Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-25

400 A Nemzetgyűlés 25. ülése 192 mert ezek a nagybirtokok már ugy sem szolgálják azt a célt, amire annak idején lekötve lettek, mikor azt mondották, hogy egy család fénye, dicsősége kívánja, hogy a birtok igy együttmaradjon. Mit szolgált az ilyen birtok ? Szolgálta és szolgálja egy ember dicsőségét, egynek fényét és igen sok nagyúri családnak többi tagjai e lekötöttség miatt, igazán azt lehet mondani, szegénységben vannak, szaporítják az u. n. főúri proletariátust. De még sértés is most már ez a lekötöttség, ez a hitbizomány az utódok számára. Annyira megköti őket, annyira nem biznak az utódokban, hogy mint Jhering mondja, már előre gondnokság alá helyezik az utódokat. Thomas Ferenc : Eddig jó volt ! Rubinek Gyula : A bérletek úgyis oda kerülnek ! Hegedüs György : Ez a földbirtokreform meg fogja változtatni a gazdasági viszonyokat, a megélhetést könnyebbé fogja tenni, mert nagy mértékben el fognak tűnni a falu ellátatlanjai. A nagybirtok is meg fog könnyebbülni, mert hiszen nem valószinü, hogy itt három évtizedig is egy nagybirtok ugy tudjon gazdálkodni, ahogy gazdálkodott a háború előtt. Azonfelül szaporítani kell ezeket a .kisbirtokosokat és erősíteni kell a falut azért, mert hiszen társadalmi osztályaink közül egyedül a falu népe az, amely érintetlen maradt az elmúlt időkben. De van ennek más oldala is. Társadalmunknak nincsen osztálya, gazdaságunknak olyan ága, amely keresztül-kasul ne volna szőve zsidósággal. A kisbirtok ellenben ment a zsidóságtól, a falu mégis 99%-ban ment tőle, tehát keresztény szempontból is ezt a bázist kell erősíteni, hogy azután a többi osztályok is ebbe a helyzetbe juthassanak. Thomas Ferenc : A kereskedésből is kell szorítani ! Szabó István (sokorópátkai) kisgazdaügyi minister : A szövetkezettel kiszorítjuk onnan is ! Hegedüs György: Maga Marx mondja hires bibliájában — mint a szocialisták mondják — a »Kapital«-ban, utódainak, hogy igyekezzetek megszerezni eszméitek számára a falusi parasztot, mert anélkül nincs kommunizmus. Lenin és Trockij szintén mit akarnak ? És mit akartak nálunk ? Tervük azonban nem sikerült és ennek köszönhető, hogy Magyarországon a kommunizmus mélyebb gyökereket verni nem tudott. Azonfelül megszűnik ezzel a birtokparcellázással az a borzasztp sok visszaélés és helytelen magatartás is, különösen a közszolgáltatások terén, amelyet a nagybirtokok az egész országban tanúsítanak. Nem akarok beszélni arról, hogy a földet tudatosan nem gabonával vetik be, hanem csak lóherével és hogy állattenyésztéssel foglalkoznak, mert ebben nem rekvirálnak, de most, mikor a nemzet a Golgotha előtt áll, amikor pribékek forgolódnak ennek a nemzetnek bágyadt teste körül és élesítik a töviskoronának tűit, csodálkozunk a nagybirtokosoknak ezen az ellenállásán. Most össze kellene fogni minden osztály- és vagyoni különbK évi április hó 14-én, szerdán. ség nélkül és ezt a szenvedő Krisztust segíteni és szaporítani azokat az igazhitű janicsárokat, akik kitartanak a Krisztus mellett, még ha a keresztre kerülnek is. (Zaj.) Karafiáth Jenő: Előbb mást mondott. (Zaj a baloldalon.) Hegedüs György: Nem beszélek én osztályok ellen. Ezért kell, hogy az a földbirtokreform nagyon alapos, de nagyon igazságos is legyen, mert az országnak igen sok része valósággal elcsenevészesedett a nagybirtok miatt, illetve azért, mert a lakosságnak nem volt birtoka. Ezért a jövedelemeloszlás javitását célzó intézkedéseket sürgősen keresztül kell vinni, különösen a föld terén, és a földbirtokkal járó óriási politikai hatalmat is, amellyel eddig igazán a falu ellen éltek vissza, el kell osztani az uj birtokosok között. így megszűnik a nagybirtoknak az az indokolatlan fölénye, amelyet hosszú időn át gyakorolt. Egyébként meg vagyok győződve arról, hogy pártunk illusztris vezére olyan javaslatot fog előterjeszteni, amely minket is és másokat is ki fog elégíteni. (Felkiáltások a baloldalon : Bár már látnók ! Zaj a jobboldalon.) A jobbágyság, hála Istennek, 1848-ban megszűnt, azonban tudjuk, hogy megmaradt utána az a politika, amely miatt szóhoz sem juthatott az a nép, amelyről beszélek. A föld helyes megosztásának kérdésével függ össze a földadó és a földkataszter kérdése is. Nálunk a földadót az 1849 október 2-án kelt és 1850 évi február 4-ikén kelt nyiltparancsok hozták be. Tudjuk, hogy annak idején az ingatlanokat különböző kategóriákba osztották és eszerint vetették ki az . adót. De jól tudjuk azt is, hogy rengeteg visszaélés történt és most óriási birtokok ezen a félszázalékos alapon fizetik az adót, amely igazságtalanság, millió és millió korona kárt okoz az országnak. Kívánjuk tehát az adózás terén és különösen a földadó terén, hogy mindenki az igazság szerint fizesse az adót.Kivánjuk természetesen a progresszivitást itt is, mint minden téren. (Helyeslés és taps a jobbóldalon.) Kívánjuk, hogy a kataszter és a telekkönyv hozassék összhangba. (Egy hang a jobboldalon : Ezt akarjuk, nem az osztályuralmat !) Ennek pedig, mint minden mozgalomnak és minden más átalakulási folyamatnak, amely itt felvetődik és megindul, a demokrácia jegyében kell megindulnia és fejlődnie. Meskó Zoltán : A keresztény nemzeti demokráciának jegyében ! ' Hegedüs György: Van itt egy másik fontos kérdés is, t. i. a földmives-szakoktatás kérdése. Ezzel eddig ebben az országban igen kevesen foglalkoztak. Magyarország lakosságának 62 és fél százaléka földmiveléssel foglalkozott. A nyugati országokban nem ilyen az arány. Franciaországban 41%, Dániában 48, Svájcban 33, Németországban 32, Hollandiában 28, Belgiumban 22, Angliában 12%. Előtérbe tolul most már az a kérdés, hogy ehhez viszonyítva milyen Magyarországon a földmivesszakoktatás. Gyenge, aminek az a következménye, hogy Magyarországon a föld nincs alaposan ki-