Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-35

274 À Nemzetgyűlés 35. ülése 1920. évi április hó 26-án, hétfőn. amig valamely más művelet utján képes leszek esetleg bevonni a postapénzt, ahelyett más pénzt kiadni, Osztrák-Magyar Bank bankjegyet, vagy pedig képes leszek más megoldást találni. A többféle pénz kétségtelenül mindig zavaró­lag hat, de hiszen azt láttuk, hogyha egyféle tipus is van, az üzér urak ott is kitalálják az üzérkedés módját, mert hisz az Osztrák-Magyar Bank bank­jegyeinél is hányféle pénzt tudtak megkülönböz­tetni ! Olyan egységes pénzt nem tudunk csi­nálni, hogy ezek az emberek addig, amig a közön­ség olyan naiv és felül nekik, ne tudjanak kitalálni valamiféle különbséget, amelynek alapján üzér­kedni lehet. Az első az, hogy a magyar közönség észretérjen, hogy kellő józansággal viselkedjék a pénzügyekben, hogy ne legyen ideges, ha az első üzér odamegy és azt mondja, hogy add ide a pénzt, én megveszem azt, ha azt mondja, hogy kék, fehér, rózsaszin pénz stb. között van különbség és ezzel rontja a pénz értékét. Ez a józanság lenne a leg­nagyobb segitség. Természetes, hogy anomáliák merültek fel és fel is fognak merülni minden mű­veletnél, ezt tudjuk, de azt hiszem, hogy a vissza­tartott pénz nem tesz ki olyan nagy összegeket, mint egyes képviselőtársaim gondolják. A pénzkölcsön eredménye annyiban nem ked­vezőtlen, mert hivatkozhatom egyes képviselőtár­saimra, hogy olyan számokat mondottam előző­leg, amilyeneket el is értünk. Én nem hiszek a 18 milliárdnak, amelyről beszélnek . . . Kovács I. István : 15 milliárd ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister : ... a 15 milliárdban sem hiszek, sokkal kevesebb osz­trák-magyar bankjegy van forgalomban a meg nem szállott területen. Ha visszatartottak egye­sek — mert sokan visszatartottak •— a felülbé­lyegzés elől pénzt, azok elsősorban a haza ellen kö­vetnek el bűnt, másodsorban önmaguknak árta­nak (Igaz 1 Ugy van !) mert hisz arra keresztet vethetnek és Gaal Gaszton t. képviselőtársam magyarázta ezt meg legszebben az ő falujában, amikor azt mondotta, hogy ezt a pénzt berámáz­hatják és a Kossuth bankókhoz tehetik. (Ugy van !) Azokon nem tudunk segiteni, de ha később fognak jönni ezek az emberek és fognak kérni utólag reparációt, akkor nem szabad hogy legyen magyar kormány, amely ezt a reparációt megadja az illetőknek. Aki ma hazafiatlanul viselkedik, az nem remélhet reparációt. (Helyeslés.) Sokat hangoztatják a hazafiságot, de a »sed avenam non« elvét vallják emellett. Kovács J. István t. képviselőtársam azt a kérdést intézte hozzám, hogy miért nincs a pénz­ügyministeriumban egy törvényelőkészitő osztály. Kovács J. István : Azt kérdeztem, hogy van-e ? B. Korányi Frigyes pénziigyminister: Azt kérdezte, hogy van-e törvényelőkészitő osztály, amely gyorsítaná talán az adó javaslatok készíté­sét, főleg a szövegezés tekintetében. Ilyen osztály nincs és sohasem volt, kivéve a Károlyi-féle idő­ben és a bolsevikiek alatt, amikor egy osztályt állítottak fel erre a célra és igen kiváló tisztviselő­ket, elsőrangú tisztviselőinket állították be oda. De én nem tartom szükségesnek törvényelőkészitő osztály felállítását, -azért nem, mert épen a pénz­ügyi törvényeknél nincs szükség különösen szö­vegezési szakemberekre, mert az a szövegezési szakember adó- és szesztörvénynél maga ugy sem tudná megszövegezni a javaslatot, hanem rá volna utalva arra, hogy az osztálybeli szakembert meg­kérdezze és mégis csak a szakosztálynak kellene a törvényt előkészíteni. Csak bizonyos stiláris módositásokat tudna eszközölni. Már pedig ezeknél a szaktörvényeknél minden szóra vigyázni kell, ez nem olyan, mint pl. egy köz­igazgatási természetű törvény, ahol ha az eszme megvan, akkor a megszövegezés már könnyebb feladat. Különben a szövegezésről annyiban gondos­kodva van, hogy minden törvényjavaslat előzőleg az igazságügyministeriumba kerül, amely stiláris szempontból és a törvényes stilus szempontjából ezeket a törvényeket átcsiszolja. Azt hiszem tehát, hogy erre az osztályra nem volna szükség, sőt ez bizonyos fennakadást okozna, mert a rendeletek­nek és a törvényjavaslatoknak egész özöne készül jóformán napról-napra és ez a törvényelőkészitő osztály, ahol csak néhány ember működhetik, — mert sok emberről nem lehet szó, csak néhány ki­váló tisztviselőről, — nem tudna elkészülni mun­kájával. Erről szó lehetne akkor, amikor egy eszten­dőben négy-öt törvényt csinálnak, de mikor az egész pénzügyi igazgatás terén módositásokat esz­közlünk, teljesen lehetetlen volna ennek a műkö­dése, mert itt teljesen összetorlódnának a javas­latok. De mindenesetre igyekszünk azon, hogy a szövegezésnél a hibákat lehetőleg elkerüljük, és ha nem is formálisan, de tényleg igénybe is vesszük azokat a tisztviselőket, akik legalkalmasabbak arra, hogy segíteni tudjanak a szövegezésen. Ami a gyorsaságot illeti, Kovács J. István t. képviselőtársam gyorsitani szeretné az adójavas­latok előkészitését. En is szeretném, ha ez mentől hamarább megtörténhetnék. De méltóztassék meggondolni, hogy azoknak a nagyarányú adóreformoknak' végrehajtása, me­lyet legsürgősebben szeretnénk eszközölni, még más dolgot is kivan, még pedig azt, hogy az egész pénz­ügyi igazgatásunkat is át kell majd formálni, mert hiszen egészen másképen lesz megszabva, semhogy a. mostani pénzügyi igazgatási szervekkel ezeket a reformokat is végre tudnók hajtani. Ereky t. képviselőtársamnak egy számszerű adatát kell helyesbíteném. Nem tudom, honnan vette azt, hogy négy hónap alatt, vagyis november óta 3.300 milliót vettünk igénybe papírpénzben az Osztrák-Magyar Banktól. Ez tévedés azért, mert augusztus 2-ika óta, tehát nyolc hónap alatt vet­tünk ennyit igénybe, vagyis az ő száma épen a felére redukálódik. Azt a kérdést is felvetette, hogy miért fizet­jük ki a közös hadügyministerium által történt rendelésekre vonatkozó előlegeket. Nagyon tet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom