Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-34

A Nemzetgyűlés 34. illése 1920. évi április M 24-én, szombaton. 235 nagyon sokat elitéltek öt esztendőre, meg három esztendőre, akik azonban nem ülték le ezt a büntetést, mert időközben a kommün átkos uralma megbukott ; mindezekért pedig a bíróság a bűnösség fokával arányban álló büntetést szabta ki. Kifejti a biróság a megokolásában, hogy figyelemmel arra, hogy a tárgyalás során nem merült fel semmi olyan adat, amiből arra lehetne következtetni, hogy a vádlottak bármelyike is — mert több vádlott volt — a vádbeli cselekmények elkövetésekor ellenállhatatlan erő, vagy oly fenyegetés által kényszeríttetett volna a bűncselekmények elkövetésére, amely a saját, vagy valamely hozzátartozójának életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztette volna, sőt mint a forradalmi törvényszék tagjai, Csepelen ők tartották a terror hatása alatt a község lakosait, a törvényszék tehát a Btk. 76. és 77. §-aiban foglalt beszámítást kizáró okok fennforgását nem találta, enyhítő körülményt egyáltalában nem talált — tehát igenis kereste azokat, amiket a mélyen t. kormányelnök ur, nem tudom mely forrásból merítvén, megtalált. A biróság, a szakhatóság azonban nem tudott feltalálni. Súlyosbitó körülmény azonban már inkább jelentkezett és itt megemlíti a törvényszék valamennyi vádlottal szemben a bűncselekmény halmazatát, azonkívül Juhász Ferenc vádlottal szemben, akiről itt legelső sorban szó van, vádlott társainak bűnhalmazatát jóval meghaladó többszörös halmazatát a bűncselekményeknek, továbbá azt, hogy a forradalmi törvényszéknek ő volt az elnöke és hogy a szigorú büntetések kiszabását épen ő szorgalmazta. Azután, hogy mint egyes biró is eljárt a forradalmi törvényszék hatáskörében és mondott ki ítéleteket. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Hogy ez a Juhász. Ferenc mennyire nem érdemli meg, hogy őt bárki is védelmébe vegye épen a bíróságainkkal szemben, leszek bátor szintén egy pár adatot felsorolni, amelyek a Pestvidéki Törvényszéknél most folyó kommunista per tárgyalásánál bebizonyultak : Halálos ítéletet nem szabott ugyan ki Juhász Ferenc, de részt vett három ráckevei gazdának a kivégzésében oly módon, hogy jelen volt a tárgyaláson és jelen volt akkor, amikor a törvényszék meghozta a halálos Ítéletet. És amikor a védő kérte, engedjék meg neki, hogy a népbiztossághoz forduljon és kegyelmet kérjen az elitéltek számára, mit tett az ártatlan Juhász, akit juszticmorddal ötévi fegyházra ítéltek? Azt tette, hogy — le volt zárva a telefonáló fülke, nem engedték odajutni a védőügyvédet sem — épen ő sürgette annak a három szerencsétlen kisgazdának a kivégeztetését és jelen volt azok kivégzésénél. Ez nem juszticmord, mélyen t. Nemzetgyűlés ! (Felkiáltások jobbfelöl: Hallatlan!) Ez nem juszticmord! Az én véleményem az, hogy tökéletesen megérdemelte Juhász Ferenc az ötévi fegyházat, megérdemelte pedig annyival inkább, | mert hiszen a bíróságnak rendelkezésére áll egy tágabb latitude, mert ott áll a törvényben, hogy az ilyen bűntett 5—10 évig terjedhető fegyházzal sújtható és mégis csak öt évet kapott. (Egy hang jobbról: Többet érdemelt volna!) Ezzel vagyok bátor igazolni, hogy nem juszticmord az az ítélet, melyet a biróság hozott. De azután ez a Juhász Ferenc vérdíjat is kapott azért. Megállapítható ugyanis az iratokból, hogy a forradalmi törvényszék, amikor Báckevére kiment tárgyalni, egy Kertész nevezetű egyén volt az elnök, Cserna volt a másik biró, egy Szladek nevezetű egyént mint direktóriumi tagot rendeltek be ad hoc az Ítélkezésre, s ott volt a védő és a vádbiztos. S mindennek szereplői összes napidíjat kaptak. Az egyik 50. tétel alatt, a másik 51. tétel alatt van elszámolva. A forradalmi törvényszéknek Eáckevén történt kiszállása 1800 koronába került a kincstárnak, a forradalmi törvényszék utólagos költségmegtéritése címén fel- « számított összeg pedig 1775 korona volt. Ebből az összegből 50 K-át kapott Kertész ; Cserna megkapta a kijáró napidíját, — nem tudom mennyit, az adat nem állott rendelkezésemre, — Szladek, akit mint direktóriumi tagot berendeltek, nem kapott semmit ; a védő és a vádbiztos megkapták az illetékes napidíjat, az oroszlánrésze azonban a vérdíjnak Juhász Ferencet illette. Ez — megint azt mondom — nem juszticmord. Azután a forradalmi törvényszéknek tagjai kaptak utólagosan hetenkint 550 korona fizetést. Mikor megbukott a kommün augusztus l-jén, augusztus 2-án Juhász Ferenc előre felvette fizetésének az egész hónapra eső részét, vagyis 2200 koronát. Azután a pénzbüntetésekről szóló naplót ugyancsak Juhász Ferenc vezette május 30-ától egészen augusztus 5-ikéig s bevételezett 58.314 koronát, kiadásba helyezett 57.892 koronát, úgyhogy maradt 422 K. Ennek az összegnek is a nagyobb része az ő kezén kallódott el. A munkabéreket külön május és július hóra szintén felvette és beállított a könyvbe egy 15.600 koronás fiktiv bevételt. Egy tárgyalás során, amely most zajlott le, az ügyész azt a kijelentést tette, hogy Juhász Ferencet, aki mint tanú volt beidézve egy másik perben, nem tartja megeskethetönek sem etikailag, sem büntetőjogi szempontból, lehetetlen őt erkölcsi embernek száinitani s mint ilyennek vallomását figyelembe venni nem lehet. Mint embert, nem tudom, mely okokból, — akarják menteni és szemben a bíróságnak teljesen tárgyilagosan hozott határozatával mentik, de nemcsak hogy mentik, hanem megbélyegzik a bíróságot azzal a váddal, hogy juszticmordot követett el. A ministerelnök urnák erre a nyilatkozatára nézve, amelyet voltam szerencsés előadni és amelyre a feleletet is megadtam, tovább kell még azonban mennem és abból még egypár dolgot kell idéznem. J Azt mondja a: ministerelnök ur (olvassa) : »Ha ezt 30*