Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-5

Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 18. 77 «és a szakszervezetek küldtek ki, tagjai a tanácskongresszusnak. (Helyeslés.) Kérem ennek az indítványnak az elfogadását. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : Kivan az inditvány ellen valaki felszólalni? (Nem!) Vay Pál : Igen ! Felvilágosításul kívánnék vaJamit megjegyezni. Elnök : Ne méltóztassék agyonindokolni. Tessék ! Vay Pál : A népgazdasági tanács választmányának tagjai közül azokat, akik az ipari termelési tanácsok elnökei, a rendelet értelmében a helyi szakszervezetek, a munkástanácsok kiküldöttei és a termelési biztosok választják meg. Azt hiszem tehát, hogy a vidéki ipari termelési taná«csok elnökeinek, akiket a szakszervezetek, továbbá a munkástanácsok önmaguk választanak meg, feltétlenül itt a helyük. Elnök : Leszavaztatom Ágoston Péter elvtárs .azon indítványát, hogy a népgazdasági tanács választmányából azok, akiket a szakszervezetek •és a népgazdasági tanácsok küldtek ki, tagjai lehessenek a kongresszusnak, emeljék fel a kártyájukat. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség!) Felteszem a kérdést, aki ellene van, nyújtsa fel a. kártyáját. (Felkiáltások : Nem volt ellenindit-vány !) Azért meg kell kéidezni. Ki van ellene ? {Egy tanácstag felemeli a karját.) Bogár Ignác népbiztos: Az sem érvényes, igazoló-jeggyel kell szavazni. Elnök: A tanácsgyülés tehát az indítványt elfogadja. Meg kell állapitanom, hogy az elnöki megállapítás helyes volt, az előbbi szavazás nem & szakszervezetek ellen irányult. (Taps.) Ezzel a vita el van intézve. Vay elvtársunk szintén tett erre vonatkozólag «egy indítványt, de miután ez az inditvány országos gazdasági érdekképviseleteket érint, azt hiszem, hogy a szovjet ilyen részletes kiküldetések magyarázatába nem mehet bele. Kérem azokat, akik Vay Pál (Nagyatád) indítványát elfogadják, nyújtsák fel a kártyájukat. Akik ellene szavaznak. (Megtörténik.) A tanácsgyülés tehát az indítványt elveti. Az igazolóbizottságnak két indítványa merült fel, amelyek közül az egyik az, hogy uj igazolványokat nyomassunk. (Helyeslés.) A második •dolog pedig az volna, hogy uj névsor készíttessék. Az elfogadott inditvány alapján szükségesnek tartanám, ha az igazolóbizottság újra visszavonulna •és most már a szakszervezet azon tagjait is beiktatná a szovjettagok sorába, akik ezen indítvány alapján jöttek be. (Helyeslés.) A tanácsigyülés az indítványokhoz hozzájárul. Kérem az igazolóbizottság tagjait, méltóztassanak visszavonulni és az ujabb névsort elénk beterjeszteni. Rátérek napirendünk további tárgyára. Megelőzőleg azonban be kell jelentenem, hogy Zetkin Klára elvtársnőtől Stuttgartból a következő távirat érkezett : »Legszívélyesebb köszönetemet a meghívásért. Rendkívül sajnálom, hogy nem jelenhetek meg a tanácskozáson. Sikert kívánok a kongresszusnak, mely nehéz körülmények között hivatott arra, hogy a tanácsköztársaság erősítésével és félj esztésévei előmozdítsa a szocziálizmus megvalósulását és követelje az egész világ proletárságával a proletárság szabad emberré való fejlesztését. Az összes szabadságra vágyó nők lelkesedéssel néznek ugy Oroszországra, mint Magyarországra. Éljenek a bátor, áldozatkész előharczos nők és férfiak Magyarországon ! Éljen a világforradalom, a nemzetközi szocziálizmus ! (Taps.) Tatabánya, felsőgallai munkásság e hó 15-én a Népházban megtartott összbizalmi üléséről lelkesedő örömmel küldi nekünk üdvözletét és sikert kivan munkánkhoz. (Éljenzés és taps.) Most pedig rátérhetünk a napirend tárgyalására. Berényi Pál (Kecskemét) következik. Berényi Pál : Mélyen t. országos gyűlés ! A szocializálásról óhajtok előterjesztést, illetve indítványt tenni. Varga elvtársunk megemlítette előadásában sok részben a vidéki direktóriumok hanyagságait és a szocializálásoknak nehezen való végrehajtását. Mélyen tisztelt elvtársaim ! Nálunk vidéken a szocializálás terén a direktórium, illetve az intézőbizottság a legmesszebbmenőleg megtette kötelességét, hogy ezzel eleget tegyen a magyar Tanácsköztársaságnak és a proletariátus kívánságának. Elnök : Egy percre bocsánatot kérek. Kérem az elvtársakat, akik a külügyi bizottsághoz tartoznak, legyenek szívesek a háznak abba a helyiségébe menni, ahol a külügyi bizottság ülésezik. Most pedig, Berényi elvtárs, tessék folytatni. (Egy hang : Elnök elvtárs, az ezután következő szónokokat is tessék félolvasni.) Igen, kérem. A következő szónokok : Vogel Ferenc, Farkas István, Hevesi Gyula. Berényi Pál : Mélyen t. elvtársaim ! A direktórium szükségesnek látta a tanácsköztársaság rendeleteit a legmesszebbmenő módon végrehajtani. Amikor a nagybankokat, illetve a bankokat szocializáltuk és pénzeiket lefoglaltuk, az a tudat vezette a direktóriumot, hogy megakadályozza a pénzek kiadását, hogy a burzsoák által a bankokba már behelyezett pénzeket maga a direktórium vegye kezébe, hogy az illető burzsoá-osztály ne juthasson hozzá. Ne juthasson hozzá pedig azért, mert ha efelől sürgősen nem intézkedünk, kiveszi a nagybankokból a pénzét. Anélkül is nagyon sok pénz maradt künn náluk s a bankokból kivett pénzeket az ellenforradalmárok szervezésére használták volna fel. Amikor ezt megtettük, az a tudat vezetett bennünket, hogy : el kell venni tőlük a pénzt és ezzel megakadályozzuk az ellenforradalom szervezését. Azonban elvtársaim, mégis megtörtént az az eset a kecskeméti határban, hogy sikerült sok szegény, künnélő tanyai, tudatlan proletár, foldmivestestvéreinket egy ideig félrevezetni, mert nem bankból, hanem zsebből dolgoztak az illetők és bizony a kapitalizmus a legnagyobb eréllyel