Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-8

Ä Nemzetgyűlés 8. ülése 1920. az az eset állt elő, hogy egyes katonai parancsnok­ságok ettől eltekintve nem szabadságolják az ön­álló mezőgazdákat, még azokat sem, akik a há­ború alatt is felmentést élveztek oly célból, hogy birtokukból küllő mennyiségű terményt tudjanak produkálni, hanem katonai szolgálatra és pedig leginkább őrszolgálatokra és más ilyen kisebb jelentőségű szolgálatokra hivják be. Veszélyeztetve látom emiatt jövőben a ter­mények biztosítását és a közélelmezés ellátását ; veszélyeztetve látom annyival is inkább, mert a kisgazda most áll a tavaszi munkálatok, a legsür­gősebb tennivalók előtt. Itt van a tavasziak ve­tése, a tengeri, a burgonya vetése, itt vannak a sür­gős szőllőmunkálatok, a szőllő kénegezése, amely már öt év óta szünetel, a szőllő metszése. Ha az önálló gazdát elvonják ezektől a munkálatoktól, a mezőgazdaság a jövőben helyrehozhatatlan kárt fog szenvedni. Tudom, hogy a falu népére szüksége van a katonaságnak, de inkább azt ajánlom, hogy az önálló mezőgazdák helyett, kik 35—40—45 éve­sek s öt évig úgyis távol voltak gazdaságuktól, most, amikor kissé rendbe jöhetnének, inkább a sorköteles fiatalok hivassanak be, mert a gazdaság nem érzi meg annyira a kisegitő családtag hiányát, mintha az „önálló gazdát, a gazdaság vezetőjét, mozgatóját viszik el hazulról. Interpellációm a hadügyminister úrhoz a kö­vetkező (olvassa) : »Van-e tudomása a hadügyminister urnák ar­ról, hogy egyes katonai parancsnokságok az idősebb önálló kisgazdákat, köztük olyanokat is, akiket a háború alatt a közellátás és közélelmezés érdeké­ben szabadságolni kellett, március és április hónapokra katonai szolgálatra, leginkább a kar­hatalmi alakulatokhoz hivják be í Miután a közélelmezés biztosítását a jövőben ezáltal veszélyeztetve látom, ezúttal azon kérdés­sel fordulok a hadügyminister úrhoz, hogy ha tudo­mása van erről, módjában van-e akár közvetve, akár közvetlenül a legsürgősebben intézkedni, hogy ezek az önálló kisgazdák ezen legszorgosabb és legfontosabb munkaidőben azonnal, haladék nél­kül szabadságoltassanak ?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a hadügy­minister urnák. Friedrich István hadügyminister: Szót kérek. (Halljuk ! Halljuk )! Elnök : A hadügyminister ur kivan szólni. Friedrich István hadügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Áz igaz, hogy több helyen behívjuk az idősebb évfolyambelieket, de ezt azért tesszük, mert ezekre elkerülhetetlen szükségünk van. Mi a hadsereg összeállításánál most nem indulhatunk ki az igazságosságból. Ne­künk elsősorban arra kell néznünk, hogy megbíz­ható embereket kapjunk a hadseregbe, (Helyeslés a baloldalon.) Nemcsak a 40—45 éveseket, hanem 36—45 évig hívjuk be a megbizható elemeket. Hiszen csak néhány ezer emberről van szó, ami nem befolyásolhatja a termelést. Ez is csak át­meneti intézkedés, me.rt ezeket csak 8 hétre hiv­évi február hó 28-án, szombaton. 87 juk be, amig a fiatalabb évfolyambeliek bevonul­nak, megfelelő kiképzésben részesülnek és amazo­kat pótolni fogjuk tudni. Ezek az évfolyamok, azt hiszem, két hónap múlva mind odahaza lesz­nek, és sor kerül az 1898—1895. évfolyambeliekre is. A fiatalabb évfolyambeliek között, sajnos, nincs annyi megbizható elem, hogy tisztán ezekre a legfiatalabb évfolyamokra támaszkodva a had­sereget ma olyan nivón tarthassuk, amilyenre szükség van. Hog} 7 " most ezek a behivasok nagyobb mértékben történnek,. az természetes, minthogy a románok a Tiszántúlt kiürítik. Újból mondom, átmeneti intézkedésről van szó ; ez automatikusan meg fog szűnni s pótolni fogjuk ezeket fiatalabb évfolyambeliekkel. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Cserti József : T. Nemzetgyűlés ! En felszóla­lásommal tulaj donképen annak akartam kifeje­zést adni, hogy azok a fiatal elemek épen' olyan megbízhatóak odahaza, mint az idősebbek. Ha tehát a fiatalabb elemeket hivják be a legsürgő­sebb időben katonai szolgálatra és nem az önálló gazdákat, ebből semmi hátrány nem származha­tik, mert állithatom, hogy azok épen olyan meg­bizhatóak, mint az idősebbek, vagyis az apa épen olyan megbizható, mint a fia. A hadügyminister m válaszát nem veszem tudomásul. Elnök : Minthogy az interpelláló képviselő ur nem vette tudomásul a hadügyminister ur válaszát, felteszem a kérdést szavazásra. Azok, akik a hadügyminister ur válaszát tudomásul veszik, szíveskedjenek helyeikről fel­áll ani. (Megtörténik.) Most kérem azokat, akik a hadügyminister ur válaszát nem veszik tudo­másul, szíveskedjenek helyeikről felállani. (Meg­történik.) Határozatilag kimondom, hogy a Nemzet­gyűlés a hadügyminister ur válaszát tudomásul vette, Szabó Sándor jegyző: Herrmann Miksa! Hermann Miksa : T. Nemzetgyűlés ! Inter­pellációm bejegyzésére engem azok a nagy érde­kek készLettek, amelyek kultorális, társadalmi és gazdasági tekintetekben a szénkérdéshez fűződ­nek. De épen azért, mert oly nagyok ezek az érde­kek, meghajlok, aí előtt az argumentum előtt, hogy nem időszerű most, amikor oly zavaros viszonyokat élünk politikai tekintetben, ennek a nagyfontosságú kérdésnek a szóvátétele. Azért fent ártom a jogot, amelyet ugy is biztosit a ház­szabály, hogj 7 ' interpellációmat majd alkalmasabb időben tegyem meg. (Helyeslés.) Elnök : Következik ? Szabó Sándor jegyző : Gr. Széchenyi Viktor ! Gr. Széchenyi Viktor : T. Nemzetgyűlés ! Ama tengernyi siralom es szomoruság között, amelyet a háború Magyarország lakosságára zúdított, egyike a legnagyobbaknak a hadifogságban siny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom