Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-5

Tanácsok Országos Guülé határozottabban és minden lehetséges eszközzel Tciküszöbölendónek ne tartanám a termelésből. (Helyeslés.) A munkateljesítmény csökkenése ezen másik részletének főoka — mint Varga elvtársam is megállapította — az, hogy az önkéntes proletármunkafegyelem a gyárakban még nem tudott kellőleg kialakulni. A proletár-munkafegyelem •fenntartó szervei, a munkástanácsok és a termelőbiztosi intézmény ma még nem működik ugy, ahogyan működnie kellene. A munkástanácsok, elvtársaim, nem tudják a munkafegyelmet a szükséges mértékben fenntartani azért, mert hiszen az ó létezésük, mint munkástanácsé, minden pillanatban változások lehetőségének van kitéve ; ha a munkástanács vagy termelési biztos erélyesebben lép fel a munkással szemben a termelés érdekében, kiteszi magát annak, hogy az összmunkásság erre azonnal uj munkástanácsot választ. Ennek elejét venni a termelés megszervezésének első időpontjában nem volt és nem is lehetett módunkban, mert nem volt lehetséges technikailag a munkástanácsoknak másképen való megalkotása, minthogy azok az ott dolgozó ^munkásságból alakuljanak és a termelési biztosokat is kénytelenek voltunk ugyanazon gyár munkásai közül választani, amely gyárhoz az illető termelési biztos kinevezendő volt, mert nem állott ^rendelkezésünkre az az emberanyag kivülról, amelyet fel lehetett volna használni erre a funkcióra, .Azonban még egy oka van elvtársaim annak, hogy a munkafegyelem és ezzel kapcsolatban a munkateljesítmény az üzemekben nem olyan, mint :a,milyenre szükség volna. Ez pedig az, hogy a termelő biztosoknak és a munkástanácsoknak hatásköre a műszaki vezetéssel szemben nem alakult ki még olyan mértékben, amely a szükséges hatáskörök megállapítására alkalmas lenne ahhoz, hogy a termelő biztos akkor, amikor a proletariátus érdekeit képviseli az üzemben, ne lépje tul hatáskörét, illetve olyan mértékben ne lépje tul, hogy a technikai vezetésnek minőségét is befolyásolja. A termelés átvételének első fázisában feltétlenül szükséges és indokolt volt, hogy a termelő biztosok személyében •kizárólag és egyedül azt a politikai megbízhatóságot keressük, amely a proletárllamnak garanciát nyújt arra, hogy ebben az üzemben a termelési eszközöknek és az egész üzemnek az átvétele a proletárállam javára kifogás nélkül megtörténjék. Kizárólag ez a politikai megbízhatóság volt az a szempont, amelylyel a termelő biztosok személyét megválasztottuk. Azonban ez a feladat a kapitalista termelőosztálytól való átvétele a termelési eszközöknek a mai nappal majdnem a termelés egész területén befejezettnek tekinthető. (Ebben a pillanatban már alig van számításba vehető üzem, amelyben még attól kellene tartani, hogy a volt kapitalistatulajdonosok nagyobb kárt tudnának a termelés menetében, lebonyolításában •okozni. Ma már alkalmunk van arra és ma már fce Î9Î9. évi június hő i8. 87 indokolt is az, hogy azoknak a megbízottaknak a megválasztásában, akiket a központi termelést igazgató és vezető szerv képviselete gyanánt az egyes üzemekbe kiküldünk, ne csak tisztán a politikai megbízhatóságot tekintsük. En abban a következtetésben, amelyet a termelőbiztosok és munkástanácsok intézményét illetőleg Varga elvtársam levont, még messzebbre mennék. Tudjuk azt, hogy a munkafegyelemnek a fenntartása még a munkástanácsok közvetítésével is tulaj donképen a szakszervezeteknek az érdeme és a szakszervezeteknek a feladata, annyiban, amennyiben ez eddig is megtörtént és ma is megtörténik. A munkástanácsoknak a hatását a munkafegyelem fenntartására olyan módon igyekszünk fokozni, hogy szakszervezeti kiküldöttekkel szaporítjuk a munkástanácsok tagjainak számát, illetve külső, szakszervezeti kiküldöttek is bekerülnek az egyes üzemek munkástanácsaiba. En a jövő fejlődését olyan módon látnám indokoltnak és szükségesnek, hogy a termelőbiztos intézménye helyett szakszervezeti biztosok kerüljenek a gyárakba, akik a szakszervezetnek tartoznak felelősséggel abban az értelemben, hogy a gyárban a munkafegyelmet fenntartják, ezenkívül pedig szükséges lenne, hogy a műszaki megbízottak a termelés központi vezetésének való közvetlen felelősséggel dolgozzanak az üzemekben, akik a termelés műszaki üzemvezetését eszközlik. Hogy a funkcióknak ilyen elválasztása mellett is a munkásigazgatás elvét bele tudjuk vinni az üzembe, — mert hiszen nemcsak a munkásellenőrzést, hanem a szó tágabb értelmében a munkásigazgatás elvét is meg kell valósitanunk — ezt csak ugy tudom elképzelni, ha mindwi egyes gyárban a jövőben nemcsak munkástanácsok, hanem munkásiskolák is fognak működni, amelyek lehetővé teszik azt, hogy az ott dolgozó munkásságnak bizalmiférfiai olyan technikai áttekintést is nyerhessenek az üzemek felett, hogy megszerezhessék azokat az elméleti ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a munkásigazgatás szempontjából műszakilag is megítélhessék és ellenőrizhessék azt, amit abban az üzemben a műszaki üzemvezetőség produkál. (Helyeslés.) Tisztelt elvtársaim ! Kétségtelen, hogy a munkateljesítmény, a produkció-teljesítmény csökkenésének, ha nem is az üzemekben, de az általános organizációban rejlő egyik hibája az, amit Varga elvtársam és az elvtársak is itt az uj bürokrácia kialakulásának neveznek. Egészen bizonyos, hogy a régi bürokráciával nem lehetett volna a termelésnek ezt az átszervezését megcsinálni. Azonban ennek helyébe nem volt szükség egy uj bürokrácia megteremtésére, habár talán nagymértékben nem volt lehetséges a kikerülése, — hanem amire szükség van, az egy uj adminisztrációnak a megteremtése. Minden adminisztrációban megvan az a hajlandóság, hogy átalakuljon bürokráciává, (Ugy van !) hogy azok, akiknek csak végrehajtási szerepük vagy csak az ügyfelek ügyeinek elintézésére