Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-31

,A Nemzetgyűlés 31. ülése 1920 vagyon, amelyre neküak rendkívül nagy szük­ségünk van. Ha ezt fejleszteni tudnók, evvel javíthatnánk valutánkat olyképen, hogy vágó­marhát szállítanánk Bécs és Berlin felé. Az állatállomány fejlesztését jó közlegelők nélkül elképzelni sem lehet. A harmadik fokozatba tartoznak a műve­lésre szánt birtokok. De hogyan szerezzenek ilyent a kisemberek, a nincstelenek, még ha van is egy kis tőkéjük. Nem vagyunk a nagy­birtok ellenségei, nem is akarjuk a nagybirtokot kisajátítani, de a faluk kertjei alatt elterülő nagybirtokokból annyi részt el kellene venni, amennyire a falu fejlődésének szüksége van. 40 év óta ismerem a falu fejlődését és látok egyes községeket — a magamé is olyan — ugy nőni, mint a körtét, amely az ág közé szorul, ugy hogy csak egyik oldalán nő. Ilyen az a falu, amelynek egyik oldalán nagy uradalmi birtok húzódik el. Ott nem adnak házhelyet még an­nak a cselédnek sem, aki 50 évig ott szol­gált és szerzett is néhány ezer koronát, amely­lyel kunyhóját fel tudná építeni. Kénytelen tehát a gazdák, a zsellérek földjeire építeni, mert másutt nem kap helyet. Ezt az állapotot meg kell szüntetni. ígéretem szerint rátérek egy másik témára, annak a kérdésnek megvitatására, vájjon többet termel-e a nagybirtok, mint a kisbirtok. Erre a kérdésre nemmel felelek. Ha háború előtt netalán többet is termelt volna, annak saját maga vette hasznát, mert a nagybirtok gazdája tömte meg jobban a zsebét, ám amikor a ve­szélyes idők bekövetkeztek, már nem tudtak többet termeim, nem tudták megmutatni, hogy segítségére jönnek az éhező városnak, az éhező országnak. Sőt merem állítani, hogy ha ebben az országban csak nagybirtokos és munkás lett volna, a bolsevizmus garázdálkodnék most is és a lakosság rakásra hullna éhen. En hosszú ideig voltam községi biró és onnan ismerem az állatszámlálási adatokat. Egy ugyanakkora területen gazdálkodó község­nek háromszor-négyszer annyi felnőtt állatállo­mánya van mint a nagybirtoknak. Háromszor­négyszer annyi a népessége, amelyet eltart, tíz­szer annyi a baromfia és sertése, amelyet nevel. Már pedig ez is a közélelmezést szolgálja, mert ez is a föld terméséből él. A nagybirtok legfel­jebb egy pár vagon gabonával termel többet, de ezt a többletet ellensúlyozza a kisbirtokosok állatnevelése, amely a nélkülöző piacokat ellátja. (Igaz! Ugy van!) Most befejezem beszédemet. (Halljuk! Halljuk!) En bizom a mostani kormányban, hogy igyekszik ezeket a lehetetlenségeket orvo­solni, ha azok teljesen meg nem szüntethetők is. Abban a reményben, hogy ez be fog követ­kezni, az indemnitást megszavazom. (Élénk he­lyeslés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A Mentelmi Bizottság előadója kivan a Háznak jelentést tenni. '. évi április hó 21-én, szerdán. 135 Somogyi István előadó: T. Nemzetgyűlés! Szterényi József nemzetgyűlési képviselő ki­adatási ügyében van szerencsém beterjeszteni a mentelmi bizottság jelentését, amelyre nézve kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosz­tatni és a megtartott tárgyalás után tudomá­sul venni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni és szét fog osztatni. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a lengyeltóti ipartestület G-aal Gaszton képviselő ur által ellenjegyzett kérvényt adott be a Nem­zetgyűléshez, amelyben az ipartörvény revízió­ját kéri. A kérvény ki fog adatni tárgyalás és jelentéstétel végett a Kérvényi Bizottságnak. Napirend szerint következik az indítvány- és az interpellációskönyv felolvasása. Szabó Sándor jegyző : Az inditványkönyvbe a következő bejegyzés történt : Budaváry László: A »Budapesti Ügető verseny Egyesület« Erzsébet királyné uti pályájának, a káposztásmegyeri és az alagi lőversenyterek be­járóinál felállítandó állami urnák felállítása tár­gyában a Szibériában sínylődő magyar hadi­foglyok hazaszállitási költségeire szedendő köte­lező adományok céljaira. Friedrich István : A kompenzáció utján szer­zett újságpapírnak a nemzetiségek arányszáma szerinti szétosztása tárgyában. Elnök : Ezen indítványok Írásban is beadat­tak. A házszabályok 197. szakasza értelmében ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni, napi­rendre tüzesük iránt pedig később fog intézke­dés történni. Következik az interpelláciős könyv fel­olvasása. Szabó Sándor jegyző: Az interpelláciős könyvbe a következő bejegyzések történtek : 1. Somogyi István — a belügyminister­hez — a hatvani járás közigazgatási hatóságá­nak visszaélései tárgyában ; 2. Barla-Szabó József — a kereskedelem­ügyi ministerhez — a Magyar Államvasutak szállítmányi, általában forgalmi üzemében ész­lelhető visszaélések tárgyában ; 3. Virt er László — a kereskedelemügyi és belügyministerhez — a fővárosi közúti közle­kedés tárgyában; 4. Frühwirth Mátyás — a kereskedelem­ügyi ministerhez — a Budapest környékén lakó köz- és magánalkalmazottak villamos- és vasúti bérletjegyei árának leszállítása tárgyában; 5. Perlaki György — a földmivelésügyi ministerhez — az egy évre bevonult mezőgazda­sági cselédek családjainak kilakolása tárgyában ; 6. Budaváry László — a belügyministerhez, illetve az összkormányhoz — az államrendőrség és a detektivtestület hivatali minősítése és az államrendőrségi alkalmazottak szociális helyze­tének javítása tárgyában;

Next

/
Oldalképek
Tartalom