Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-31

'À Nemzetgyűlés 31. ülése 1920, Szabó Dezső : Nem kizárólag, esak nagy részben ! Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : ... és megakadályozná azt, hogy keresztények alkalmaztassanak. Ma pedig a Virradatban azt olvasom, — ez a kérdés tehát most már a sajtóban is szerepel — hogy én itt tegnap azt a kijelentést tettem, hogy »nem vagyok hajlandó kivenni a gabonakereskedelmet a hozzáértő zsidó kereskedők kezéből«. T. Nemzetgyűlés, én ezekre egész röviden a következőket jegyzem meg : Ha a tisztelt képviselő urak megtették volna e tekintetben a kerületeikben a kötelességüket, akkor ezekkel a vádakkal nem állhatnának elő. Hivatkozhatom a saját vármegyémre, ahol a megválasztott képviselőknek 8

/

9 része kisgazdapárti. Ebben a vármegyében alakitottunk egy keresztény szövetkezetet és ez a szövetkezet kapta meg teljesen a gabonaösszegyüjtést a régi Haditermény bizományosai helyett. (Igaz ! Ugy van !) Bárhol az országban jelentkezett gazdakör, vagy valamely olyan testület vagy gazdasági szervezet, amely kérte a bizományossá got s amely arra garanciát tudott vállalni, hogy feladatát végre is tudja hajtani, minden egyes esetben magkapta a gabonaösszegyüjtésre a megbizatást. Ugyanezt folytatjuk most a Tiszántúl is. Városokat sorolhatnék fel sorjában, amelyek már jelentkeztek azért, mert ott gazdakörök vagy más szövetkezetek kérték a gabonagyüj tésre a megbizatást s mi minden egyes esetben, midőn a feltételek megvoltak, a kezükbe adtuk ezt s a Haditermény régi bizományosaitól elvétetett ez a megbizatás. Ez a való tényállás s hogyha az igen tisztelt képviselő urak ebben a tekintetben nálam érdeklődtek volna, nagyon könnyen megadhattam volna a felvilágosítást anélkül, hogy a Nemzetgyűlésen ilyen vádakat emeljenek a közélelmezési ministerium ellen. Újra rá akarok tehát mutatni arra, hogy ebben a tekintetben a közélelmezési ministeriumot vád nem érheti, mert minden egyes esetben teljesítette azokat a kérelmeket, amelyeket jogosaknak lehetett találni. S amikép mi, kisgazdaképviselők Somogy vármegyében meg tudtuk csinálni, hogy az egész megyében keresztény szövetkezet kapta meg a gabona összegyűjtésére a megbízatást, ugy tetszett volna a panaszkodó képviselő uraknak a saját kerületükben vagy vármegyéjükben ugyanezt megcsinálni s akkor nem jöhetnének hozzám panasszal. Nem bennem, hanem azokban van tehát a hiba, akik elmulasztották e szövetkezeteket megszervezni, hogy azoknak kezébe lehessen adni a megbizatást. (Igaz ! Ugy van 1) Minthogy most másodszor hallom ezt a vádat s már a hírlapban is felhozták a való tényállásnak teljes elferdítésével, — s igazán sajnálom, de ki kell mondanom, hogy az a látszata a dolognak, mintha annak célzatos elferdítésével történnék ez, mert a tegnap itt elhangzott nyilatkozatomban az nem volt benne> amit ez a lap most nyüváevi április hó 21-én, szerdán. 12Î nosságra ad — ennélfogva kötelességem erről a helyről tiltakozni az ilyen célzatos beállítások ellen és figyelmeztetni a t. képviselőtársaimat arra, hogy nézzék meg előbb alaposabban a dolgot, mielőtt vádat emelnének itt a közélelmezési ministerium ellen. Én pedig erre a vádra azt felelem, hogy előbb tegyék meg a kötelességüket a képviselő urak ugy, amint mi megtettük egyes helyeken s akkor nem áll elő az a helyzet, hogy zsidók szedik össze a gabonát. Mert az azután bizonyos, hogy olyan eset is van, midőn egyenesen felhívtuk az illető vidéket, hogy jelentkezzék onnan valami testület vagy szerv, amely képes lesz a gabonagyiijtést elvégezni és senkisem jelentkezett. _ : Engedelmet kérek, a közélelmezési ministeriumnak legfőbb kötelessége, hogy a gabona összejöjjön, ennélfogva annak a régi szervnek, a Haditerménynek, amelynek felszámolása már az én ministerségem alatt mondatott ki s amelynek felszámolása folyamatban is van, a szerveit még mindig alkalmazni kell ott, ahol senki sem jelentkezik, hogy a gabonát átvegye. Nekem nincs időm arra, hogy kimenjek a kerületekbe és én szervezzek ott egyesületeket vagy köröket, hogy aztán vegyék át a megbizatást. Ez épen a panaszkodó képviselő uraknak, kötelessége, de ahol ez nem történt meg, ott igenis azok a régi bizományosok folytatják a munkát, de csak addig folytatják, —ezt ismételten kijelenthetem amíg arra a kellő közgazdasági szerv, amely minden esetben a termelőkből alakul, rendelkezésre nem áll. Minthogy az a célunk, hogy a termelőt közvetlenül hozzuk össze a fogyasztóval, minden egyes esetben ezek a szervek kapják meg a megbízást és csak ott működnek még a Haditermény megbízottai, ahol erre senkisem jelentkezett és senkinek sem volt módunkban átadni a gabonaösszegyüjtést. Ezt voltam bátor kijelenteni, hogy elejét vegyem az olyan célzatos híreszteléseknek, mintha a közélelmezésügyi ministerium még mindig tartaná a régi Haditermény szerkezetét és meggátolná azt, hogy a gazdasági szervezetek, a termelőkből alakult egyesületek ugyanazt a funkcziót, ugyanazt a munkát teljesítsék. (Helyeslés, taps és éljenzés a jobboldalon.) Elnök : Ki következik szólásra? Szabóky Jenő jegyző : Oláh Dániel ! Oláh Dániel: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Az előttünk fekvő törvényjavaslatot már mind a két oldalról alapos bírálat alá vették ; beszéltek már erről a törvényjavaslatról sok mindent, beszéltek a gazdasági oldaláról, a mi oldalunkról nagyon sokat beszéltek a tisztviselők nyomoráról, amelynek valóságát én elismerem és mindazokkal a felszólalásokkal, amelyek a tisztviselők és a közalkalmazottak nyomorának enyhítését célozzák, teljesen egyetértek, egy kérdéssel azonban nagyon keveset foglalkoztak ebben a t. Nemzetgyűlésben és ez az ipari munkásság kérdése. Ebben a Nemzetgyűlésben és ebben az országban velem együtt minden egyes tényező el