Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-17

A Nemzetgyűlés 17. ülése 1920. évi március hó 24-én, szerdán. 211 kihágásokat kreálunk és hogy 2—10.000 koronáig terjedő pénzbüntetéseket állapítunk meg. (Ugy van! Felkiáltások: Ugyanakkor milliókat keresnek !) Az egész országot elözönlik a vigécek, akik a lebélyegzetten ezer koronást nyomják a nép markába és mikor a nép azt látja, hogy a lebélyegzetten ezer koronásért 500 korona postapénzt kap, akkor 300 korona felpénzért szívesen odaadja. Ebből is látszik, hogy itt egy óriási érdekszövetkezet működik, amely minden pénzt össze akar vásárolni, mert ugy látszik, hogy azok az utak még ma sínesének elállva, amelyeken hónapokon keresztül kivitték a pénzt. (Igaz ! Ugy van !) Bocsánatot kérek, ilyenformán egyenesen nevetséges az ilyen büntetési tételek felállítása. (Ugy van! Ugy van!) Legyünk tisztában azzal, hogy a béke napsugaras idejében, amidőn mindenünk megvolt, amikor jólétben éltünk, talán megengedhettünk magunknak olyan luxust, hogy a büntetési tételek tekintetében mint minta állottunk az egész világ kriminológiája előtt, azonban ma, midőn az állam életéről van szó, nekünk nem lehet nobelnek lennünk s amikor azt látjuk, hogy a művelt Anglia behozza a botbüntetést, akkor nekünk legalább is ezzel kell kezdenünk. (Helyeslés bal felöl) Meskó Zoltán : De nem huszonötöt ! Annyit, ameddig birja. Somogyi István: Amikor széltében beszélik mindenütt, hogy már vigan hamisitják a bélyegzést, amikor azt mondják, már gyönyörűen működnek a magáncégek, amelyek ugyancsak nyomkodják az ezer-, száz- és ötvenkoronásokat, (Zaj. Fgy hang a jobboldalon : Egész részvénytársaság alakult erre!) akkor lehetetlenség az, hogy két hónap, illetve hat, nyolc, tizenöt nappal és 1500—2000 korona pénzbüntetéssel meneküljön az, aki egy tétellel milliókat keres. ( Ugy van ! Ugy van! j A4. §-nál indítványozni fogom, hogy legalább fegyházbüntetést tessék statuálni (Helyeslés.) és indítványozom azt is, hogy hozzuk be a botbüntetést s ezenkívül erős anyagi kárral sújtsuk az üzérkedőket... (Helyeslés jobb felöl.) Meskó Zoltán: Minden vagyonát el kell venni! Ki kell toloncolni az országból. (Zaj.) Somogyi István:... ugy mint azokat, akik az állam ellen szövetkeznek, mert ez nem egyéb, mint hazaárulás. (Ugy van! Zaj.) Egyébként idevonatkozó konkrét indítványomat a részletes tárgyalás során fogom előadni. De van még egy csomó más bibije is a dolognak. Ne csak azokat büntessük meg, akik nem adják be a kékpénzt felülbélyegzésre, akik kékpénzt bélyegeznek, vagy akik nem bélyegzett bankjegyeket összevásárolnak, de büntessük azokat is, akik ma, ebben a szomorú időben az amúgy is erősen próbára tett népet tovább akarják szédíteni ennek a törvényjavaslatnak alapján. (Ugy van ! Ugy van !) Méltóztassék megpróbálni, mit lehet ma az egyedül törvényes fizetési eszközért a postapénzért vásárolni, •— nem is beszélek mGst a lebélyegzett kékpénzről, amely még nincs teljes egészében a nép közé dobva. Semmit sem lehet vásárolni. (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Mindent !) A nép kezében van a postapénz és legyünk őszinték, egész biztosan jönni fog a postapénz lebélyegzése is. (Mlenmondások.) B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Nem fog ! Somogyi István: De nem is ez a fontos, hanem az, hogy ismét megrendítik a postapénzbe vetett hitet. (Igaz! Ugy van! balfelöl,) B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Ezt nem szabad ! (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Nem szabad a Nemzetgyűlésen ezt mondani! Egy hang balfelöl : A zsidók nem. fogadjál, él a postapénzt !) Somogyi István: Az üzletek be vannak zárva, nem árusítanak, a nagyvágők nem adnak el, Budapesten ljus nincs. így nem lehet ezt a törvényt keresztülvinni, ha egy nem radikális törvényjavaslat alapján azok, akiknek minden céljuk az, hogy ezt a nemzetet tönkretegyék és ezt a kurzust lejárassák, ezt a törvényjavaslatot látják elsősorban alkalmasnak arra, hogy az egész országnak a keresztény kurzusba vetett hitét felborítsák. Nem vagyok egy véleményen előttem szólt Wagner t. képviselőtársammal, mert hiszen az a bizonyos drágaság nemcsak abszolúte nem csökkent, hanem ha lehetséges, még fokozódott, sőt sokkal nagyobb mértékben, mint azelőtt. Ha az ember nagy rimánkodás után valamihez jut, sokkal drágábban kell megvennie, mint ezelőtt két héttel. Azt kérdem, t. Nemzetgyűlés, nem lehetne-e itt valami olyan radikális intézkedést egyszer már életbeléptetni, hogy ne keressen ebben az országban mindenki? Hogy legyenek olyanok is, akik tisztességes, becsületes nyereséggel dolgozzanak, ne pedig embertársaik kiuzsorázásával ? Képtelen állapot, hogy akármilyen törvényjavaslattal jövünk, akármilyen rendelete jelenik meg a kormánynak, mindig és mindig azok gyűjtenek ujabb tőkét, akiknek ez az ország csak arra jó, hogy benne minél nagyobb vagyont harácsoljanak" össze. (Ugy van! Taps a .baloldalon.) Azt indítványoznám, méltóztassék a Nemzetgyűlésnek a kormányt felhívni vagy utasítani, hogy még a mai nap folyamán ministertanácsi rendelettel rendszabályozza meg azokat, akik a postapénzbe vetett hitet megingatni igyekeznek, akik a kékpénzzel spekulálnak és a gyorsított, sőt statáriális eljárás szabályaival igyekezzék ezeknek az embereknek a nyakát kitekerni. Méltóztassanak elhinni, hogy ennek a törvényjavaslatnak mostani formájában sohasem lesz meg az a hatása, amelyet tőle várunk és soha de soha le nem mosható szégyenfoltot ejtünk nemcsak a keresztény kurzuson, hanem iV