Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-7

76 A NemzetgyiUés 7. ülése 1920. lassa. (Felkiáltások : Akkor mirevaló a joga ?) Itt csak arról van szó, hogy épen liogy ne keletkezzenek lehetetlen helyzetek, hogy ne menjen az ország kocsija a falnak, és azután ne legyen szükség különleges elhatározásokra, épen ezért adjuk meg ezt a jogot. (Felkiáltások a jobb- és baloldalon: Nem adjuk meg!) Epen azért, hogy elkerülhessük minden drasztikus gyógymód használatát, azért volna szükség egy ilyen alkotmányos, kipróbált, mindenütt gyakorlatban lévő eszközre. Patacsi Dénes ; Mi jól kocsizunk ! (Felkiáltások a jobboldalon : Ertünk hozzál) Gr. Andrássy Gyula : De hogy ezt a jogot most használja, az eszeágában sincs józan embernek. Higyjék meg, én régen foglalkozom a politikával ; (Mozgás.) harminc éve vagyok képviselő és én azt tapasztaltam, hogy annak a kormánynak, amelynek a kezében még ez a fegyver sincs, annak nincs tekintélye, játékszere lesz egyes kisebb csoportok intrikáinak, érdekszövetkezeteinek, ambicióínak és könnyen megtörténhetik, hogy ilyen válságos időkben, amidőn a nemzet létéről és nemlétéről van szó, akkor kis csoportok megkötik magukat és az ő kielégítésük nélkül nem lesz fentartható egy kormány. Szabó István (sókor ópátkai) kisgazda-minister: Ez minden parlamentben igy van! Gr. Andrássy Gyula: Ez a lehetőség könynyen adva van, ha nézzük ennek a Háznak öszszeállitását is. Hiszen azáltal, hogy a két párt oly közel áll számbelileg egymáshoz, nagyon könnyen megtörténhetik az, hogy egynéhány ember dönt a két csoport közötti fölényről . . . Gaal Gaszton: A demokraták! Gr. Andrássy Gyula : ... hogy az az egynéhány ember fog Magyarország felett kormányozni, Magyarország felett teljhatalommal birni, Magyarország felett zsarnokoskodni. (Félkiáltások a jobboldalon : Megértjük egymást ! Élénk helyeslés.) Jobban ismerem a parlamentek gyakorlatát, mint az igen t. képviselő urak és mondhatom, hogy ez a lehetőség megvan. En nem mondom, hogy ez be fog következni, de a lehetőség megvan és ha ez megvan, ez elég komoly indok arra, hogy egy önmagában veszélytelen jogot megadjunk az államfőnek. Ha megérdemli azt a hatalmat, méltóságot, amelyet ráruházunk, akkor még azt a bizalmat is előlegezhetjük neki, hogy ezzel vissza nem fog élni, mert ha ezt helytelen percben megpróbálná, ez visszafelé sülne el és, ő meg is bukna . . . Ernst Sándor: És a nemzet is. Gróf Andrássy Gyula :. . . mert ha ő feloszlatja a Házat és a nemzet visszaküldi a régi többséget, az államfő állása úgyis tarthatatlanná válik. Megvan a garancia, hogy egykönnyen ne éljen vele, megvan a garancia, hogy csak az esetben használja fel azt a jogot, hogyha az valóban nagy nemzeti érdekeknél fogva szükséges. Ezek után bezárom felszólalásomat és arra kérem a t. ministerelnök urat, adjon nekem évi február hó 27-én,-pénteken. arra vonatkozólag világos -választ, vájjon ebben a kérdésben fennáll-e egy olyan lekötöttsége a pártoknak, amely a szabad szavazást korlátozza vagy nem. Mert hogyha a pártok közt egyezség van e kérdésben, akkor a részleteknél nem fogok külön javaslatot beterjeszteni, mert hiábavaló leszavazásnak nem akarnám azt kitenni. (Félkiáltások: Egység van!) Ellenkező esetben fentartom magamnak a jogot, hogy a részletes tárgyalásnál határozati javaslatot nyújtsak be. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök: A ministerelnök ur kivan szólni. Huszár Károly ministerelnök: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Egészen természetes dolog, hogy mikor itt áll ez a nemzet, tusakodva a múltja és jövője fölött, minden egyes felszólaló, aki ebben a vitában részt vett, valóságos nemzeti lelkiismereti vizsgálódást végzett és kereste a nemzet romlásának igazi okait. Több oldalról szólottak hozzá ehhez a, kérdéshez és a felelet nem volt egységes. En talán avval szeretném megtoldani e válaszokat, hogy a mi romlásunknak nem voltak egyes okai, hanem annak száz és száz különböző oka volt. (Igaz ! ügy van !) Es ha keressük a nemzet romlásának és szomorú helyzetének igazi okait, akkor nekünk nem szabad csak egynéhány hónapra vagy egy esztendőre visszamennünk, hanem vissza kell merniük a múlt évtizedek politikájára (Igaz! ügy van!) és nagyon sokszor az előző századokban is keresnünk kell a baj kutforrásait. (Igaz! TJgy van!) Azonban igen helyesen mutattak rá a Ház minden oldalán azokra a közvetlen előidéző indokokra, amelyek a mostani katasztrófa kitörése előtt közvetlenül hozzájárultak ahhoz, hogy ez a nagy szerencsétlenség ránk szakadt. Es én kénytelen vagyok itt, felelős helyemen, a minden oldalról felhangzott azon megállapítást megerősíteni, hogy ennek a magyar nemzetnek minden egyes tagja tisztán és világosan látja, hogy a mi nemzeti züllésünknek és az ország csaknem teljes összeomlásának vZt az oka, hogy ebben az országban a keresztény erkölcsi erők elhalványodtak, meggyengültek (TJgy van! TJgy van!) és hogy a magyar nemzet intelligenciája és népe egyaránt nem mutatták azt a szükséges lelki ellenállást azokkal a téveszmékkel és tévtanokkal szemben, amelyek minden nemzet egészséges organizációját megmételyezik. (Igaz ! TJgy van !) Nem akarok itt abba a hibába esni, hogy olcsó és felszínes jelszavakkal arassak sikereket, helyesléseket, de nem habozom itt ezen a helyen nyíltan kijelenteni, hogy mi láttuk és tudtuk azt, hogy mi történt. Mindnyájan le akarjuk ebből vonni a konzekvenciát es mindannak, ami baj volt a múltban, el vagyunk szánva az ellenkezőjét tenni. (Helyeslés és taps.) Nemcsak egyes népboldogitók és néprontók, nemcsak egyes kalandorok és hazaárulók, hanem széles nagy rétegek társadalmi betegsége és hibái, ami egész politikai közéletünk