Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-36

326 . A Nemzetgyűlés 36. ülése 19Á az állam ennél a vállalatnál alapitása óta részvényes és amint azt minden ilyen intézetnél a nagy részvényes megteszi, az ő érdekeinek megóvására be választat] a képviselőjét a részvénytársaság igazgatóságába, így kerültek bele a ministeriális tisztviselők a Magyar Bank és Kereskedelmi K.-T. igazgatóságába. Ezzel az intézettel kapcsolatban felemiitette az igen tisztelt képviselő irr, hogy ezek az urak azért vannak ott, hogy ellenőrizzék annak az intézetnek a működését és amikor a Lukács—Désy-pör tárgyalása során a bíróság ezeket az urakat kihallgatta, ők kijelentették, hogy ezekről a sópanamákról nem tudtak semmit sem. Én azon nem csodálkoztam egy cseppet sem, amikor olvastam . . . Gaal Gaszton : En sem ! Hegyeshalmy Lajos :... hogy ilyen tanúvallomások történtek, mert aki csak egy kissé is ismeri azt, hogy ilyen nagy pénzintézeteknél miképen történik az ügyek vezetése s különösen az ilyen kényesebb dolgoknak az intézése, az nagyon plauzibilisnek és természetesnek fogja találni, hogy az igazgatóság tagjai közül is a legtöbb nem tud ezekről az ügyekről semmit sem. Gaal Gaszton : Akkor mit ellenőriznek? Hegyeshalmy Lajos: Azt ellenőrzik, hogy az állam érdekei ott csorbát ne szenvedjenek. Gaal Gaszton : Azon a jogcímen ülnek bent. Hegyeshalmy Lajos : Azon a címen ültek bent, mint már mondottam, hogy az állam nagy részvényes, és hogy ennek a nagy részvényesnek az érdekeit megóvhassák. Nem azért ültek ott, hogy a közerkölcsöket óvják meg, hanem azért, hogy az állam financiális, anyagi érdekeit óvják meg. Mondom, aki ismeri ezeket a dolgokat, az nem csodálkozott ezen egy cseppet sem, és mint a képviselő ur maga mondja, ő sem csodálkozott. Ez mindenütt igy van és a Magyar Banknál sem volt rosszabbul, mint akármelyik legelső pénzintézetnél. Mindezek után annak a meggyőződésemnek kell kifejezést adnom, hogy teljesen alaptalan az a feltevés, hogy a magyar köztisztviselői karnak akár egy tagja is befolyásolható lett volna azáltal, hogy ilyen vállalatnak az igazgatóságában helyet foglalt és hogy ez a;? ő rendes hivatali működésére bármily tekintetben is hátrányos befolyással lett volna. A leghatározottabban tiltakozom az olyan beállítás ellen, mint amilyen az igen tisztelt képviselő ur megokolásában van, amikor ő a Sertéshizlaló Részvénytársaságról beszél és ugy állitja be a dolgot, hogy ezt. a Sertéshizlaló Részvénytársaságot csak azért alapították volna, hogy annak igazgatóságában egynéhány ministeriális főtisztviselő állást kapjon. Hiszen ez alapon azt mondhatná valaki, hogy a háborút is azért indították meg, hogy a hadsereget sertéshússal és sertészsírral lehessen megfelelően ellátni. Igenis, ezeket határozottan igy méltóztatott mondani. Gaal Gaszton : Hogyan 1 Hegyeshalmy Lajos (olvassa) : »Én nem gyanúsítani akarok. Megengedem, hogy azokat a tiszt). évi április hó 27-én, hedden. viselőket, akik oda delegálva voltak a kormány által, a legjobb szándék vezette ; megengedem, hogy ők lelkükben meg voltak győződve arról, hogy oly uradalmak, melyek azelőtt is hizlaltak, 300—500, sőt 1000 drb sertést is, nem fogják a hadsereg szükségletét kielégíteni tudni ; megengedem, hogy meg voltak róla győződve, hogy a magyar kereskedelem a kisgazdáktól sem fogja tudjii összeszedni a hizlalt sertéseket s igy ellátni egyrészt a hadsereget, másrészt Budapestnek sertéshúsra és zsirra szoruló közönségét, azonban az, hogy ez az eljárás diametrális ellentétben áll a ministeri rendeletnek azzal a pontjával, mely ki akarja zárni azt, hogy az elfogultság látszatának gyanúja is felmerülhessen, az, azt hiszem, mindenki előtt kétségtelen.« Gaal Gaszton: Fentartom az utolsó betűig. Hegyeshalmy Lajos: Aki a magyar tisztviselőket ismeri, az nem állit ilyent, mert meg lehet mindenki győződve, hogy a magyar tisztviselő megtántorodni sohasem fog. Gaal Gaszton : Épen az van benne ! Hegyeshalmy Lajos: És ilyen stallumokat épen a tisztviselői kar legkiválóbbjai kaptak, akikről a legkevésbbé lehet feltételezni azt, hogy ezen stallumok által az igaz útról letérittetni hagyják magukat. Gaal Gaszton : Abban nincs egy szóval sem mondva Î Én, tisztelt Nemzetgyűlés, azon a véleményen vagyok, hogy nekünk most az a feladatunk, hogy eltávolítsuk a romokat és ujraépitsük ezt az országot. Ezt pedig csak ugy lehet elérni, ha minden romboló munkától tartózkodunk és építeni igyekszünk. Építeni azonban csak ugy tudunk, ha tekintélyeket igyekszünk helyreállítani. Már pedig az ilyen felszólalások és indítványok nem alkalmasak arra, hogy a tekintélyeket erősbitsék és öregbítsék. Ezek csak arra szolgálnak, hogy a köztisztviselői kar tekintélyét az országban és a külföldön is meggyengítsék és lerontsák. Azt hiszem, a t. képviselő urnák sem volt ez a szándéka és meg vagyok győződve róla, hogy őt a legjobb intenciók vezették indítványának megtételénél, azonban annak a módja, ahogy ezt tette, nézetem szerint nem volt a legszerencsésebb. Ezért mondottam azt, hogy érdemben, lényegben nincs kifogásom az indítvány ellen, de el nem fogadhatom annak beállítása és indokolása miatt. Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! Amikor a közszolgálati alkalmazottak helyzetének javítása érdekében interpellációt intéztem a kormányhoz, már megemlékeztem arról, hogy a magyar köztisztviselői kar a legnehezebb időkben, a legsúlyosabb megpróbáltatások között is mindig megmaradt a becsületnek, a tisztességnek a mesgyéjén, arról soha egy hajszálnyira le nem tért. Méltóztassanak csak kicsit körülnézni a szóm- . szédban, vagy méltóztassanak csak tudomást venni arról, hogy milyen állapotok vannak Csehszlovákiában, Romániában, vagy Jugoszláviában. Ott máskép, mint vesztegetés utján, mint a tiszt-