Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-28

A Nemzetgyűlés 28. ülése 1920. költségvetési felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség mondassák ki. (Élénk helyeslés.) A házszabályok hivatkozott szakasza értelmében meg kell állapitanom azt, hogy az aláiró képviselők közül jelen vannak-e ötvenen. Felkérem Haller József jegyző urat, méltóztassék az aláiró képviselő urak neveit felolvasni, azokat a képviselő urakat pedig, akiknek nevét felolvassák, kérem, méltóztassanak jelentkezni. Haller József jegyző (olvassa): Bottlik József, Ereky Károly, Fangler Béla, Forgács Miklós, Kerekes Mihály, Sziráki Pál, Szabó Gy. János, Drozdy Győző, Koszó István, Vasadi Balogh György, Csukás Endre, Ujváry Géza, Eberhardt Antal, Schiessl Henrik, Usetty Ferenc, Prohászka Ottokár, Huszár Károly, Túri Béla, Gyömörey György, Somogyi István, Reischl Richard, gr., Sigray Antal Tarányi Ferenc, Hencz Károly, Hegyeshalmy Lajos, Weiss Konrád, Róbert Emil, Mahunka Imre, Lingauer Albin, Fáy Gyula, Hornyánszky Zoltán, Bernáth Béla, Schandl Károly, Szalánczy József, Pásztor József, Madarász Zsigmond, Wéber János, Iklódy-Szabó János. (Zaj.) Elnök : A távollévő képviselő urak neveit még egyszer fel fogják olvasni; méltóztassanak nyugodtan maradni. Haller József jegyző (tovább olvassa) : Gunda Jenő, Pálfy Dániel, Sándor Pál, Szabó István (sokorópátkai), Patacsy Dénes, Korányi Frigyes, Őrffy Imre, Nitsch Mátyás, Oláh Dániel, Ernst Sándor, Szabó József, Taszler Béla, Karafiáth Jenő, Barla Szabó József, Haypál István, Friedrich István, Virter László, Molnár János, Hir György, Schlachta Margi t, Zákány Gyula, Bródy Ernő, Gaal Gaszton, Frühwirt Mátyás, Budaváry László, Kovács Emil, Szabóky Jenő, W

agner Károly, Rubinek István. Elnök : Felkérem a jegyző urat, szíveskedjék a távollevő képviselő urak neveit újból felolvasni. Haller József jegyző (olvassa) : Bottlik József, Sziráki Pál, Szabó Gy. János, Drozdy Győző, Ujváry Géza, Schiessl Henrik, Prohászka Ottokár, Tarányi Ferenc, (Felkiáltások : Itt van!) Hegyeshalmy Lajos, Gunda Jenő, Szabó József, Karafiáth Jenő, Molnár János, Hir György, Bródy Ernő. Elnök : Megállapítom, hogy az aláirt képviselő urak közül ötvenhármán vannak jelen, ennélfogva az indítványt elfogadom. A 250. §. második bekezdése értelmében az indítvány fölött a Ház legközelebbi ülésének kezdetén hoz határozatot. Ennélfogva napirendi javaslatomban indítványozni fogom a t. Háznak, hogy az indítvány fölötti határozathozatal tűzessék a legközelebbi ülés napirendjére, még pedig mint a tárgyalás első pontja. (Helyeslés.) Minthogy a képviselő urak közül még harmincegyen vannak feliratkozva a tárgyalás alatt évi április hó 17-én, szombaton. 27 levő törvényjavaslathoz, kérdezem, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy tekintettel az idő előrehaladott voltára, a javaslat fölött a tárgyalást ma berekesszem, annak folytatását a legközelebbi ülésre halasszam és most áttérjünk az interpellációkra. Ez teljesen a t. Háztól függ. Gaal Gaszton: Még egy félóra van hátra, folytassuk. (Helyeslés.) Elnök : Ugy veszem észre, hogy a Nemzetgyűlés a tárgyalás folytatását kívánja. (Ugy van! Ugy van!) Szólásra ki következik? Haller József jegyző: Herrmann Miksa! Hermann Miksa: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Ha még hét perccel továbbfolyt volna az az időpazarlás, amelyet olyan nagyon sokan felhánytorgatnak, akkor a házszabályok értelmében jogom lett volna kedvezőbb időpontra kérni felszólalásom elhalasztását. Ebben a dologban azonban nem volt szerencsém és igy további halogatás nélkül pár konkrét eszmének a tárgyalásába leszek bátor bocsátkozni, ami felszólalásomnak tulajdonképen célja. Mielőtt ezt megtenném, méltóztassék megengedni egy kis megjegyzést, (Halljuk ! Halljuk !) amely pártviszonyainkra, de tulajdonképen gazdasági helyzetünkre is nagyon jellemző Azok, akik a javaslat mellett felszólaltak, a szó szoros értelmében sorba álltak, azok ellenben, akik ellene szólaltak fel, a sorba állás alól fel vannak mentve. De akár az egyik, akár a másik csoportot veszszük, roppant kevés különbség van közöttük. Mindenki talál valami kivetni valót és ütni valót ezen a javaslaton, de végeredményben még az ellene felszólalók is kénytelen-kelletlen hozzájárulnak ahhoz, hogy az adott viszonyok között többet, — talán egynek kivételével, — nem igen lehetett volna tenni. Az igaz, hogy sokkal kevesebbet sem, és ez jellemzi épen a helyzetet. Azok a számtalan milliók, amelyek a »tartozik« rovatban mutatkoznak, valamennyiünket a hézagba szólítanak, annak a gátszakadásnak a megállítására, amelyet ugy fejezett ki Sándor Pál t. képviselőtársam nagyon helyesen, hogy gazdasági tekintetben ma tulajdonképen csak egy pártprogramm lehet, és ez : menteni, ami még megmenthető. En is igy fogom fel a helyzetet és meg kell jegyeznem, hogy bizonyos elismeréssel kell kiemelnem azt a tényt, hogy ez a kormány volt az első, amely elhatározta magát arra, hogy a két legsürgősebb javaslatnak a letárgyalása után feltárja az országnak szomorú gazdasági helyzetét. (Igaz! Ugy van!) Hat év múlt el, hat keserű év, amely alatt ezt nem tették meg. Megengedem, hogy nem is tehették meg az alkotmányos, de háború alatti kormányok a jól ismert okoknál fogva, a forradalmi úgynevezett kormányok pedig azért, mert akkor már az ő idejükben is kiderült volna az, hogy milyen őrületbe vitték be különösen gazdasági téren ezt az országot. Elnnek következ4*