által, megváltoztatta az eredeti javaslatnak azt a rendelkezését, amely az igazságügyminister ur által előterjesztett javaslat szerint nyitvahagyott kérdés gyanánt maradt, hogy hova tartoznak, milyen felelősségrevonás alá tartoznak azok, akik ezen felségsértés, hűtlenség és lázadás tettesei, akik ezzel a zendüléssel és lázadással csikarták ki a hatalmat csak azért, hogy azután hazájuk, nemzetük elleni hűtlenségüket elhomályosítsák. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) És történt-e kísérlet arra, hogy az a kormány, amely a hatalmat bitorolta, a nemzetre appelláljon, a nemzetet hivja fel megnyilatkozásra, hogy vájjon szentesiti-e szavazatával cselekedetüket? (Mozgás a jobboldalon.) Igen, hónapok multán — tudom, t. minister ur — április 19-re volt tervezve, amikor már nem válthatták be, mert már márciusban átadták az ország hatalmát. (Zaj és felkiáltások a baloldalon: Nem is akarták !) Nem volt komoly kisérlet ez ! Nem mertek a nemzet elé menni, mert a nemzet elsöpörte volna őket, mert a nemzet Ítélete egyhangú lett volna, talán kis töredék kivételével, velük szemben. (Ugy van! Ugyvan! Mozgás a jobboldalon ; felkiáltások : Megvolt már a blokk!) Kisérlet sem történt arra nézve, hogy a nemzet megkérdeztessék. En nem látok különbséget, csak egyben, amit a t. igazságügyminister ur is kiemel, hogy a népbiztosok súlyosabb bűntényeket, mint pld. gyilkosságot, pénzhamisítást stb. követtek el, de annak a jogforrásnak a tekintetében, amely őket hatalomra segítette, annak a működésnek a tekintetében, amelyet elkövettek, a nemzet ellen elkövetett bűneik tekintetében nem látok különbséget (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) a népbiztosok között és közöttük. (Ugy van ! Ugy van ! Taps a baloldalon. ) Huber János: Egyformák! Egyformán kell őket felelősségre vonni! A nemzet sírásói! B. Szterényi József: Sőt tovább megyek! Felelőssé teszem őket a Nemzetgyűlés előtt azért, hogy a népbiztosok és a tanácsköztársaság ezt az országot tönkretették, (Helyeslés.) felelőssé teszem őket azért, mert átjátszották a hatalmat a prole*tártömegek kezére akkor, amikor választhatták volna azt a másik utat, hogy visszaadják a hatalmat magának a nemzetnek. Felelőtlenül tették ezt, nem tudván, vagy nem akarván tudni, (Zaj és felkiáltások a báloldalon : Tudták !) hogy általa a nemzetet a teljes bukásra juttatják. (Mozgás.) Ezek a tények nem indokolják azt a kivételes elbánást, hogy ezeket az embereket, a nemzetnek ezen sírásóit (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) azon alkotmányjogi bíróság elé vigyük, ahová az alkotmányos ministerek tartoznak, ahová azok a ministerek fognak tartozni, akik az ő pusztításaik és az ő uralkodásuk következtében a tanácsköztársaság pusztításai után a nemzetet ismét vissza akarták vezetni az alkotmányos élethez. Nem lehet, t. Nemzetgyűlés, egy kalap alá vonni azokat, (Wgy van! Ugy van!) akik kötelességet teljesítettek, akik önfeláldozással vállalkoztak a nemzet szolgálatára. (Igaz! Ugy van!) Én tehát, t. Nemzetgyűlés, anélkül, hogy erre nézve javaslatot, vagy határozati javaslatot terjesztenék elő, a t. kormány bölcs elbírálására, a Nemzetgyűlés elhatározására bizom, miképen óhajt ebben dönteni, de legyen szabad egyre utalnom, arra, hogy ez a vélemény nem egyedül az én véleményem. Maga a ministerelnök ur, amikor őrgróf Pallavicini t. képviselő ur ebben a kérdésben kifogásolta magatartását a bemu-