Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-4
66 Tanácsok Országos Gyűlése 1919, évi Junius hó 17. Elvtársaim ! Hogy kitérjek alapjában véve az egész dologra, meg kell emlitenem azt, hogy a földmunkások joggal nevezhetik magukat forradalmároknak, annyival is inkább, mert Magyarországon Dózsa György idejében ők voltak a legelső forradalmárok. (Taps. Vgy van!) Tehát, elvtársaim, én nem engedhetem meg azt, hogy az ipari proletárság részéről a mezőgazdasági munkásokat a legcsekélyebb vád is érje. Nem engedem meg azért, mert amikor a legelső forradalom kiütött és be lehetett menni a tanyákba, a mezőgazdasági munkások megszervezésére, valamenynyien lelkesen mellénk állottak. Valamennyien forradalmárok lettek. Mikor pedig idefenn megcsináltuk a Tanácsköztársaságot és ráléptünk a kommunizmus alapjaira, kimentünk a tanyákba, ezek a mezőgazdasági proletárok lelkesedéssel, azonnal a mi hivásunkra, felvilágositásunkrá kommunisták lettek. Tehát őket nem érheti vád és nem érheti vád azokat az elvtársakat sem, akjk a mezőgazdasági munkásokat vezetik és irányítják, hegy ők talán ellenforradalrr. árok volnának. Nem, mert a vad rögöt ők szántották fel, a vad rögöt ők készítették elő, hogy meg legyen munkálva, hogy a kommunizmus magjait be lehessen vetni. (Vgy van 1) ők a legvadabb rögöt szántották és művelték meg és ha ezekben a dolgokban ők valahol kritikát gyakorolnak, nem szabad őket mindjárt rossz szemmel nézni, mert én tudom, hogy a földmunkásszövetségnek minden egyes embere olyan forradalmár, hogy nála nagyobb forradalmárt nem ismerek. (Taps.) Csak ne tessék őket olyan ellenszenvvel nézni. Ezt akartam kijelenteni, mielőtt továbbmegyek. Elvtársaim ! Most rátérek a szövetkezeti dolgokra. A szövetkezeti dolgokat azért nem látom jóknak, nem látom rendszeresen megcsináltaknak, mert a szövetkezeti téren nem csináltunk mást, mint csupán azt, hogy formailag átváltoztattuk, olyanformán, hogy levettük a cégtáblát, a magántulajdont és feltettük, hogy szocializált birtok. De más azon a birtokon abszolúte nem történt. ( Közbeszólások : Természetes ! ügy van !) A legnagyobb hiba az, hogy mielőtt a Tanácsköztársaság szocializálta a birtokokat, nem csinálta meg a szocializált birtokoknak a munkaszabályzatait. Nem csinálta meg azt, hogy tulaj donképen mi annak a termelőbiztosnak a kötelessége, mi a munkásoknak a kötelességük és mi annak az intézőnek a kötelessége. Ezért azután tájékozatlanok a vidéki gazdaságok munkásai és nem tudják azt, hogy nekik tulaj donképen mit kell cselekedniök, hogyan és miképen kell a társadalmi életbe belekapcsolódniuk. Itt vannak a hibák. Ezeket kell orvosolni a legrövidebb idő alatt, ha azt akarjuk, hogy a szövetkezetek jól funkcionáljanak. (Vgy van!) Mert, elvtársaim, nem igaz, hogy az a mezőgazdasági munkás nem dolgozik. Arinak a mezőgazdasági munkásnak egy kis okos felvilágositó beszéd kell, ő megteszi a kötelességét. Én tudom, mert én járok a tanyákon, járom azokat a helyeket, ahol a mezőgazdasági munkások dolgoznak. Viszont azonban nem lehet olyan dolgokat csinálni, hogy, amikor mi márciusban, március elején megcsináltuk Szombathelyen Vas vármegye területére május hónapra 30 koronában a napszámbéreket, ugyanakkor a népbiztosság 35 koronában állapította meg. Akkor azután fel volt borítva minden és jönnek a vidékek,., jönnek a munkások panaszkodni, hogy mi lesz most. Erre azt mondják idefenn, hogy nem lehet a földmunkásoknál magas munkabéreket megállapítani,, mert akkor ráfizetnek a gazdaságokra. Hát, elvtársaim, arra a mezőgazdasági munkásra, aki dolgozik kora reggeltől késő estig, aki nem nyolc órát dolgozik, arra a munkásra, ha nagyobb napszámbért adunk neki, ráfizetünk, hanem a csavargó' termelőbiztosokra, azokra nem fizetünk rá ? (Nagyi tetszés. Taps.} Elvtársaim t Ilyen politikát nekünk nem szabad űzni, mert ez megbőszülj a magát. Ma a mezőgazdasági munka és a hadsereg az a két tényező, amely az ország fenntartásáról minden tekintetben gondoskodik. (Vgy van ! Taps.) Épen azért nekünk minden tekintetben oda kell hatnunk, hogyha ma az a mezőgazdasági munka bizonyos tekintetben drágábba kerül is, vagy ha ráfizetünk is, annak mégis meg kell adni a kellő.* díjazást. Meg kell adni pedig azért, mert, ha a munkanélkülieknek rregadjuk a díjazást, akkor százszorta inkább joguk van, hogy nekik azt megadjuk, azoknak, akik dolgoznak. (Helyeslés.Taps.) Elvtársak ! Azt mondta Hamburger elvtársunk, hogy magasan vannak megállapítva a terményekben való fizetések. Én is azt mondom, elvtársaim, hogy ott, azokon a bizonyos tanácskozásokon, amikor ezeket a bérszerződéseket csináltuk, tudtuk mi nagyon jól azt, hogy az igy van megállapítva, hogy annak a munkásnak a fejkvóta arányában arra a mennyiségre szüksége nincsen. De tudtuk azt is, elvtársaim, nagyon jól, hogy akkor még nem volt kommunizmus, és a terményekben való magas díjazást eszköznek használtuk fel arra, hogy a magántulajdont megszüntessük, hogy a magántulajdont megbuktassuk. (Élénk helyeslés. Zajos taps.) Elvtársaim ! Ugyanakkor, amikor megcsináltuk a szerződéseket, még a kiküldöttek ki sem mentek a tanyákra, már összehívtuk őket értekezletre azzal, hogy, elvátrsaink, nektek ebből nem lehet többet elhasználnotok, csakis azt, ami a fejkvótában benne van, tehát a többit adjátok, oda a nincsteleneknek, adjátok oda az ipari proletároknak. (Vgy van ! Felkiáltások : Oda is adták !) Oda is adta a túlnyomó része. (Felkiáltások : Mindenhol ! Vgy van !) Oda is adják mindenhol. Tehát akkor még sem élveznek nyersterményekben magasabb fizetéseket, mert ők ezt mindenhol maximális árban fizetve, mindenütt pénzben kapták. (Vgy van!) Tessék meggyőződni odakint a tanyákon,, hogyan és miképen vannak a munkások fizetve. Idefenn a legkönnyebb va-