Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-36

336 A Nemzetgyűlés 36. ülése 1920. évi április hó 27-én, kedden. azokat sokszor valahogy vissza kell tartam állami szolgálatban az állam érdekében. Ezt sok esetben meg lehet tenni ilyen stallumokkal, amelyek szépen hangzanak, amelyeknél azonban a maximum — a pénzügyministeriumnál legalább — 4000 korona fizetés. Azt hiszem, hogy ezeknek a megtartása az ország érdekében szükséges. (Helyeslés bálfelől.) Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék He­gyeshalmy Lajos t. képviselőtársam inditványát elfogadni. Hegyeshalmy Lajos : Tisztelt Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) A házszabályok 215. §-ának b) pontja alapján félremagyarázott szavaim valódi értelmének helyreigazítása címén kérek szót. (Hall­juk ! Halljuk !) Elnök : Tessék . Hegyeshal my Lajos : Tisztelt Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk!) Nekem tulaj donképen ér­demben sem volna sok mondanivalóm azok után, amiket a pénzügyminister ur mondott, mert ő nálam sokkal jobban megvédte azt az álláspontot, amelyet én ebben a kérdésben elfoglaltam. De amúgy sem szabad érdemben hozzászólnom, tehát csak félreértett szavaimat óhajtom most helyre­igazítani. Mindenekelőtt kijelentem, hogy egy pilla­natig sem kételkedtem abban, hogy Gaal Gaszton tisztelt képviselőtársam, mikor inditványát meg­tette, ezt a legteljesebb jóhiszeműséggel tette. Ö csak a közérdeket akarta ezzel szolgálni. Épen ezért nem állitottam egy szóval sem, hogy ő indít­ványával a köztisztviselőket meg akarta volna bélyegezni. Gaal Gaszton : Ezt a szót méltóztatott hasz­nálni. Felírtam. Hegyeshalmy Lajos: Én csak azt mondtam, hogy e,z az ő indítványa a köztisztviselőkre nézve megbélyegzést jelent és ez ellen foglaltam én állást. Az óriási különbség, ha azt mondom, hogy a fel­szólalás megbélyegzést jelent, vagy pedig, ha azt mondom, hogy a képviselő ur a tisztviselőket meg akarta volna bélyegezni. Felhozta azután a képviselő ur, hogy én a ministeri biztosoki ól beszéltem. Megmagyaráztam, hogy miért hoztam szóba a ministeri biztosi állást. Azért, nehogy valaki azt állithassa, hogy én is érdekelt vagyok ebben a kérdésben, mert én is voltam ministeri biztos. A képviselő ur amiatt is megtámadott, mert én azt mondtam, hogy amikor megindokolta indit­ványát, azt mondotta, hogy az a szám, amelyet felhozott, nem teljes. Hozzátettem azt, amit a képviselő ur említett, hogy ő csak azokat vette fel, akiknek neve mellett ott volt a hivatali állás. Itt is megmondottam, hogy a képviselő ur teljes jó­hiszeműséggel járt el, de nem akartam itt semmi­féle rossz szándékot neki imputálni, amikor azt mondottam, hogy ő azzal a beállítással hozta ezt a kédést ide, hogy ő nem tudja pontosan, lehet­nek még többen is. Ami pedig azt illeti, hogy a stallumok csekély­sége nem teszi érdemessé azt, hogy a tisztviselők­nek ilyen stallumokat adjanak, erre is megfelelt az igen tisztelt pénzügyminister ur. Nekem ehhez semmi hozzátenni valóm nincs. Azt kérdezte tőlem az igen tisztelt képviselő ur, hogy ezek a stallumok, ezek az állások örök időkre szólnak-e. B. Szterényi József; Dehogy szólnak! Gaal Gaszton : Szerzett jogról tetszett beszélni! Hegyeshalmy Lajos; Majd rátérek erre, de azt tetszett kérdezni, hogy örök időkre szólnak-e. Miről van itt szó ? Arról, hogy tisztviselőket be­választottak részvénytársaságokhoz vagy szövet­kezetekhez. Azt hiszem, az igen tisztelt képviselő ur épen olyan jól tudja mint én, vagy mint a Ház­nak minden egyes tagja, hogy ilyen megválasztás korlátolt időre szól, néha három évre, máskor egy, kettő, négy öt évre, de legfeljebb öt é^re. Ha lejárt az illetőnek a mandátuma, akkor, ha az ő ministere nem fogja őt újból delegálni, nem fogják megvá­lasztani. Ennélfogva már abban a körülményben, hogy ez egy választás alá eső állás, benne van az, hogy nem szólhat örök időkre, az illető tisztviselő élete végéig. Az igen tisztelt képviselő ur kitűnő dialek­tikával rám akarta sütni azt, hogy én ama bizo­nyos kormányrendelet 3. §-ának 3. pontját nem helyesen értelmezem, illetőleg, hogy neki imputá­lom azt, hogy ő helytelenül értelmezi. Jöjjünk a dologgal tisztába. Miről van itt szó? A tisztvise­lőknek olyan stallumáról, — illetve az már nem nem stallum, hanem — állásáról, amelyet ők ma­guk szereztek maguknak felsőbbségük közremű­ködése nélkül. Akkor őneki ezt be kell jelenteni, az illető ministernek ministertanacs elé kell vinni és ha a ministertanacs vagy az illető minister ugy találja, hogy ez az állás beleütközik ennek a ren­deletnek abba a bizonyos rendelkezésébe, amelyet az igen tisztelt képviselő ur többször citált, akkor nem fogják neki megadni azt az engedélyt és ő neki arról az állásról le kell mondania. Gaal Gaszton : Még egy sem ütközött bele ! Szterényi József : Volt rá bőven eset ! Hegyeshalmy Lajos : Bocsánatot kérek, elég­ről tudok én. Jobban tudom ezt, mint az igen tisz­telt képviselő ur. Ha azt mondja, hogy nem volt eset, akkor olyant állit, ami nem felel meg a való­ságnak. Azután van egy második kategóriája ezeknek az állásoknak, az igazi stallumok. Elnök : Kérem képviselő ur, ez túlmegy a 215. §. b) pontján, a félremagyarázott szavak ér­telmének helyreállításán, aminek röviden kell megtörténni. (Ugy van ! a jobboldalon.) Hegyeshalmy Lajos : Kérem. Elállók a szótól. Elnök : A tanácskozást berekesztem. Követ­kezik a határozathozatal, Gaal Gaszton képviselő ur indítványával szemben Hegyeshalmy Lajos képviselő ur ellen­inditványt adott be. A kérdést akként fogom fel­tenni, hogy ezt a két indítványt szembeállítom egymással. Ha Gaal Gaszton képviselő ur indít­ványa elesik, ezáltal elfogadtatik Hegyeshalmy

Next

/
Oldalképek
Tartalom