Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-36

A Nemzetgyűlés 36. ülése 1920. évi április hó 27-én, kedden, Rakovszky István elnöklete alatt. Tárgyai : Az államháztartásnak 1920. évi február, március ós április hónapjaiban való viteléről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A Mentelmi Bizottság jelentése Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. — A Mentelmi Bizottság jelentése Patacsi Dénes nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. — A Mentelmi Bizottság jelentése Hencz Károly nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. — A Mentelmi Bizottság jelentése az 1920. évi márcins hó 2-án hozott nemzetgyűlési határozattal eléje utasított mentelmi ügyekben. —- A Mentelmi Bizottság jelentése b. Szterónyi József nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. — A Mentelmi Bizottság jelentése Szabó Gy. János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. — Gaal Gaszton nemzetgyűlési képviselő indítványa a köztisztviselők mellékfoglalkozásai tárgyában. — A legfőbb fegyelmi bíróságok szervezetének ideiglenes módosításáról az igazságügyminister törvényjavaslata. — A háború esetére szóló kivételes hatalom ideiglenes meghosszabbitásáról az igazságügyminister törvényjavaslata. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. A kormány részéről jelen vannak: SimonyiSemadam Sándor, Dömötör Mihály, b. Korányi Frigyes, Emich Gusztáv, Holler István, Ferdinandy Gyula, Benárd Ágost, Szabó István (nagyatádi), Bleyer Jakab. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perckor,) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Kontra Aladár jegyző ur ; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabó Sándor jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Bródy Ernő jegyző ur. Napirend szerint következik az államháztartásnak 1920. évi február, március és április hónapjaiban való viteléről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvény javashtot). Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem !) Ha senkisem kivan szólni, akkor kijelentem, hogy a Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadta és az megerősítés és kihirdetés végett fel fog terjesztetni. Ezzel egyszersmind elvesztette hatályát a 250. 8 annak értelmében kimondott sürgősség, ugy hogy most a rendes házszabályok lépnek ismét érvénybe. A mai ülés ennélfogva 2 óráig fog tartani. Következik a Mentelmi Bizottság jelentése, Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselői ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő: T.Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk !) A miskolci csendőrkerület szirmabesenyői Örse egy tényvázlatot vett fel és ezt a tényvázlatot ' beterjesztette a miskolci királyi ügyészséghez. A -tényvázlat szerint Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselő 1920 február hó 7-én délután Sajóvámos községben egy nyilvános gyűlésen elmondott beszédében olyan kifejezéseket használt, amelyek a csendőrörsnek megállapítása szerint osztályelleni izgatást tartalmaznak. A kir. ügyészség a feljelentést áttette a budapesti főállamügyészséghez, ez pedig — a mentelmi jog felfüggesztésének kikérése végett — a Nemzetgyűlés elnökéhez, a Nemzetgyűlés elnöke viszont a Nemzetgyűlés Mentelmi Bizottságához tette azt át. A mentelmi bizottság a tényvázlat alapján meghallgatta Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselőt, aki a Mentelmi Bizottság ülésén előadván azt, hogy ő a maga részéről leginkább kivánja azoknak a tényeknek tisztázását, amelyek ellene felhozattak és amelyek vád tárgyává tétettek, a bizottságot arra kérte, hogy mentelmi jogát a jelen esetben függessze fel. Ennek következtében a Nemzetgyűlés mentelmi bizottsága 1920. évi március hó 17-én megtartott ülésében elhatározta, hogy a következő jelentést teszi a Nemzetgyűlésnek (olvassa) : »A Nemzetgyűlés Mentelmi Bizottságának jelentése a Büntető-Törvénykönyv 172. §-ának második bekezdésébe ütköző, a szerint minősülő és büntetendő osztályelleni izgatás bűntettével terhelt Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselő