Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-16

A Nemzetgyűlés 16. ülése 1920. -évi március hő 23-án, kedden. 193 tegnapi napon odahaza, minthogy betegségem miatt a Házba nem jöhettem be. Ennyit kívántam megjegyezni arra az alludálásra, mintha én előre jeleztem volna a dolgokat és mintha részem lenne ezekben a dolgokban. Annyit azonban még meg kívánok jegyezni, hogy mivel az ország tisztulást akar, jobb erkölcsöket akar, (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) azt kívánja, hogy ne tudjon szerepelni a fórumon senki, aki erkölcsileg nem teljesen és tökéletesen tiszta, a magam részéről nem látok abban szerencsétlenséget, ha a dolgokat amelyek lappangnak, amelyek a köztudatot mérgezik, (Ugy van! half elöl.) amelyek tehát előbb-utóbb túlzott formában fognak a közvéleménybe átmenni, igyekezünk tisztázni. (Helyeslés a baloldalon.) Gaal Gaszton: De nem ez a módja! Schandl Károly : Majd mi is igy csinálunk l Haller István : Magam részéről nagyon szívesen látom azt a zsűrit, mely hivatva lesz ebben tiszta helyzetet teremteni, mert szerintem az ország érdeke az, hogy senki se legyen gyanúval terhelt, különösen olyan ember, akinek az a hivatása ma, hogy az ország újjáépítésében résztvegyen. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Lingauer Albin képviselő ur a házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján kivan nyilatkozni. Lingauer Albin : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Az elhangzott felszólalások során egyrészt a felszólalt urak egyes éles kifejezései, de még inkább a t. túloldal egyes képviselőinek közbeszólásai éles invektivákat sújtottak fejemhez. Méltóztassék megengedni, hogy ezekre igyekezzem röviden válaszolni. (Halljuk!) Először is ugy állitatott be a dolog a túloldal több közbeszólója részéről, hogy én mint volt szabadkőműves, nem vagyok jogosítva arra, hogy keresztény irányzatról, a keresztény kurzusnak tisztaságáról beszéljek. Vagyok olyan ember, aki az ilyesminek szemébe tud és akar nézni. Igenis szabadkőműves voltam. (Mozgás. Egy hang a jobbóldalon : Jó keresztény !) Igen, tagja voltam, a háború előtt két évvel léptem ki belőle és pedig azért, mert jóhiszeműen meggyőződtem, hogy a szabadkőművesség az ultraradikalizmus utján a defetizmus és az elzsidósodás felé halad. Ezzel szemközt állottam, kiváltam belőle. Bolond ember, aki a meggyőződését nem követi. (Helyeslés a baloldalon.) Ebből azonban a t. urak ne próbáljanak velem szemben fegyvert kovácsolni, mert amikor a Károlyi-féle forradalom kitört, mikor egyes urak mint kormánybiztosok (Ugy van ! a baloldalon.) és mint a Nemzeti Tanács tagjai tolták a Károlyi-féle forradalom szekerét, (Ugy van! a baloldalon.) mikor politikai rövidlátással nem látták azt, hogy ebbe a nemzetiszinü ruhába bujtatott felbuzdulással hová viszik az országot, én már akkor azok közé a kevesek közé tartoztam, épen azért, mert ismertem azt a defetista társaságot, akik ezzel szembe álltak és nem töNEMZETGYÜLÉ8I NAPLÓ. 1920-1921. - I. KÖTB rődve az eltiportatással, az üldöztetéssel, mindvégig becsületesen megmaradtam a magam utján. (Taps a baloldalon.) Azért tehát ne méltóztassék ezzel próbálkozni. Nem vagyok olyan fából vágott ember, akit közbeszólásokkal, inzultusokkal, invektivákkal ki lehet hozni a konceptusból és az irányzattól, amelyet felvettem, magamat letérittetni engedjem. Majd én megmondom az uraknak, mi vitt engem arra, hogy tegnapi interpellációmat elmondjam. (Halljuk!) Elsősorban is nem fogom elkövetni azt a hibát, hogy érdemlegesen, részleteiben válaszoljak a minister uraknak nyilatkozatára, mert hiszen napirend előtti felszólalás alakjában kaptam olyan választ, amely ha akarom válasz, ha akarom napirend előtt való felszólalás- Ennek következtében határozathozatalnak helye nem lóvén, én itten falra borsót hánynék, ha a magam igazságainak felemlegetésével megpróbálnám a vitát felvenni. Megmaradok a dolognak személyi vonatkozású részei mellett, mert ehhez a házszabályok szerint jogom van. Szépen sorban megyek, ugy amint a minister urak felszólaltak. Elsősorban báró Korányi Frigyes pénzügyminister részéről nagyon csodálom azt a kicsit talán ingerült hangot, amivel egyenesen visszautasította az interpellációt és jónak, helyesnek látta azt mondani (Halljuk! Halljuk!), hogy nem egészen fair eszközökkel való támadás volt és ő leckét ezen a téren nem fogad el. En nem vagyok báró és nem vagyok pónzügyminister, de a fairség kérdésében, mélyen t. pénzügyminister ur, senkitől nem fogadok el leckét, (ügy van! Ugy van! Helyeslés a baloldalon.) és nem ajánlom az uraknak, hogy az elmérgesitésnek erre a terére vigyék az ügyet. (Ellenmondások jobbfelöl. Felkiáltások : Mi sein fogadjuk el! Ki kezdte?) Három és fél órán keresztül beszéltem tegnap, egyetlen tiszteletlen, egyetlen sértő szó nélkül, objektiven. (Zaj jobbfelöl. Felkiáltások : Gyanúsításokkal !) Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Csak gyanúsít! Barla-Szabó József : Hányszor mondta, hogy disznóság ? Ötször benn van a naplóban ! — Ez parlamentáris kifejezés ? (Zaj.) Schandl Károly : Miért nem ajánlja nekünk ? Lingauer Albin: Azért prédikálom önöknek uraim, mert engem az ország egy kerülete ideküldött, hogy képviselői kötelességemet teljesítsem saját lelkiismeretem és nem az önök gusztusa szerint. Szabó István (nagyatádi) közélelmezési minister : Azt megteheti párton kivül, de nem egy kormánytámogató párt keretében! (Zaj balfelöl.) Lingauer Albin : Ennyit én is tudok, azonban méltóztassanak megengedni, hogy én ne közmondások szerint legyek képviselő, hanem a kötelességem szerint. Szabó István (nagyatádi) közélelmezési 25