Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-15
A Nemzetgyűlés 15. ülése 1920 hassam. Megtörtént például, aminek hire nyomtatásban is megjelent, hogy pl. nyersbőr kivitelt en- " gedélyezett a Földmivelésügyi Ministerium 40.000 darabot és az engedményes egy pár nap múlva 20.000 darabot kiszállított, a másik 20.000 darabra szóló kiviteli engedélyt drága pénzen eladta. (Nagy mozgás.) Méltóztatik ismerni a cukorpanama óriási heccet, _a Pfeiffer-féle ügyet, amely ma sincs kiderítve. Össze van ez fonódva a Bulf-féle társaságnál vagyont szerzett bevásárlókkal! Vass József : Ki fedezi ezeket az embereket ? Lingauer Albin : Méltóztassék egy kis türelemmel lenni. Bizonyára méltóztatik ismerni a hires szénaügyet is. A vasmegyei gazdák szénát akartak kivinni azért, hogy az állatállományt javíthassák. T. i. a szénát megfizették volna svájci valutában, s azonfelül minden vaggon után egy telivér simmenthali hasas üsző is járt volna. Az állatállomány már nagyon rászorult erre, mert az import hat év óta teljesen szünetel. Elsőrendű agrár-érdek lett volna ez, de még ma sem intézték cl a dolgot, elutasították, ők nem csinálhatták meg. Egy nagy budapesti konzorcium azonban megcsinálta. (Mozgás.) Hiába kér a vidék akármit, mi kitehetjük a lelkünket, ( Ugy van !) mi vállalhatunk kezességet, Budapest kereskedelmi pókhálóiban minden megakad, és hozzánk nem jön más, mint a keserűség, a panasz, a panama a disznóság és a korrupció. (Igaz ! Ugy van ! Taps.) Hogy ezek a részvénytársaságok a kereskedelmi törvényt mennyire veszik komolyan, erre, nézve röviden csak azt említem, hogy pl. az Allatvásári Pénztár az utolsó mérleget 1916ban adta be. (Halljuk! Halljuk!) A Mezőgazdák Állatértékesitője mérleget egyáltalán nem mutatott be. A kereskedelmi törvényszéknél nincs. Az Élelmiszer Szállító 1917 óta, a Husnagyvágó szintén 1917 óta nem adott mérleget, az Állat- és Takarmányforgalmi pedig utoljára az 1917-iki mérleget mutatta be. Már most e mérlegek tekintetében is nézzünk csak körül, ha ugyan« méltóztatik még egy kis idővel megajándékozni. (Halljuk! Halljuk !) Az Állat- és Takarmányforgalmi Bészvénytársaság 10 millió korona alaptőkével alakult 1917 januárban; 1917 decemberben, az üzleti év lezárása előtt két héttel, a részvénytőkét fölemeli 30 millióra. Ez tehát 20 milliós emelés, amely azonban két hét alatt számbavehető eredményt nem produkálhat. Az eredmény az, hogy 10 milliós alaptőke mellett az első évben a nyereség 22,088.000 korona, (Mozgás.) adótartalék 10 millió korona, (Mozgás.) egy csonka esztendőben, tehát 32 millió korona nyereség 10 millió korona alaptőke mellett. (Nagy mozgás.) Őszintén megvallom, a szivem vérzik, hogy Kulinak, ennek a kereskedelmi zseninek az ügyét NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — I. KÖTEü évi március hó 22-én, hétfőn. 169 ily zsánerben vagyok kénytelen kiteregetni, mert szerettem volna, ha ezt az. urat a tenyeremen hozhattam volna a kormánynak, azzal hogy itt van egy ember, akinek a kereskedelemben lángesze van, de akinek zsenialitása — sajnosán vagyok kénytelen konstatálni — nem egészen altruista ós tiszta szempontokból érvényesül. Méltóztassanak kérem fogalmat alkotni arról, hogy mekkora forgalmat csinál ez a részvénytársaság, mikor, év végén, csak az adósok tétele 289 millió korona a mérlegben. (Mozgás.) Ezek után talán fel szabad olvasnom az igazgatóság tagjainak névsorát is. (Halljuk! Halljuk!) Igazgató: Gróf Dessewffy Emil, Bernáth István alelnök, Gróf Teleki Árvéd, Buys Gyula, Ipolyi-Keller Gyula, Bubinek G-yula, (Zaj.) Meskő Pál, Folkusházy Lajos, doktor Szandtner Ernő, Ernst Sándor, báró Korányi Frigyes, Yerzár Bulf Géza doktor, Pós Gyula doktor. Kovács J. István : Jól hallottuk ? Nem erről az Ernstről van szó? Hencz Károly : Az biztos, hogy ez ártatlan ! Lingauer Albin : Jól hallották. Végtelenül örülök, hogy ezzel a csípős közbeszőlással, felmentettek bizonyos udvariassági szempontoktól, amennyiben eddig el akartam hallgatni egyetmást. Miután azonban méltóztatnak a mi pártunkon levő egyetlen tagnak nevét malíciával aposztrofálni, most már nyugodtan tovább mehetek (Halljuk! Halljuk!) és beszélhetek egyes agrárvezérek és kisgazdák szerepéről is. Nagyon sajnálom, hogy Bubinek Gyula minister urat nem kérdezhetem meg, mert nincs itten, hogyan történhetik, hogy a földmivelésügyi minister ur, aki rendeleteket ad az Állat- és Takarmányforgalmi Részvénytársaságnak, ez idő szerint még mindig bent ül annak igazgatóságában? (Ugy van ! Ugy van ! balfelöl. Felkiáltások : Keresztény kurzus!) Hogyan történhetik meg, hogy a pénzügyminister ur, aki, mint aktiv minister szerepel, bent ül ama Áruforgalmi társaságban, amelynek monopóliuma van a szállítások terén? (Zaj.) Hencz Károly: Altruista alapon! Bottlik József: A Takarmányforgalmiban vannak ! Lingauer Albin : De az Állat- és Takarmányforgalmi adja a kiviteli engedélyeket fiókintézeteinek. (Úgy vau!) S most leszek bátor konkrétebb adatokat is előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Ha meg kell mondani az igazságot: rettentően bus képet kapunk, amikor ezeknek grármezbe öltözött igazgatóságoknak névsorán végignézünk. Tele vannak a közélelmezési ministerium és a földmivelésügyi ministerium tisztviselőinek neveivel. (Ugy van ! Ugy van ! Felkiáltások: Hallatlan! Borzasztó dolgok!) Méltóztassanak meghallgatni. Ebben az összefonódott trösztnévsorban benne van Bakonyi Pál, Bartóky József, Deutsch Gyula, Folkusházy Lajos, Hoffer Gyula, Horánszky Dezső és Jeszenszky Pál. Méltóztassanak figyelni. Jei 22 •
