Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-34

A Nemzetgyűlés 34. ülése 1920. évi április hó 24-én, szombaton. 249 lésnek. (Igaz ! Ugy van !) Továbbá szives figyelmébe ajánlom a földmivelésügyi ministeri umnak azt, amit Franciaországban már a hábora alatt megtettek, hogy bizonyos mennyiséget az árban állapítson meg azoknak a gazdáknak, akik többet tudnak produkálni holdanként a búzatermelésnél. Akkor mintegy versenyre kél a gazdatársadalom a termelés fokozásában és ez közgazdasági szempontból sokkal többet fog eredményezni, mint amennyit jelent kis összeg, amit ezen a címen ráfizet az állam. így nyerné vissza elvesztett mudkakedvét a földrnivelő osztály, és itt van az a nagy tőke, amelyre beszédem folyamán már többször rámutattam. Ez lendítené fel az ipart és kereskedelmet, mert ha Sándor Pál képviselőtársam azt mondja, hogy bánya és vasút nélkül Magyarországon nincs élet, ezzel szemben én azt mondom, hogy bánya, vasút és kenyér nélkül nincs. (Igaz ! Ugy van !) Több kultúrát a falunak, t. Nemzetgyűlés ! (Igaz ! ügy van ! Helyeslés.) A múltban a város teljesen lefoglalta magának a kultúrának minden részét. Mi nem kérünk sem orfeumokat, sem kabarékat, (Igaz ! Ugy van !) sem mozikat, mi iskolákat kérünk, (Általános élénk helyeslés.) közutakat kérünk, mert eddig is fizettünk ugyan útadót és azt valahol fel is használja az állam, de mikor legutóbb a jegyző urunkat beidézték Tokajba, olyan utón kellett neld elmennie, hogy csak harmadnapra jöhetett vissza és szabad ég alatt kellett neki egy éjjel hálnia, mert két lova nem birta ki a kocsit, a lovakat meg nem merte otthagyni, igy hát ott kellett velük hálni ; másnap azután négy ökör ment ki és annak kellett kihúzni a kocsit. (Derültség.) Kérdem, t. Nemzetgyűlés, miért fizetünk akkor útadót, ha ilyenek az utak % (Igaz ! Ugy van ! felkiáltások : Hegyes vidék !) Orvosban is elképzelhetetlen hiány van a vidéken. (Igaz ! Ugy van !) Mikor itt a város minden utcájában 5—6 orvos áll a betegek rendelkezésére, akkor vidéken 18—20 községnek van csak egy orvosa. (Igaz ! Ugy van !) A napokban történt, hogy a szomszéd községemből egyik beteghez 18 kilométernyiről kellett orvost hozni. Ez lévén Venezianer Jakab, a népjóléti minister ur szives figyelmébe ajánlom, mert volt olya,n kegyes tiszteletdíj címén 10.000 koronát kérni és fuvardíj cimén 800 koronát. (Nagy zaj.) Meskó Zoltán : Mindjárt üres lesz a ládafia ! Homonnay Tivadar : Ugy-e mondtam, hogy jobb helyen van a pénz ott a ládafiában. (Derültség.) Forgács Miklós: En elhiszem, hogy az az orvos nem szivesén jön közénk a primitiv faluba lakni, de ha ő is a köznek szánta életét, tudását, hát a falusi lelkész meg a tanitó mellett ő is megférhet a községben. (Igaz ! Ugy van !) Kérem ezért, hogy az orvosok létszámát az egész országban ugy osszák meg, hogy a főváros és akármelyik más város is, csak annyi orvost kapjon, amennyi a lélekszám aránya szerint az orvosok összlétszámából reá jut. Akkor aztán esetleg egy másik orvos NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920-1921. — II. KÖT] talán eljön majd 5000 koronáért is. (Mozgás.) Végre rátérek itt a közigazgatásra. (Halljuk ! Halljuk! jobbf'elől.) Ez a szerv, amivel a falu legszorosabb kapcsolatban van. Azt, amit gróf Széchenyi Viktor mélyen tisztelt képviselőtársam is jelzett, hogy milyen formában legyen megformálva, erre én sem térek ki, de hogy mai összetételében fenn nem állhat, az bizonyos. Egyes famíliák egész vármegyéket dominálnak ezen az alapon, (ügy van ! Ugy van !) Tisztelet a kivételnek, de a jegyző urak között is vannak olyan emberek, akik itt vagy ott hibát követnek el. Falusi ember hová mehet ilyenkor ? Megy a főszolgabíróhoz. Igen, de annak lekötelezettje a jegyző, a főszolgabíró pedig az alispánnak a veje. Megszűnt minden tudomány. Ha egy szentenciát kimondták, az véglegesen ki van mondva. (Derültség.) Van itt még egy sérelmes eset és kérem az illetékes ministeri umt ól, hogy korrigálja ezt. A vasutak közlekedése ugyanis ma olyan hiányos, hogyha egy rendeletet, — amely esetleg káros a községre nézve — de mégis ki kell küldeni, a főszolgabíró ur beidézi az összes községekből a jegyző urakat, a mai drága fuvar mellett ez a napidíjjal, fuvarral együtt 300—400 koronába kerül és megismétlődik esetleg négyszer-ötször is egy hónapban. Tessék elképzelni, hogy egy év alatt mennyit fizet ki a község azért, hogy a belügyminister ur vagy akármelyik más minister ur volt szives egy rendeletet kijuttatni a faluba. Ez tarthatatlan állapot. A másik baj a közigazgatás egy régi rossz törvényéből ered. A falusi jómódból idejöttek a városi rossz sorsba bizonyos nőszemélyek, beálltak cselédnek. Itt a bűnök nagy tömegén elbuktak, — nem magyarázom tovább — egyszer csak kap a község egy fizetési meghagyást, hogy mert az anya illetősége X községbe megállapít tátott, tessék ennek vagy annak a lelencháznak ennyi meg ennyi ezer korona tartásdíjat fizetni. Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : Ezt államosítani kell ! Forgács Miklós : Bocsánatot kérek, tudok olyan kisközséget, amely 4—5 ilyen gyerekért fizet ! (Mozgás és derültség.) Gaal Gaszton : 15—20-ért ! Forgács Miklós : Hát, hogy a város bűnéért a falu fizessen, ez érthetetlen. (Derültség.) Figyelmébe ajánlom az illetékes minister urnák a vizierők kihasználását, ahol ez keresztülvihető, különösen most, amikor Magyarországon óriási petróleum-, benzin- és szénhiány van. Ha ő nem bír is anyagilag olyan támogatást nyújtani a vidéknek, amilyen megfelelő volna, tudom határozottan, hogy a vidék el akarja oszlatni magától azt az ázsiai sötétséget, amely ma a vidéken uralkodik, amikor egy deci petróleumot sem látni még orvosságként sem és ha hoz valamelyik csempész egy kiló gyertyát, ezért mindjárt egy métermázsa búzát kérnek. Hogy ez megszűnjék, kívánatosnak jelzem, hogy ahol lehet, a vizierő32