Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-14
À Nemzetgyűlés 14. ülése 1920. évi március hő '18-án, csütörtökön. 145 abban a p'rtban megfelelő ember, f Derültség balfelől.) Ezek azok az ügyek, amelyek miatt én feltétlenül az ország érdekében levőnek tartom azt, hogy előbb-utóbb bármikor, de minél előbb alakuljon meg egy olyan párt, amelyre nyugodtan támaszkodni lehet az ország érdekében. Bottlik József : Meglesz a tiszántúli választások után. Egy hang (halfelől) : Mi lesz ha csalódni fog ? Ernst Sándor : A tiszántúli választást említi a t, képviselő ur. Tegnap azt mondta a minlsterelnök ur, hogy a tiszántúli választások valószínűleg szeptemberben lesznek. Bottlik József : Nem éA\. Abba nem megyünk bele. Ernst Sándor : Akkor legalább abba menjenek bele, hogy elmondhassam a gondolataimat. Másodszor pedig itt a ministerelnök ismételve emlegeti, ami különösen üti meg az én fülemet, hogy »én rövid időre« és megint »rövid időre«. Erről a rövid időről én semmit sem tudtam. Ez valami uj dolog, valami uj megállapodás, amelyről nem tudom, hogy micsoda. (Derültség.) A legtöbb dolognál, amely napirendre kerül, a ministerelnök úr mindenütt arra hivatkozik, hogy ezt nem fogja megcsinálhatni, mert az ideje rövid. Nekünk volt már egy kormányunk, amely kijelentette volt, hogy az ügyeket csak addig viheti, amig az államfőt megválasztják és az államfőnek átadhatja a hatalmat. Most megalakul egy második kormány és ez folyton azt mondja, hogy »azon rövid időre, amig én itt ülök«. Azt gondolom, hogy ez sem áll az ország érdekében. Ez rendkivül meggondolandó, kinos és nehéz állapot, (ügy van! a baloldalon.) Csodálatos, hogy jóllehet tárgyalásainkban szó volt a kormányok felelősségre vonásáról, ez kimaradt a programmból, ellentétben azzal, hogy értesülve voltunk egy korábbi stádiumban. Ma felszólalt a t. ministerelnök ur és megint csak azt mondta, hogy azon rövid időre, amely az ő rendelkezésére áll, nem is akar ő ezekbe belemenni, mert ez az alkotmánytörvények keretébe lesz bevonandó. Azonkívül azt mondta erre, hogy némelyeknek a felelősségre vonására nézve, akik nem tartoztak a régi alkotmányfelfogásba, az áll, hogy tessék a törvényszékhez fordulni és ezt megteheti minden nemzetgyűlési tag. Én azt gondolom, hogy ez nem teljesen az, amiről mi ezelőtt tudtunk. (ügy van ! a baloldalon.) Mi nem azt gondoltuk, hogy az egyes nemzetgyűlési tag álljon elő és menjen a törvényszékhez. Simonyí-Semadam Sándor ministerelnök : Mindenki megteheti. Ernst Sándor : Azonkívül nem is tudom, hogy Magyarország melyik törvényszéke fogja magát kompetensnek tartani ilyen ügyben és nem ismerem azokat a bírákat, akik Magyarországon az ilyen tárgyalásba bele-fognak menni. Én azt gondolom, hogy sokkal jobban cselekednénk, ha viszszatérnénk arra a korábbi gondolatra, hogyha mi | NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920-1521. - I. KÖTET a felel ősségre vonás kérdésével foglalkozni akarunk, akkor okvetlenül a Ház, a Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés kiküldött bizottsága vegye kezébe a dolgot és semmiesetre se engedjük, hogy privát iniciativából egyik vagy másik képviselő tegye meg ezt. (Helyeslés a baloldalon.) Még egyet okvetlenül fel kell említenem. Én ennek a Háznak olyan tagja voltam mindig, aki- a munkáskérdésekkel és a szociális kérdésekkel kezdet óta foglalkoztam. Azok, amiket a t. ministerelnök ur tegnap mondott a szociális kérdésre és a szociáldemokráciára nézve, természetesen nem voltak arra eléggé alkalmasak, hogy engem megnyugtassanak ezen a téren. Tudom, hogy ma a szociáldemokráciáról beszélni egyike a legnehezebb dolgoknak, tudom, hogy a szociáldemokráciának az álláspontjáról és kérdéséről incidentaliter beszélni épen nem lehet, tudom, hogy sok függő kérdés vají e nagy kérdés körül. Sajnálom, hogy ebben a Házban nincsenek, szociáldemokrata tagok, (Mozgás ú, jobboldalon.); akik itt a Házban elmondhatnák és kifejthetnél--, hogy tulaj donképen mi a nézetük a jele ilegi állapotról. (Zaj és mozgás.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni. Ernst Sándor : Tudom, hogy a szociáldemokráciának egyik-másik tétele nem egészen világos. (Zaj.) A ministerelnök ur tegnap megpenditettegy húrt és azt mondta, hogy amig a szociáldemokrácia az osztályharc alapján áll, addig neki sajátságos álláspontot kell vele szemben elfoglalnia. Ma azt látom, hogy a szocialdomokracia — legalább a sajtóban — elintézi a ministerelnököt, de én azt gondolom, hogy a miaisterelnök e tejdatetben nincs egyedül a Házban s hogy valamennyien gondolkozunk a problémán, vájjon a szociáldemokrácia, amely osztályharc alapján áll, nem okvetlenül egy külön problémát involvál-e az állam létezése és a társadalom szempontjából. Nagyon jól tudom, hogy ez legbensőbben összefügg a kapitalizmus kérdésével és nagyon jól tu* dorn, hogy a kapitalizmus ma egyike azoknak a problémáknak, melyek miatt lőn a világháború s mellek miatt semmi sincs megoldva. A világháború valamiképen eldöntetett, de a kapitalizmus kérdése semmiképen sem dőlt el. (Zaj. Félkiáltások : A kapitalizmus megerősödött I) Azt hiszem, ez összefügg magának a kultúrának kérdésével is. Tavaly ilyen időtájban azt gondoltam, hogy az egész világkultúra krízisbe került és talán még most sem látjuk, hogy a krízisnek vége felé haladunk-e, vagy lem. imig így állnak a dolgok, addig a szociáldemokrata táborban se vegyék az ügyei egyszerűen elintézettnek, mintha az emberek hajlandók lennének azt gondolni, hogy a szociáldemokrácia helyesen cselekszik, amikor az osztálynarc alapjára helyezkedik. Ez az a nagy dolog, amely miatt mi a szociáldemokrácia val előbb vagy utó ob mégis csak kénytelenek leszünk: tárgyalni, számolni és esetleg leszámol ai, De hol ? Ebben a terembea, mielőbb ! 19