Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-21
A Nemzetgyűlés 21. ülése 1920. évi április hó 7-én, szerdán. 321 ronás áron, akkor lehetetlenség, hogy a többinél talán 600 koronás árat fizessünk. Ilyen aránytalanság igazságtalanságot jelentene, és ez lehetetlen. (Ugy van!) A malmoknál tényleg baj van. Igaz az interpelláló képviselő urnák az a kijelentése, hogy ha a megállapított fejkvótából még kiadják a 15 kiló vámot és a 3 kilós porzást, akkor kevés marad. Azonban őrletni is kell valahogy. Kísérletek történtek abban az irányban, hogy egyes községek maguk vették át a malomtulajdonostól a malmot és községi üzemben őröltek. A község megvette az olajat, maga szedte a vámot, maga fedezte a kiadást. Kiderült azonban, hogy a benzinnel dolgozó malmokban még a 15 kilós vám mellett sem lehet az őrlést folytatni, hanem az őrletőnek még külön rá kell fizetni. A gőzerővel dolgozó malmok a szénhiány miatt fát kérnek az őrletőktől. A molnároknak kötelességük a fa árát visszafizetni. Ha valamelyik molnár nem fizeti ki, tessék feljelenteni, majd intézkedni fog a közólelmezésügyi minister. Az azonban nem áll, hogy a 15 kilós vámnál az 5 kiló visszafizetendő. A molnár nem köteles az 5 kilót visszafizetni, és ezért nem vonható felelősségre. Általában a malomügyek most kerülnek a legsúlyosabb helyzetbe és a Közélelmezésügyi Ministerium a legközelebbi jövőben külön fog foglalkozni az őrléssel és a malomügyekkel. Valami megoldást kell találni abban a tekintetben, hogy az őrletés meg ne akadjon és az őrlető közönség se legyen túlságosan megrövidítve. Még magam sem tudom megmondani, mi lesz az a módszer, amit e tekintetben alkalmaznunk kell, vagy alkalmazni fogunk, de megnyugtathatom az interpelláló képviselő urat, hogy a Közélelmezésügyi Ministerium foglalkozik ezekkel a dolgokkal és a nemzetgyűlési tag uraknak is, esetleg a pártoknak is módjuk lesz hozzá, hogy ezekkel az intézkedésekkel foglalkozzanak. Én nagyon szívesen veszek minden képviselő úrtól erre vonatkozólag értesítést, tájékoztatást, vagy javaslatot is, mert roppant nehéz a dolog. Vidékenként változó a helyzet s ezt egyöntetűen és ugy kell megoldani, ahogyan a legelőnyösebb. Ennyit válaszolhatok a t. képviselő ur interpellációjára. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Madarász Zsigmond: A minister ur szíves válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Következik a határozathozatal. Felteszem a. kérdést, tudomásul veszi-e a Ház a minister ur válaszát : igen, vagy nem ? (Igen í) A Ház a minister urnák az interpellációra adott válaszát tudomásul vette. Következik ? Szabóky Jenő Jegyző: Madarász Zsigmond interpellációja a földmivelésügyi minister úrhoz, j NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — I. KÖTET, Madarász Zsigmond: T. Nemzetgyűlés! Magam sem tudom miért és a cselédség sem tudja megmondani, hogy micsoda okból, de tömeges elbocsátások vannak a vidékünkön, Somogy megyében. Én érdeklődtem a dolog iránt, mert 50—60-jával jönnek hozzám panaszra és azt mondják, hogy hevesmegyeiek vannak cselédekül felfogadva. Ez pedig baj, mert a hevesmegyeiek helyébe nem mehet el a somogymegyei. Ez a helyzet már annyira fajult, hogy a cselédek semmi áron sem tudnak szolgálatba szegődni és igy előáll az a helyzet, mert lakásínség ép ugy van a vidéken, faluhelyeken, mint a városokban, hogy ezek az emberek, mert nem kapnak semmi pénzért sem lakást, ki vannak téve annak, hogy talán az Isten ege alá kell kimenniök. Arra van kormányrendelet, hogy a háztulajdonosok csak akkor távolithatják el bérlőiket, ha megfelelő lakásról gondoskodnak részükre. Én nem tudom, hogyan van, de ugy látszik, a cselédségre vonatkozólag más törvény vagy rendelet intézkedik. Egy ilyen panasz ügyében elmentem a szolgabírósághoz, amely a következő határozatot hozta (olvassa) : »Marcali járás főszolgabirájától. Határozat. Zalavári Vendel uradalmi erdős, varászlói lakost az 1907: XL V. te. alapján felhívom, hogy jelen határozatom kézbesítésétől számítandó legkésőbb nyolc nap alatt igazolja, hogy gróf Zichy Béla varászlói uradalmánál való szolgálati viszonya folyó évi április hó 24-én túl tart, ellenesetben őt az uradalmi erdészet vezetőjének nálam előterjesztett kérelme folytán folyó évi április hó 24-én vonakodása esetén az uradalomnál birt lakásából karhatalommal lakoltatnám ki, miről felhívotton kívül Buchelt Béla uradalmi erdészt varászlói lakost is értesítem. Aláírva: helyettes főszolgabíró. Marcal.« (Mozgás.) így hát ezeket kiszórjuk az Isten ege alá? Talán csak nem szolgáltak erre rá épen gróf Zichy Béla uradalmánál, ahol egy pusztáról tizenhetet bocsátottak el, köztük olyanokat, akik már 30 év óta szolgálnak. Ott van neki a pusztán egy bognárja, aki 31 éves szolga, alkalmazást keresett, de nem kapott, lakást keresett, nem kapott, ebbe azután beleőrült és most a kaposvári tébolydában van. (Felkiáltások : Talán kommunisták!) Ha azért bocsátották volna el őket, mert kommunisták voltak, akkor megbüntették volna őjket, de erről szó sincs. Ez a dolog ugyan nem tartoznék egészen a földmivelésügyi minister úrhoz, de mivel mezőgazdasági cselédekről van szó és mivel most, amikor a föld terményére és a mezőgazdasági mellékágak felkarolására kell támaszkodnunk, mert talán ez javítja fel kissé a mi szerencsétlen helyzetünket, módot kell adnunk annak a mezőgazdasági cselédnek arra, hogy aki dolgozni akar, az munkát is kaphasson. Erre nézve mindenesetre szükséges volna az intézkedés, 41
