Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-7

82 'A Nemzetgyűlés 7. ülése 1920. évi- február hó 27-én,. pénteken. Én, aki gróf Andrássy Gyula nemzetgyűlési tag -urat ebben a képviselőházban több mint 10 éve ismerem, nagyon sajnálnám, ha a vita hevében ő talán olyan tapasztalatokat szerezne itt akár részünkről, akik vagyunk itt néhányan még a régi Képviselőházból, akár azok részéről, akik ujak itt e teremben, hogy mi gróf Andrássy Gyulának hosszú parlamenti és közéleti tevékenységét nem ismernők el, vagy őt vádakkal akarnók illetni. (Ugy van! Ugy van! jobbfélől.) Én a legnagyobb szükségességnek tartom azt, hogy ebben az uj Nemzetgyűlésben, amelyben legtöbben uj emberek vannak, a régi politikai világnak olyan vezető egyéniségei, mint gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert (Élénk éljenzés.) és még többen, itt köztünk legyenek és nagy tudásukat érvényesitsék a Nemzetgyűlés munkájában. Részletkérdésekben lehetnek közöttünk eltérések. Ez nagyon természetes. Hiszen én vitatkozhatom gróf Andrássy Gyulával abban, hogy a kormány tagja vagyok, hát miért nem akadályoztam meg a választási visszaéléseket. En visszavághatnék, hogy ő beszéde későbbi folyamán elismerte, hogy mikor belügyminister volt és mikor a kormánynak teljes hatalma volt, nem ugy mint a mostani kormánynak, akkor sem tudfca teljesen megakadályozni a visszaéléseket, tehát hogyan akadályozhatnám meg én a mostani kormányban, mint közélelmezési minister ! (Taps jobbfélől.) Mi vitatkozhatunk ilyen kérdéseken, vitatkozhatunk nagyobbakon is. Gróf Andrássy Gyula például hivatkozik régi alkotmányunkra és arra kéri a Nemzetgyűlést, hogy azt a régi alkotmányt ne forgassuk ki eredetiségéből, mert az veszélyt rejt a jövőre. En, mint a nép egyszerű fia, a magam álláspontja szerint azt mondhatom, hogy én azt a régi alkotmányt nem tekintem olyannak, amely mindenben megfelelt volna a nemzet érdekeinek, mert az egyoldalú alkotmány volt, amelyben csak nemesek és főurak voltak, de a nép egyáltalában nem volt benne, (Igaz ! Ugy van ! jobbfélől. Mozgás és felkiáltások balfelől : 1848 óta ?) Természetesen régibb időkről, 1848 előtti időkről beszélek, mert előbb is volt Magyarországon alkotmány, nemcsak 1848 után. Vitatkozhatunk abban a tekintetben is, hogy mi ennek a régi alkotmánynak sem teljes megdöntését akarjuk, hanem kiépitését a mostani kornak és viszonyoknak megfelelő formában. A régi alkotmánynak azokat a hibáit is láttuk, hogy például régi alkotmányozó gyűléseken ki lehetett mondani azt, hogy Rákóczy Ferenc hazaáruló. Ennek a régi alkotmánynak én nem vagyok hive. (Felkiáltások balfelől : Mi sem!) En másféle alkotmányt akarok Magyarországon. (Helyeslés jobbfélől.) Avagy röpködnek a levegőben a gyanusitások, hogy a Habsburgok céljaikat, mindig bizonyos jutalmazásokkal, vesztegetésekkel érték el Magyarországon. En nem akarok olyan alkotmányt, amely erre módot ad. (Helyeslés.) Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben én vitatkozhatom gróf Andrássy Gyulával, de biztosithatom őt arról, hogy mi, akik a régi képviselőháznak is tagjai voltunk és azt hiszem, ennek a Nemzetgyűlésnek uj tagjai is -— különösen hivatkozhatom saját pártomra — a legnagyobb tisztelettel viseltetünk az ő személye iránt (Helyeslés és taps jobbfélől.) és a legnagyobb szükségességnek tartjuk azt, hogy a régi rend kipróbált nagytehetségű hazafiai tagjai legyenek a Nemzetgyűlésnek, mert mi mindig szívesen hallgatjuk meg az 6 tanácsaikat. (Helyeslés.) Különben a kormányzó hatáskörének megszabásánál lehet kifogásokat tenni, de bocsánatot kérek, olyan törvényt alkotni, amely minden lehetőséget kizár a jövőre nézve, emberileg lehetetlenség. Lehetőségekre mindig van eset. Lehetnek egészen uj viszonyok, és olyan törvényeket, amelyeket senki se kifogásolhasson, amelyekhez semmit hozzá ne lehetne adni, késziteninem lehet. Mi azon iparkodtunk, hogy lehetőleg olyan törvényjavaslatot adjunk ide a Nemzetgyűlés elé, amely leginkább megfelel a Nemzetgyűlés többsége kívánságának. Reméljük, hogy a mi jó szándékunk és hazafiságunk ezt a törvényjavaslatot törvényerőre emelése után is hasznossá fogja tenni a nemzet részére, azért én azt a magam részéről is elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Senki. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, Az előadó urat illeti a szó. Turi Béla előadó : Miután az összes felszólalók nemcsak elfogadták a törvényjavaslatot, de kijelentették, hogy összes alapelveit is helyeslik, sőt Andrássy Gyula őexcellenciája is részletes módosítását attól tette függővé, vájjon van-e már pártközi megállapodás, tehát talán még ő sem nyújtja azt be, én a zárszó jogával nem kivánok élni. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást ezennel bezárom. Következik a határozathozatal. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után*) Elnök : Az ülést ujból megnyitom. Következik a határozathozatal. A kérdést akként kivánom feltenni, elfogadja-e a Nemzetgyűlés az eredeti törvényjavaslatot változatlanul, igen vagy nem ? Ha az eredeti törvényjavaslat nem fogadtatik el, akkor felteszem a kérdést, elfogadj Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot Turi Béla előadó ur módosítása val. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen!) Felteszem tehát a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatot a bizottság által beterjesztett eredeti szövegezésében, igen, vagy nem ? (nem !) A Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében nem fogadta el. Most kérdem, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot Turi Béla előadó nr módosi-