Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-36
336 A Nemzetgyűlés 36. ülése 1920. évi április hó 27-én, kedden. azokat sokszor valahogy vissza kell tartam állami szolgálatban az állam érdekében. Ezt sok esetben meg lehet tenni ilyen stallumokkal, amelyek szépen hangzanak, amelyeknél azonban a maximum — a pénzügyministeriumnál legalább — 4000 korona fizetés. Azt hiszem, hogy ezeknek a megtartása az ország érdekében szükséges. (Helyeslés bálfelől.) Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék Hegyeshalmy Lajos t. képviselőtársam inditványát elfogadni. Hegyeshalmy Lajos : Tisztelt Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) A házszabályok 215. §-ának b) pontja alapján félremagyarázott szavaim valódi értelmének helyreigazítása címén kérek szót. (Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Tessék . Hegyeshal my Lajos : Tisztelt Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk!) Nekem tulaj donképen érdemben sem volna sok mondanivalóm azok után, amiket a pénzügyminister ur mondott, mert ő nálam sokkal jobban megvédte azt az álláspontot, amelyet én ebben a kérdésben elfoglaltam. De amúgy sem szabad érdemben hozzászólnom, tehát csak félreértett szavaimat óhajtom most helyreigazítani. Mindenekelőtt kijelentem, hogy egy pillanatig sem kételkedtem abban, hogy Gaal Gaszton tisztelt képviselőtársam, mikor inditványát megtette, ezt a legteljesebb jóhiszeműséggel tette. Ö csak a közérdeket akarta ezzel szolgálni. Épen ezért nem állitottam egy szóval sem, hogy ő indítványával a köztisztviselőket meg akarta volna bélyegezni. Gaal Gaszton : Ezt a szót méltóztatott használni. Felírtam. Hegyeshalmy Lajos: Én csak azt mondtam, hogy e,z az ő indítványa a köztisztviselőkre nézve megbélyegzést jelent és ez ellen foglaltam én állást. Az óriási különbség, ha azt mondom, hogy a felszólalás megbélyegzést jelent, vagy pedig, ha azt mondom, hogy a képviselő ur a tisztviselőket meg akarta volna bélyegezni. Felhozta azután a képviselő ur, hogy én a ministeri biztosoki ól beszéltem. Megmagyaráztam, hogy miért hoztam szóba a ministeri biztosi állást. Azért, nehogy valaki azt állithassa, hogy én is érdekelt vagyok ebben a kérdésben, mert én is voltam ministeri biztos. A képviselő ur amiatt is megtámadott, mert én azt mondtam, hogy amikor megindokolta inditványát, azt mondotta, hogy az a szám, amelyet felhozott, nem teljes. Hozzátettem azt, amit a képviselő ur említett, hogy ő csak azokat vette fel, akiknek neve mellett ott volt a hivatali állás. Itt is megmondottam, hogy a képviselő ur teljes jóhiszeműséggel járt el, de nem akartam itt semmiféle rossz szándékot neki imputálni, amikor azt mondottam, hogy ő azzal a beállítással hozta ezt a kédést ide, hogy ő nem tudja pontosan, lehetnek még többen is. Ami pedig azt illeti, hogy a stallumok csekélysége nem teszi érdemessé azt, hogy a tisztviselőknek ilyen stallumokat adjanak, erre is megfelelt az igen tisztelt pénzügyminister ur. Nekem ehhez semmi hozzátenni valóm nincs. Azt kérdezte tőlem az igen tisztelt képviselő ur, hogy ezek a stallumok, ezek az állások örök időkre szólnak-e. B. Szterényi József; Dehogy szólnak! Gaal Gaszton : Szerzett jogról tetszett beszélni! Hegyeshalmy Lajos; Majd rátérek erre, de azt tetszett kérdezni, hogy örök időkre szólnak-e. Miről van itt szó ? Arról, hogy tisztviselőket beválasztottak részvénytársaságokhoz vagy szövetkezetekhez. Azt hiszem, az igen tisztelt képviselő ur épen olyan jól tudja mint én, vagy mint a Háznak minden egyes tagja, hogy ilyen megválasztás korlátolt időre szól, néha három évre, máskor egy, kettő, négy öt évre, de legfeljebb öt é^re. Ha lejárt az illetőnek a mandátuma, akkor, ha az ő ministere nem fogja őt újból delegálni, nem fogják megválasztani. Ennélfogva már abban a körülményben, hogy ez egy választás alá eső állás, benne van az, hogy nem szólhat örök időkre, az illető tisztviselő élete végéig. Az igen tisztelt képviselő ur kitűnő dialektikával rám akarta sütni azt, hogy én ama bizonyos kormányrendelet 3. §-ának 3. pontját nem helyesen értelmezem, illetőleg, hogy neki imputálom azt, hogy ő helytelenül értelmezi. Jöjjünk a dologgal tisztába. Miről van itt szó? A tisztviselőknek olyan stallumáról, — illetve az már nem nem stallum, hanem — állásáról, amelyet ők maguk szereztek maguknak felsőbbségük közreműködése nélkül. Akkor őneki ezt be kell jelenteni, az illető ministernek ministertanacs elé kell vinni és ha a ministertanacs vagy az illető minister ugy találja, hogy ez az állás beleütközik ennek a rendeletnek abba a bizonyos rendelkezésébe, amelyet az igen tisztelt képviselő ur többször citált, akkor nem fogják neki megadni azt az engedélyt és ő neki arról az állásról le kell mondania. Gaal Gaszton : Még egy sem ütközött bele ! Szterényi József : Volt rá bőven eset ! Hegyeshalmy Lajos : Bocsánatot kérek, elégről tudok én. Jobban tudom ezt, mint az igen tisztelt képviselő ur. Ha azt mondja, hogy nem volt eset, akkor olyant állit, ami nem felel meg a valóságnak. Azután van egy második kategóriája ezeknek az állásoknak, az igazi stallumok. Elnök : Kérem képviselő ur, ez túlmegy a 215. §. b) pontján, a félremagyarázott szavak értelmének helyreállításán, aminek röviden kell megtörténni. (Ugy van ! a jobboldalon.) Hegyeshalmy Lajos : Kérem. Elállók a szótól. Elnök : A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal, Gaal Gaszton képviselő ur indítványával szemben Hegyeshalmy Lajos képviselő ur elleninditványt adott be. A kérdést akként fogom feltenni, hogy ezt a két indítványt szembeállítom egymással. Ha Gaal Gaszton képviselő ur indítványa elesik, ezáltal elfogadtatik Hegyeshalmy