Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-30

'À Nemzetgyűlés 30. ülése 1920. évi április hó 20-án, kedden. 97 egyik vagy másik társadalmi osztályhoz tartozó ifjúság testi nevelését irányitani kell, abban tel­jesen egyetért ,a tudomány, hogy valamennyi egyformán rászorul a támogatásra és a föltét­lenül szükséges legfőbb irányításra ! Én teljesen belátom és számolok azzal, hogy voltaképen a helyes testi nevelésnek, az élet-standard javítá­sával kellene kezdődnie. És tökéletesen elismerem, hogy amig kert­városok nem létesülnek és lehetetlen és egész­ségtelen lakásviszonyok állanak fenn; amig nincs olcsó és egészséges népélelmezésj amig nincs eléggé szigorú rendelkezés a nők és ser­dülő ifjúság munkaidejének korlátozásáról, amig a gyógyulás lehetősége nincs kellőképen bizto­sítva s amig épen e szomorú viszonyok folytán száz koporsó közül 45-ben, hét éven aluli gyer­mek fekszik és száz élve születettre harminc, hét éven aluli halott esik, addig a helyes test­nevelési kérdésekkel foglalkozni első pillanatra szinte túlságosan ideális dolognak, vagy talán csak később megoldandó feladatnak látszik. És mégis alaposan áttanulmányozva a kérdést, a leghatározottabban állítom, t. Nemzetgyűlés, hogy minden perc, amelyet ezen a téren késünk, a nemzetre már most végzetes veszteséget jelent, mert ha ölhetett kézzel csak bámuljuk a hegyet, mint az egyszeri indus a Hymaláját, akkor sohasem érünk fel abba a magasságba, ahonnét az ország szebb jövőjére gyönyörű kilátás nyilik. (Ugy van! Ugy van!) A felhozott példákból pedig azt hiszem, azt láthatjuk, t. Nemzet­gyűlés, hogy a körülöttünk élő népek már mind megindultak abban az irányban, amelyre én céloztam és nekünk is, ha sikereket akarunk elérni, feltétlenül lépést kell velük tartanunk és a nemzetvédelmi tevékenységben egy percet sem szabad késlekednünk. Barla-Szabó József: Meghalt Szemere Miklós! Már elkéstünk. Karafiáth Jenő: Röviden összegezve az el­mondottakat, kérem a kultuszminister urat, hogy a testnevelés leghelyesebbnek bizonyult eszközét, a szabadtéri sportokat, a népnevelő játékokat megfelelő figyelemben részesíteni szíveskedjék. Ereky Károly : Keresztény alapon ! Karafiáth Jenő : Erre a célra az összes sport-szövetségek kívánalmainak megfelelő, azok bizalmát biró és végrehajtási jogkörrel is fel­ruházott szervet kreáljon. A hasonló célra ala­kuló társadalmi egyesületek létesítését segítse elő ós e szervezeteket munkaprogrammjuk tel­jesítése érdekében a kormány tőle telhetőleg anyagilag is támogassa. Ne tűrje egy pillanatra sem a magyar kultuszminister, hogy az egye­temi sporttelep, amely a háború alatt teljesen tönkrement, teljesen lezüllött állapotban síny­lődjék tovább ! Ne tűrje egy pillanatra sem, hogy a Budapesti Egyetemi Athletikai Clubnak ma is még csak 6000 korona legyen az évi segítsége, amely összeg két évtizeddel ezelőtt NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ, 1920—1921. — II. KÖTI volt beállítva a költségvetésbe, amikor szeren­csés voltam az egyetemi athletikai klubnak elnöke lenni. Pedig az a 6000 korona még akkor is sokkal több volt, mint ma 60.000 korona. (Ugy van! jobb felölj Sürgősen állítsa fel a kultuszkormány a Testnevelési Főiskolát, amelyben a nemzeti hi­vatást teljesítő szakerők megfelelő modern ki­képzésben részesüljenek és nemzetközi életünk mielőbbi megkezdése céljából sürgősen tegye meg a kezdeményező lépéseket a magyar Stadion fölállítása iránt. A népegészségügyi minister urat arra ké­rem, hogy a magyar testi kultúra megalapozá­sához szükséges közegészségügyi viszonyok javí­tása érdekében, amelyre valamennyi társadalmi osztály ifjúsága a legteljesebb mértékben rá­szorul, tegye meg a szükséges lépéseket. Főként az anya- és csecsemő-védelem, a gyermekvédelem reformját, — mely kérdésekkel más alkalommal kívánok foglalkozni, — valamint az iparos- és munkásosztály részére könnyen hozzáférhető népfürdők ügyét ajánlom szives figyelmébe. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A pénzügyminister urnák pedig Lagrange hires francia tudós szavait idézem : »Ezen a téren takarékoskodnunk nem szabad!« A honvédelmi minister urnák és a Nemzet­gyűlés összes tagjainak pedig újból emlékezetébe szeretném vésni a klasszikus szavakat : »Pro patria est, dum ludere videmur!« Tekintettel arra, hogy biztos tudomásom van arról, hogy a kormány illető tagjainál meg­van a megfelelő megértés és jóakarat eme célok iránt, várakozó bizalommal nézek további mű 4 ködésük elé, s ez az indoka annak, hogy a ^fel­hatalmazási törvényjavaslatot elfogad 3m. (Alta^ lános élénk helyeslés és taps. A szónokot szá­mosan üdvözlik.) Elnök: Ki következik szólásra? Frühwirth Mátyás jegyző: Schandl Károly Schandl Károly: T. Nemzetgyűlés! (Hall* juh! Halljuk!) Az államháztartásnak zavarta­lan menete minden időkben életkérdés a nem­zetre, de különösen ma, épen ezért a szőnyegen levő törvényjavaslatot elfogadom. De elfogadom azt a pénzügyminister ur iránt érzett bizalomból is, mert jól tudom, hogy mennyire nem kereste ezt a széket s amikor megnyertük az ősszel, mielőtt a parlament összeült volna, az egész keresztény blokk körében milyen nagy megnyug* vast keltett, hogy sikerült benne olyan pénzügy­ministert nyerni, aki korábban is a keresztény pénzügyi politika terén működött. Ez a tér a szövetkezeti munka volt. A szövetkezeti eszme megbecsülése nyilatkozik meg abban a tényben, hogy Magyarországnak végre van szövetkezeti pénzügyministere. S habár szemére is hányják, hogy ezen néhány hónap alatt nem sikerült még neki a Rothschild-házat halomra dönteni, én mégis — azon földmives- és kisiparos-milliók nevében, akik a szövetkezetekben vannak tömö­! . 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom