Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-35

A Nemzetgyűlés 35. ülése 1920. évi április hó 26-án, hétfőn. 315 pénzt nem kapok tőle és hiába fordulok a t. vállalkozókhoz, akiknél a pénz van, hiába fordulok a bankokhoz, hogy menjenek bele ebbe az üzletbe mert csak akkor mennek bele, ha maga a kormány vállalja az üzlet kockázatát. Egyáltalában általános szokássá vált nálunk, hogy kockázatos üzleteket csak akkor finanszíroznak, bármennyire is fontos az az állami érdek, hogy valami termeltessék, vagy valamely üzem megindittassék, ha maga a kormány vállalja a gyártás egész rizikóját. Ezekkel a tényekkel számolnunk kell Számolnunk kell az ország anyagi helyzetével és számolnunk kell azzal a kockázattal, amelyre rámutattam, amely a földmivelésügyi kormányt és az állampénztárt terheli akkor, ha majd az árak lefelé fognak menni. Hogy a földmivelésügyi ministeriumnak, mint minden józan, előrelátó kereskedő, kell eljárnia, hogy a mai viszonyok között egyáltalában nem élünk abban a helyzetben, hogy sok milliós kockázatot vállalhatna magára az állam egy ilyen tranzakcióból, azt ugyebár be fogja látni a t. Nemzetgyűlés. Itt állunk egyébként a jövő évi szükséglet fedezésének a kérdése előtt, mely már most aktuális, mert hiszen megint hibába esném, ha nem gondoskodnék már a jövő évi szükséglet fedezéséről. Ehhez rengeteg milliók szükségesek. Ilyen drága befektetés mellett 50—60 millió koronára van szükség, hogy csak a felét tudjam fedezni a jövő évi szükségletnek. Az államot itt egy 30 milliós veszteség érheti. Egy dilemma előtt áll a földmivelésügyi minister. Ha nem szerzi be, ki vagyunk annak téve, hogy tavaszra nem lesz rézgálicunk. Ha azonban beszerzi, előre leköti magát, akkor ki van téve egy őrült nagy kockázatnak, annak, hogy ezen az üzleten vesziteni fog. Adja Isten, hogy veszítsek, mert az azt fogja jelenteni, hogy valutánk és az ország anyagi helyzete megfelőleg javult. Mindezekkel azt óhajtottam röviden megvilágitani, hogy miért kell nekünk okosan eltalálnunk azt a bizonyos középarányost, amely mellett a gazda is megtalálja a maga érdekét, mert nincs kitéve a 63 koronás rézgálic árnak és az állam is igyekszik fedezni azt a kockázatot, mely reá hárul. Amint pl. a szénkénegnél jelentékeny veszteséggel dolgoztunk, ugy a rézgálicnál ma nyereség mutatkozik. Hogy mi fog mutatkozni a végén, azt még nem tudom, mert ha még egy 50 koronás tételt kell majd beszereznünk, akkor az a bizonyos megtakarítás, amely ma a 30—40 koronás árak mellett mutatkozik, nagyon könnyen zérusra csökken. Kérem, méltóztassék ezt tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Ami a bortermelési adót illeti, ez az adótétel, amelyet voltam bátor beállitani, tulaj donképen nem olyan súlyos, mert a mai átlagos borárak mellett 2"2%-ot tesz ki, tehát valami súlyosnak nem mondható. Ami Gaal Gaszton t. képviselő urnák azon megjegyzését illeti, hogy sok adójavaslatob bepakoltunk, bebujtattunk a felhatalmazási javaslatba, ezt már mai délelőtti beszédemben megindokoltam. Mi nemcsak ezt pakoltuk be, hanem sok más javaslatot is. A bortermelési adónak az emelése nem négyszeres, amint azt Gaal Gaszton képviselő ur mondotta, hanem csak háromszoros, de a háromszoros emelését ennek az adónak a mai körülmények közt súlyosnak nem lehet mondani. Gaal Gaszton : A rézgáliecal együtt ötszörös ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Ami azt illeti, hogy többszörös adónak van alávetve a bortermelés, ez igaz. Ki lehet számitani, hogy meglehetősen sokszoros adónak van alávetve, de a mi csodálatos adórendszerünkben, amelyben sok rétegezés van ; ha jól méltóztatik megnézni, más ilyen többszörös adók is vannak, amelyeknél nem az a lényeges, hogy hányszoros adóztatás van, mert meglehet, hogy az 5—6-szoros adóztatás súlyosabb bizonyos jövedelmeknél, mint más jövedelmeknél a 10—20-szoros adóztatás. És különösen most, mikor kezdjük meglehetősen emelni a pótlékokat — hiszen most is a betegápolási pótadó 5%-ról 20%-ra emeltetett — ezek igen nagy emelések lesznek, ugy, hogy közben nem hiszem, hogy különös sérelem származnék a bortermelésre. (Mozgás a jobboldalon.) Méltóztassék megbocsátani, én ezt nem tartom olyan nagy tehernek, a mai borárak mellett — amint informálva vagyok — amikor átlagban, nem sokat mondok, 2000 korona egy hektoliter. (Egy hang jobb felől : Már lement az ára !) S amikor közülbeiül az átlagos termést 12 hektoliternek lehet venni, tehát egy hold földről 24.000 korona átlagos nyers bevétele van a szőlőgazdának s akkor fizet 504 korona termelési adót. De ezt sem ő fizeti meg, az egész mennyiséget, mert hiszen áthárítja. Gaal Gaszton : De mikor öt évig nincs termés ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Megjegyzem Gaal Gaszton t. barátomnak, hogy ez a javaslat, amelyből remélem, most törvény lesz, nemcsak juliusig van hatályban ; csak épen az államháztartás továbbvitelére vonatkozó szakasz lesz juliusig hatályban, mi g a többi része tovább is érvényben marad. De én ugy látom, hogy itt a legnagyobb aggodalom a tisztelt mezőgazda és kisgazda barátaimnál is az. hogy tényleg nem látják, hogy a más foglalkozásokat szintén megfelelően, talán még nagyobb tételekben fogjuk sújtani és biztosítékokat nyertem aziránt, hogy a praxisban is át fogják látni s hogy akkor ilyen, aránylag kis emelések elől nem fognak elzárkózni. S mivel remélem, hogy mielőtt még a jövő szüret meglesz, ezek a bizonyos adóemelések, amelyeket előterjeszteni szándékozom, meglesznek, erre való tekintettel, hogy ezt az aggodalmat eloszlassam, kérem ennek a szakasznak a törlését. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök : Ki következik ? 40*