Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-6
r >0 A Nemzetgyűlés 6. ülése 1920. évi február hó 26-án, csütörtökön. válhatik. (Igaz. ügy van! jóbhfelől.) Mégis. habár ily széles jogkört a kormányzónak nem is ad a javaslat, és nem is adhat alkotmányos államban senki sem, (Igaz ! „ ügy van ! jóbhfelől.) mégis igen nagy, hatalmas befolyást biztosítunk neki az államélet irányításában és vezetésében. Nem kell semmi egyéb hozzá, mint hogy a kormányzónak oly nagy lelki erényei, lelki tulajdonságai legyenek, hogy az országnak a boldog fejlődését vezetni tudja. Akit az állam ormára, a legmagasabb piedesztálra felemeltünk, nem kell annak hatalom a kezébe ; az az erkölcsi erő, amelyet neki adtunk, mindig hatalmassá teszi és teheti arra, hogy a befolyását mégis mindenben hatékonyan érvényesítse ; csak, természetesen, számolnia kell minden pillanatban a nemzet akaratával és ez nem is baj. (Igaz ! TJgy van ! jóbhfelől.) A javaslat megfelel az alkotmányos államokra érvényes amaz elvnek is, hogy a kormányzásnak, az adminisztrációnak súlypontja tulajdonképen a felelős kormányt vállára helyeztessék ; mert hisz csakugyan ott lehet hatalmat adni, ott lehet nagy jogkört biztosítani, ahol és akivel szemben a kritik a szabadsága is biztositva van és biztosítva van a Nemzetgyűlés hirtelen beavatkozásának lehetősége is. Ha a felelős kormány a neki adott jogkörrel visszaél, ha a súlypontot, amelyet rá helyezett az alkotmány, valamikép elveszti, akkor a Nemzetgyűlésnek módjában van azonnal felelősségre vonni. Tehát felette minden pillanatban ur és mindenható maga a Nemzetgyűlés. Megnyugtató ránk nézve a javaslatnak az a része is, hogy bár talán szükség nélkül, mégis megemlíti a független bíróságok intézményét is. Mert hiszen azt láttuk, azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi időben valámikép a birói függetlenség és a birói hatalom kissé homályba került. Nagy megnyugtatás, hogy ily körülmények közt a javaslat a független bíróságot legalább felemlíti, mert a birói hatalom az állam polgárai szabadságának egyik legfontosabb, leghatékonyabb biztositéka. Azzal, hogy a birói hatalom kifejezetten felemlíttetik legújabb Magna Chartánkban, amellyel uj életünket megkezdjük, megvalósítva látjuk az alkotmányos államok számára mindig érvényes azt a Montesquieu-féle triászt, amelyben a törvényhozó hatalomnak à fönsége alatt, de attól mégis elválasztva, a végrehajtó hatalomtól teljesen független biróság őrködik a jogbiztonság fölött. (ügy van ! jóbhfelől.) Megnyugtató a javaslatnak az a része is, amely a hadseregre vonatkozik. (Halljuk I Halljuk I) Ez a rész egyik olyan helye ennek a törvényj avaslatnak, mely az újraéledt magyar államot valóban polgárállammá dekretálja, amivé tenni is akarjuk. A hadseregnek ez a törvény csak azt engedi meg, hogy az államakarat érvényesítésének csak eszköze leg}^en és ne legyen öncélú intézmény. (Helyeslés és taps.) Mert hiszen amig egyrészről a törvénynek egyes helyei kifejezetten biztosítják a magyar felelős ministeriumnak és elsősorban a Nemzetgyűlésnek feltétlenül domináló befolyását a hadsereg összes fontos és lényeges dolgaira, másrészről ez a javaslat egyik helyén megmondja azt is, hogy ami a belső rendet illeti, ott a katonaság csak a rend fentartásában való közreműködésre, segítségre hivatott, ami azt jelenti, hogy mindenkor a polgári hatóság felhívásától lesz függővé téve az, hogy beavatkozhassék. (ügy van! Helyeslés.) Ez a javaslat tehát megment bennünket attól, hogy vala,miképen annak az árnyéka is ránk vetődjék, hogy újra militarista állammá lettünk, (ügy van ! jóbhfelől.) A hadseregnél sohasem az a fontos, hogy ki vezényli, hogy egy abszolút urnák a kezében van-e a fölötte való rendelkezés, hanem S>Z cl fontos, hogy az a hadsereg önmagában fegyelmezett legyen. Ily hadsereg olyan kézben is, amelyik a nemzetnek felelős. mindenkor hatalmas és hasznos lesz. (ügy van ! jóbhfelől.) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Mint mondottam. a mi szempontunkból, a földmivespárt szempontjából ez a javaslat minden igényt nem elegit ki, de, amint mondottam, ebben megnyugszunk és meg is nyugodhatunk azért, mert ami nem lesz megírva ebben a törvényben, az megvan irva a . magyar népnek egész gondolat- és érzés világában, ebben az örökös Magna Chartában (ügy van ! ügy van ! jóbhfelől.) és ez biztosíték nekünk arra, hogy ebben az országban csak a szabadságnak, csak a kultúrának és csak a nemzeti és keresztény korszellemnek lesz helye. (Élénk helyeslés és taps jóbhfelől.) Ez a korszellem, amely ma itt országunk romjai felett diadalt aratott, a keresztény és a nemzeti korszellem, mindenkor fontos alkotó része volt állami életünknek, állami organizmusunk lelkének. Hiszen ha vissza méltóztatnak tekinteni, a történelemben megállapítható, hogy akkor voltunk legerősebbek mindig, amikor a keresztény és nemzeti korszellem uralkodott a magyar földön, (ügy van !) Fontos az, hogy becsületes korszelleme legyen minden országnak és időnek, mert az ember maga gyarló, tömegei még gyarlóbbak, csak becsületes korszellem az, amely az embereket és a kormányokat is feltétlenül arra kényszeríti, hogy ők is becsületesek maradjanak. (Helyeslés.) E tekintetben pedig, tisztelt Nemzetgyűlés, azt hiszem, hatalmasabb korszellemet, mint a nemzeti korszellem, hatalmasabb korszellemet, mint a keresztény korszellem, nem találhatunk, (ügy van ! Helyeslés és taps.) Ha már erről van szó, ez a párt, melynek nevében szólok, a fÖldmivesnép pártja, mely ennek a korszellemnek egyik legerősebb letéteményese s mely erejével a javaslat mellé áll s ezzel segiti állami organizmusunkat újraéledni, rá kell térnem arra is, hogy ez a párt, akárhogy is tagadná valaki célzatos beállítással, ma valamiképen olyan szfinx-ként áll az ország előtt is és különösen a mi keresztény testvérpártunk, a túloldal előtt s általában a városi lakosság előtt, (Mozgás. Halljuk ! Halljuk I) hogy ugy érzem, nem lesz céltalan róla is pár szóCejteni. A legutóbbi időben, de még ma is, mintha kétségbevonnák felőlünk azt, hogy mi igazán nemzetiek.
