Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-35
A Nemzetgyűlés 35. ülése 1920. évi április hó 26-án, hétfőn. 293 gyában mielőbb törvényjavaslatot terjesszen a Nemzetgyűlés elé.« Iklódy-Szabó János előadó : T. Nemzetgyűlés. a kérdés feltevéséhez vagyok bátor szót kérni. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezen határozati javaslat egyes pontjaira vonatkozólag különkülön határozni. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak hozájárulni ahhoz, hogy ezen határozati javaslatra nézve pontonként tegyem fel a kérdést 1 (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés ezen határozati javaslat 1. pontját : igen vagy nem ? ( Igen !) A nemzetgyűlés a határozati javaslat 1. pontját elfogadta. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a határozati javaslat 2» s pontját : igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés a határozati javaslat 2. pontját elfogadta. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a határozati javaslat 3. pontját ; igen vagy nem ? (Nem !) A Nemzetgyűlés a határozati javaslat 3. pontját mellőzte. Ennélfogva Somogyi István képviselő ur határozati javaslatának csak első két pontja fogadtatott el. Következik Drozdy Győző képviselő ur határozati javaslata. Szabó Sándor jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök ." Méltóztatnak kivánni, hogy ezen határozati javaslatra vonatkozólag pontonkint tegyem fel a kérdést ? (Nem !) Ha nem, akkor felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés Drozdy Győző képviselő ur által beterjesztett határozati j avaslatot : igen vagy nem ? (Nem !) Kimondom a határozatot, hogy a Nemzetgyűlés a Drozdy Győző képviselő ur által beterjesztett határozati javaslatot nem fogadja el. Ezzel befejeztük az államháztartásnak 1920. év február, március és április hónapjaiban való viteléről szóló törvényjavaslatnak a pénzügyi bizottság szövegezésében való általános tárgyalását s a Nemzetgyűlés ezt a törvényjavaslatot általa noszágban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás és pedig elsősorban a cím. Szabó Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök : Kivan valaki a címhez hozzászólni? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, akkor felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a törvényjavaslat címét változatlanul a pénzügyi bizottság szövegezése szerint : igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyű lés a címet a pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadta. Következik az 1. §. Szabó Sándor jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök ; Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem, kiván-e valaki az ]. §-hoz szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, akkor felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés az 1. §-t változatlanul, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint : igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Nemzetgyűlés az 1. §-t változatlanul elfogadta. Következik a 2. §. Szabó Sándor jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök : Ki következik szólásra7 Bródy Ernő jegyző : Gróf Sigrav Antal ! (Halljuk! Halljuk!) Gr. Sigray Antal : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk!) A forradalom előtti Országgyűlés vajmi keveset foglalkozott az országnak a világhelyzettel való viszonylatával a külpolitika és a külügyi viszonylatok rendesen a Ballplatzról intéztettek . . . (Ugy van ! jobb felől.) Patacsi Dénes : Sajnos ! Gr. Sigray Antal : . . . azokat a delegáció tárgyalta, de tulajdonképen az ország maga a külügyi helyzetről és a világ folyásáról felvilágosítva egyáltalában nem volt. Különösen akkor, midőn pártharcok dúltak és az országgyűlés különböző pártjai erős küzdelemben állottak egymással szemben, mintha teljesen megfeledkezett volna az ország arról, hogy a világ tovább folyik ; egyáltalában nem is hederítettek arra, hogy külföldön mi történik és igy tulaj donképen itt a saját, aránytalanul kicsiny harcaink által úgyszólván kimaradtunk a világ folyásából. örömmel látjuk, hogy a Nemzetgyűlés ma egészen más szemmel nézi a külügyi helyzetet és és hogy ezen vita során is egyes képviselő urak, u. m. elsősorban Kovács J. István képviselő ur, később Sándor Pál képviselő ur érdekes beszédeik során kiterjeszkedtek külügyi vonatkozásokra, azok anyagi és politikai részeit vitatták és mérlegelték, majd pedig ma az igen tisztelt pénzügyminister ur azon gazdasági kérdésekről szólt, melyek az ország szempontjából egyedül nem Ítélhetők meg, mert szoros kapcsolatban vannak az egész világpolitikai és világgazdasági helyzettel. ( Ugy van ! ügy van !) Természetes, hogy ha valaha, ugy ma talán a legfontosabb volna, hogy teljesen tájékozva legyünk arról, hogy tulajdonképen milyen is a világhelyzet. De ha ma ez a legfontosabb, ugy talán ma legnehezebb is tiszta képet alkotni arról, hogy tulajdonképen mi történik az ország határain kivül és hogy milyen a helyzet odakünn. (Halljuk ! Halljuk !) A gazdasági helyzetre nézve nagyon érdekes memorandumot adott ki a legfelsőbb tanács még március elején. Ezt a memorandumot az igen tisztelt külügyi és pénzügyminister uraknak is becses figyelmébe ajánlani bátorkodom és kérem a t. Nemzetgyűlést," engedje meg, hogy ebből néhány adatot felolvassak, hogy azután konklúziómat azokból vezessem le. (Halljuk ! Halljuk !) • A legfelsőbb tanács memorandumát azzal kezdi, hogy az egész világon az általános elégületlenségnek és az általános panasznak tulajdonképen
