Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-13

Ï2G A Nemzetgyűlés 13. ülése 1920. oldani, (Helyeslés.) ép igy a munkáskérdéseket, (ügy van !) a szociális kérdéseket is, hogy ebben az országban nyugalom legyen, mert nyugalom nél­kül nem képzelhető el az ország kormányzása. (Ugy van!) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Elsősorban is azért, mert pártom vezérférfiai a kormány tagjai kö­zött vannak s igy közvetlenül ismerem politikai álláspontjukat, ismerem hazafias gondolkozásu­kat, amelynél fogva igyekeznek ezeket a felszínen levő kérdéseket megoldani : a kormány iránt biza­lommal viseltetem. Bizalommal viseltetem pedig mindaddig, ameddig a keresztény és nemzeti irány­nak egyenes útjáról le nem tér. (Éljenzés és taps.) Nekem már most nincs más beszélnivalóm, mint még egy kérdés a ministerelnök úrhoz : ugy tu­dom, hogy a ministerelnök ur a kormány pro­grammjába az 1848-ik évi XX. te. végrehajtását is felvette . . . Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök : Fel­tétlenül ! (Helyeslés.) Renczes János : . . . bár erről az előbb elfe­lejtett nyilatkozni. Méltóztatnék talán megmon­dani, mi az oka ennek ? Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök : Meg­zavartak ! Renczes János : Tudomásul veszem a minis­terelnök urnák abbeli kijelentését, hogy megza­varták és emiatt nem tudott efelől nyilatkozni, most pedig egyebet nem mondhatok, mint azt, hogy Isten áldását kérjük munkánk további foly­tatására. (Éljenzés és taps.) Elnök : Szólásra ki következik ? Szabóky Jenő jegyző' : Dömötör Mihály ! Dömötör Mihály: T. Nemzetgyűlési Mi­dőn a kormányt pártom nevében üdvözlöm, szí­ves elnézésüket kell kérnem felszólalásom rapszo­dikus voltáért, mert kényes kérdésekhez kell hozzászólnom anélkül, hogy időm lett volna erre előkészülni. Mindenekelőtt szóvá kell tennem gróf Apponyi Albertnek a ministerelnök ur által felolvasott levelét. (Halljuk! Halljuk!) A minis­terelnök ur ezt a levelet olyan megjegyzésekkel kisérte, amelyek alkalmasak annak a látszatnak keltésére, mintha ennek a levélnek téves megálla­pításait a magáévá tette volna. Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök: Tá­vol volt tőlem. Dömötör Mihály : Elismerem, hogy távol volt ez a szándék a ministerelnök úrtól, azonban — ismétlem — alkalmas volt ennek a látszatnak keltésére. Épen azért pártom nevében a leghatá­rozottabban ki kell jelentenem, hogy ez a levél és az abban foglalt megállapítások a legnagyobb mértékben tévesek, (Ugy van! Ugy van! bah felől Felkiáltások balfelől : Zsidó-trükk !) hogy ez a levél csakis félrevezetés folytán Íródhatott meg és az ebben a levélben megállapított tények homlokegyenest ellentétben állanak azokkal az állapotokkal, amelyek Magyarországon vannak. (Ugy van ! Ugy van ! a középen és a baloldalon.) .. évi március hó 17-éh, szerdáit.. Fangler Béla: A külfödi zsidó-sajtó csinálja az egészet ! Dömötör Mihály: Csak egyszer volt alkal­mam ezt a felolvasott levelet hallani, azonban annak tartalma alkalmas arra a feltevésre és arra az inszinuációra, mintha Magyarországon nem volna jogrend. Hát én, mint az igazságszolgáltatás­nak évtizedek óta egyik szerény munkása, bátor vagyok rámutatni arra, hogy abban a kérdésben, hogy egy országban van-e jogrend, vágy sem, van egy biztos fokmérő és ez a bíróságok működése. (Ugy«oan! Ugy van! balfelől.) En lelkiismere­tem szerint, teljes meggyőződéssel kijelenthetem azt. hogy Magyarországon j elenleg a magyar bíró­ságok működése ép olyan kifogástalan, (Ugy van ! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) ép olyan pártat­lan, ép olyan törvénytisztelő, mint a béke íegnor­málisabb idejében. (Ugy van! Ugy van! a yobb­és a balolda on. Taps balfelől.) Ez a birói működés annyira kifogástalan . . . Egy hang (jobbfelől) : Senki sem vonta két­ségbe ! Dömötör Mihály : . . . hogy a legkényesebb ügyben, épen a kommunisták ügyében, az angol parlamentben maga Lloyd George is kénytelen volt ezt megállapítani és elismerni. Szmrecsányi György : Az angol parlament egyhangúlag tudomásul vette ! Dömötör Mihály : Épen azért az ilyen kijelen­téseket a magyar Nemzetgyűlésnek a magyar nem­zet reputációja érdekében kell elutasítania. (Ugy van ! Ugy van ! a jobfa és a baloldalon.) Pártom nevében ki kell jelentenem, hogy a ministerelnök urnák azt a kijelentését, amely kiemelte, hogy a falu és a falu népéhez való vissza­térés legyen politikai irányunk a jövőben, a leg­melegebben üdvözlöm. (Helyeslés jobbfelől.) Mert ha visszatekintek a közelmúlt szomorú eseményeire, meg kell állapitanom azt a tényt, hogy amikor a kommunista őrület a városokban, de különösen itt a fővárosban a legmagasabbra hágott, akkor a falu népe undorral utasította vissza magától a kommunista maszlagot (Ugy van ! jobbfelől.) és serényen dolgozott, mert ennek a népnek helyén van az esze és helyén van a szive. (Ugy van ! jobb­felől.) Épen azért nekünk követelnünk kell és e te­kintetben teljesen hozzájárulok a ministerelnök ur kijelentéseihez, hogy a jövőben a nemzeti ter­melésünk alapja a földművelés legyen. T. Nemzetgyűlés ! Két körülmény tölti el mélységes aggodalommal szivemet. (Halljuk! Halljuk!) Ezek egyike a megélhetésnek mindjob­ban fokozódó nehézségei, a másik pedig a nemzet­közi nagytőkének, az úgynevezett bankokráciá­nak és a hadimilliomosoknak a háború alatt és az utána következő zavaros időkben szerfelett megnövekedett hatalma. A megélhetés mindjobban fokozódó nehézsé­geiben óriási veszedelem rejlik, mert nincsen erkölcsrontóbb annál, mint ha a társadalom j eleii* tékeny része a legmegfeszitettebb munka mellett sem tudja magának biztosítani a tisztességes meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom