Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-38

A Nemzetgyűlés 38. ülése 1920. többen iratkoztak már eddig be, mint amennyit ők kontemplálnak ma,jd egy rendes egyetemi évre mint olyat, amelynek tanítására tényleg komo­lyan vállalkozhatnak. Ezért volt az, hogy az orvosi fakultás igyeke­zett ezt az excepciót tényleg excepciónak tekinteni és nem szabálynak, mely mindenki számára kor­látlanul megnyitja az egyetemet. En azonban ragaszkodni kivántam a rende­lethez, most már olyan értelmezésben, hogy te­kintettel arra, hogy nehéz körülmények között élnek itt azok, akik abban a tudatban jöttek, hogy az egyetemre fognak beiratkozhatni, tekint­sük ezeket az anyagi körülményeket, s bár ezeket háborús veszteség nem érte, mégis tegyük lehe­tővé, hogy ne vesszen el számukra az az idő, ame­lyet itt töltenek és vegyük be azokat is, akik most a karhatalom révén jelentkeznek, az orvosi fa­kultásra, ugy azonban, hogy azt a mulasztást, amelyben már ma vannak, t. i. a mostani sze­meszter jelentékeny része már eltelt — nekik tényleg nem számítjuk be azzal, hogy két sze­meszternek tekintsük az ő beiratkozásukat is. A tegnapi napon meg is egyeztünk az oivosi fakultással, hogy azokat, akik igazoltan jelent­keznek a karhatalom részéről, az orvosi fakultás fel fogja venni, ezek számára azonban ennek a katonai póttanfolyamnak még hátralévő része egy szemesztert fog számitani. Ezzel elég van téve annak az igazságnak, amelyet főképen a katona­viseltek hangsúlyoznak, hogy nekik mindenkivel szemben joguk van bepótolni valamit a veszte­ségből, tehát a nőkkel szemben is, igazság van téve annak a szociális felfogásnak is, hogy azok, akik már itt vannak, akiknek kiadásaik vannak s aki­ket anyagi megterheléssel sújt budapesti tartóz­kodásuk, azok se veszítsék el ezt a félévet és igy legalább félévre be legyenek iratkozva. Barla-Szabó József: Első évre is felvesznek ? Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister : Az első évre nem veszünk fel senkit sem épen azért, mert ebben a tekintetben szeptemberig azt hiszem elintézhető végleges rendezés fog talán tartalmazni olyan rendszabályokat, amelyek eset­leg a jövőre nézve is, itt bizonyos korlátozásokat fognak megállapítani. Szerzett jogokat nem aka­runk senkitől sem elvenni, (Helyeslés.) de ha már korlátozásra kell gondolnunk, az ajtót ez előtt nem zárhatjuk be, nem teremthetünk további precedenst, amely újból mint szerzett jog fog jelentkezni akkor, amikor rendezést akarunk ezen a téren keresztülvinni. Ezidőszerint tehát csak azok iratkozhatnak be a még hátralévő szemeszterre, akik már be voltak iratkozva, tehát már szerzett jogaik vannak. Kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Schandl Károly : T. Nemzetgyűlés ! Ha jól értettem, a kultuszminister ur azt a választ adta, hogy a jelenlegi póttanfolyamnak második sze­évi április hó 29-én, csütörtökön,. 397 meszterére iratkozhatnak csak be a szóbanforgó keresztény egyetemi hallgatónők. Ebben látom én az igazságtalanságot és hiába mondjuk azt, hogy már ennek a félévnek jórésze elmúlt. Hiszen, hogy az a néhány hét elmúlt, abban igazán nem hibásak ezek a keresztény egyetemi hallgatónők, akik min­den napjukat felhasználták arra, hogy beiratkoz­hassanak. Itt 80 vagy 90 egyetemi nőhallgatóról van szó. A bölcsészeti fakultáson 400-at beenged­tek ugyanezen lendelet alapján. Tehát evidens, hogy a kultuszminister ur rendelete és intézkedése nem érvényesül egyik fakultáson akkor, amikor a másik fakultás az előtt meghajol. Én teljesen honorálom az orvosi fakultás professzorainak azt az álláspontját, hogy az orvosi egyetem túlzsúfolt és különösen a gyakorlati taní­tást nem lehet annyira intenziven folytatni, ha ilyen rendkívüli nagy az orvostanhallgatók száma. Pekár Gyula : Ez a fő ok. Schandl Károly : Ezen azonban nem ugy lehet segíteni, hogy a már beiratkozott egyetemi hall­gatókat kizárjuk és megakadályozzuk tanulmá­nyaik folytatásában, hanem az elsőévesek tekin­tetében kell életbeléptetni valamilyen numerus clausust és ott segíteni, hogy ne tóduljon olyan nagy arányban a fiatalság az orvosi egyetemre. Pekár Gyula : Meg lesz szeptemberben. Schandl Károly : A másik megoldás pedig az lett volna, ha Barla-Szabó József t. képviselő­társam indítványát a Nemzetgyűlés elfogadta volna és a kolozsvári orvosi egyetem megkezd­hetné működését. (Ugy van! ügy van!) Barla-Szabó József: A pozsonyi és a kolozs­vári ! Schandl Károly : így egész szépen át lehetett volna oda terelni az ifjúság egyrészét és a tanítás akadálytalanul ment volna. Rendkívül sajnálom, hogy a kultuszminister ur nem helyezkedik arra az álláspontra, hogy na­gyon méltányos és igazságos rendeletét az orvosi karral szemben is végrehajtsa és annak érvényt szerezzen. Kovács Emil : Erre volna a legnagyobb szük­ség ! Schandl Károly : Itt végtére is nagyon nehéz helyzetbe kerülünk. Mi keresztény politikát hir­detünk és ugyanakkor épen a keresztény egyetemi nőhallgatókkal szemben, akik a dolgozó nőkhöz tartoznak és a keresztény intelligenciának értékes rétegét fogják alkotni, követünk el meglehetős igazságtalanságot, melyet védeni nem lehet, leg­feljebb azzal, hogy néhány hét már ebből a fél­évből eltelt s azért nem iratkozhatnak be. Erről azonban nem ők tehetnek, hanem tisztán az ille­tékes faktorok, azért, mert nem tették lehetővé a beiratkozásukot. Én tehát még egyszer kérem a kultuszminis­ter urat, hogy revideálja az álláspontját és helyez­kedjék arra az álláspontra, hogy ezek még a hol­napi nap folyamán beiratkozhassanak és akadály­talanul folytathassák tanulmányaikat, mert hi­szen ki biztosit bennünket arról, hogy a jövő sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom