Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-36

326 . A Nemzetgyűlés 36. ülése 19Á az állam ennél a vállalatnál alapitása óta részvé­nyes és amint azt minden ilyen intézetnél a nagy részvényes megteszi, az ő érdekeinek megóvására be választat] a képviselőjét a részvénytársaság igaz­gatóságába, így kerültek bele a ministeriális tiszt­viselők a Magyar Bank és Kereskedelmi K.-T. igazgatóságába. Ezzel az intézettel kapcsolatban felemiitette az igen tisztelt képviselő irr, hogy ezek az urak azért vannak ott, hogy ellenőrizzék annak az intézetnek a működését és amikor a Lukács—Désy-pör tár­gyalása során a bíróság ezeket az urakat kihall­gatta, ők kijelentették, hogy ezekről a sópanamák­ról nem tudtak semmit sem. Én azon nem csodál­koztam egy cseppet sem, amikor olvastam . . . Gaal Gaszton : En sem ! Hegyeshalmy Lajos :... hogy ilyen tanú­vallomások történtek, mert aki csak egy kissé is ismeri azt, hogy ilyen nagy pénzintézeteknél mi­képen történik az ügyek vezetése s különösen az ilyen kényesebb dolgoknak az intézése, az nagyon plauzibilisnek és természetesnek fogja találni, hogy az igazgatóság tagjai közül is a legtöbb nem tud ezekről az ügyekről semmit sem. Gaal Gaszton : Akkor mit ellenőriznek? Hegyeshalmy Lajos: Azt ellenőrzik, hogy az állam érdekei ott csorbát ne szenvedjenek. Gaal Gaszton : Azon a jogcímen ülnek bent. Hegyeshalmy Lajos : Azon a címen ültek bent, mint már mondottam, hogy az állam nagy részvé­nyes, és hogy ennek a nagy részvényesnek az érde­keit megóvhassák. Nem azért ültek ott, hogy a közerkölcsöket óvják meg, hanem azért, hogy az állam financiális, anyagi érdekeit óvják meg. Mondom, aki ismeri ezeket a dolgokat, az nem csodálkozott ezen egy cseppet sem, és mint a kép­viselő ur maga mondja, ő sem csodálkozott. Ez mindenütt igy van és a Magyar Banknál sem volt rosszabbul, mint akármelyik legelső pénzintézetnél. Mindezek után annak a meggyőződésemnek kell kifejezést adnom, hogy teljesen alaptalan az a feltevés, hogy a magyar köztisztviselői karnak akár egy tagja is befolyásolható lett volna azál­tal, hogy ilyen vállalatnak az igazgatóságában helyet foglalt és hogy ez a;? ő rendes hivatali mű­ködésére bármily tekintetben is hátrányos befo­lyással lett volna. A leghatározottabban tilta­kozom az olyan beállítás ellen, mint amilyen az igen tisztelt képviselő ur megokolásában van, amikor ő a Sertéshizlaló Részvénytársaságról be­szél és ugy állitja be a dolgot, hogy ezt. a Sertés­hizlaló Részvénytársaságot csak azért alapították volna, hogy annak igazgatóságában egynéhány ministeriális főtisztviselő állást kapjon. Hiszen ez alapon azt mondhatná valaki, hogy a háborút is azért indították meg, hogy a hadsereget sertés­hússal és sertészsírral lehessen megfelelően ellátni. Igenis, ezeket határozottan igy méltóztatott mon­dani. Gaal Gaszton : Hogyan 1 Hegyeshalmy Lajos (olvassa) : »Én nem gya­núsítani akarok. Megengedem, hogy azokat a tiszt­). évi április hó 27-én, hedden. viselőket, akik oda delegálva voltak a kormány által, a legjobb szándék vezette ; megengedem, hogy ők lelkükben meg voltak győződve arról, hogy oly uradalmak, melyek azelőtt is hizlaltak, 300—500, sőt 1000 drb sertést is, nem fogják a hadsereg szükségletét kielégíteni tudni ; megen­gedem, hogy meg voltak róla győződve, hogy a magyar kereskedelem a kisgazdáktól sem fogja tudjii összeszedni a hizlalt sertéseket s igy ellátni egyrészt a hadsereget, másrészt Budapestnek ser­téshúsra és zsirra szoruló közönségét, azonban az, hogy ez az eljárás diametrális ellentétben áll a ministeri rendeletnek azzal a pontjával, mely ki akarja zárni azt, hogy az elfogultság látszatának gyanúja is felmerülhessen, az, azt hiszem, mindenki előtt kétségtelen.« Gaal Gaszton: Fentartom az utolsó betűig. Hegyeshalmy Lajos: Aki a magyar tiszt­viselőket ismeri, az nem állit ilyent, mert meg lehet mindenki győződve, hogy a magyar tiszt­viselő megtántorodni sohasem fog. Gaal Gaszton : Épen az van benne ! Hegyeshalmy Lajos: És ilyen stallumokat épen a tisztviselői kar legkiválóbbjai kaptak, akik­ről a legkevésbbé lehet feltételezni azt, hogy ezen stallumok által az igaz útról letérittetni hagyják magukat. Gaal Gaszton : Abban nincs egy szóval sem mondva Î Én, tisztelt Nemzetgyűlés, azon a véleményen vagyok, hogy nekünk most az a feladatunk, hogy eltávolítsuk a romokat és ujraépitsük ezt az orszá­got. Ezt pedig csak ugy lehet elérni, ha minden rom­boló munkától tartózkodunk és építeni igyekszünk. Építeni azonban csak ugy tudunk, ha tekin­télyeket igyekszünk helyreállítani. Már pedig az ilyen felszólalások és indítványok nem alkalmasak arra, hogy a tekintélyeket erősbitsék és öregbítsék. Ezek csak arra szolgálnak, hogy a köztisztviselői kar tekintélyét az országban és a külföldön is meggyengítsék és lerontsák. Azt hiszem, a t. kép­viselő urnák sem volt ez a szándéka és meg vagyok győződve róla, hogy őt a legjobb intenciók vezették indítványának megtételénél, azonban annak a módja, ahogy ezt tette, nézetem szerint nem volt a legszerencsésebb. Ezért mondottam azt, hogy érdemben, lényegben nincs kifogásom az indítvány ellen, de el nem fogadhatom annak beállítása és indokolása miatt. Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! Amikor a köz­szolgálati alkalmazottak helyzetének javítása ér­dekében interpellációt intéztem a kormányhoz, már megemlékeztem arról, hogy a magyar köztiszt­viselői kar a legnehezebb időkben, a legsúlyosabb megpróbáltatások között is mindig megmaradt a becsületnek, a tisztességnek a mesgyéjén, arról soha egy hajszálnyira le nem tért. Méltóztassanak csak kicsit körülnézni a szóm- . szédban, vagy méltóztassanak csak tudomást venni arról, hogy milyen állapotok vannak Cseh­szlovákiában, Romániában, vagy Jugoszláviában. Ott máskép, mint vesztegetés utján, mint a tiszt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom