Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-4

Tanácsok Országos Gyü ElnÖk : Azt hiszem, az elvtársak mindnyájan hozzájárulnak Kalmár elvtárs üdvözletéhez, különösen ahhoz a részéhez, amelyben reményét fejezi ki, hogy cseh és német-osztrák elvtársaink is minél előbb a tanácsköztársaság eszméjében csatlakoznak. Üdvözöljük a cseh proletárokat, akik a cseh tanácsköztársaság kiépítésén és forradalmasításán dolgoznak. (Éljenzés. Felkiáltások : Éljen Muna 1) Most pedig átadom a szót Hamburger elvtársnak. (Taps.) (Az elnöki széket Szokob János foglalja, el.) Hamburger Jenő népbiztos; Igen tisztelt tanácsgyülés ! A tegnapi nap folyamán Varga és Lengyel elvtársak részletesen beszámoltak a pénzügyi és ipari termelés terén eddig elért eredményekről. Érintették a referátum kapcsán azt is, ami a mezőgazdasági üzemek szocializálására vonatkozik. Adtak nagy általános keretet. Az én feladatom a mai nappal az, hogy a mezőgazdasági üzemek szocializálása tekintetében részletes referátumot adjak most arról, ami a lezajlott két és fél hónap alatt elvég?ztetett ; adjak bizonyos tekintetben programmot a jövőre vonatkozólag, hogy azután önök tanácsaikkal, hozzászólásaikkal, felszólalásaikkal támogassanak bennünket abban a munkában, amely a mezőgazdasági üzemek végleges köztulajdonba vételét célozza. Az ideális földreform, ha túlságosan nagy koncessziókat nem akarunk tenni, a kommunista társadalom szempontjából az volna, — ha módunkban volna ezt valamilyen módon elérni, — hogy magántulajdonban minden egyes ember kezében csak annyi föld maradhasson meg, amennyit az illető a maga erejével és családjának munkaerejével intenzive meg tud művelni. Ez volna az ideális állapot és kétségtelen, hogy a Magyar Tanácsköztársaság ennek az állapotnak létrehozásán fáradozik. Most ez alatt a két és fél hónap alatt, a mióta megindult a mezőgazdasági üzemek szoczializálása, ez a programm ilyen ideális értelemben nem volt megvalósítható. Hiszen méltóztatnak tudni azt, hogy 100 holdban van megszabva az a határterület, a meddig magántulajdonban hagyja a Tanácsköztársaság a földbirtokot, csak a 100 holdon felüliekre terjedt ki eddig a szoczializálás. E magas határterület megállapításának különös és mélyreható okai vannak. Nem azért, mintha mi nem tudnók, hogy aki most a 100 holddal rendelkezik, —és ez a 100 hold fel van szerelve élő és holt instrukcióval — az nem volna munkanélküli jövedelemből élő, hiszen bérmunkásokat kell 100 hold megművelésére alkalmaznia, ennélfogva világos, hogy mások munkaerejéből, illetőleg munkanélküli jövedelemből él, de nem lehetett leszállítani ezt a határmértéket azért, mivel kísérleteink folyamán arra a tapasztalatra jutottunk, hogy a 100 holdon aluli birtokok rendszerint nem egy tagban, nem egy testben, összefüggő egészben feküsznek, hanem felparcellázva, a község határáise 1919. éui június hó 17, 47 ban terülnek el és igy a szoczializált birtokok és. üzemek vezetősége nem tudta volna ezeket nagy birtoktestekbe abszorbeálni. Azokon a helyeken, ahol ezt megkíséreltük,, arra a tapasztalatra jutottunk, hogy ezek a földek megmüveletlenül, bevetetlenül maradtak, mert a volt tulajdonos nem dolgozott rajtuk, az uj üzemek, a szocializált üzemek vezetősége pedig épen széttagoltságuknál fogva nem tudta ezeket beolvasztani, abszorbeálni nagy birtoktestekbe. A felszólalások folyamán bizonyára lesznek majd panaszok arról, hogy még a 100 holdnál nagyobb birtokok igen nagy része még ma is a régi tulaj donoBok kezén van és hogy egyes perifériákon, a végeken alig változott valami. Már most, ha ezt minden erőlködésünk és minden organizatórius tevékenységünk dacára sem sikerült kiterjeszteni a 100 holdon felüli birtokokra, világos, ítogy a 100 holdon aluli birtokoknál, amelyek eltagozottan a község határában terülnek el, ezt még kevésbé lehetett volna keresztül vinni.Egyébként azoknak megnyugtatására, akiknek a 100 holdon aluli és a 20 holdon felüli birtokok tekintetében aggodalmaik vannak, — mert körülbelül 20 hold az a határ, amelyet meg lehetne hagyni magántulajdonban — azoknak megnyugtatására szolgáljon az, hogy a 100 hold és a 20hold közötti birtoktestek automatikusan elsorvadásra vannak Ítélve. Hiszen magától értetődik, hogy amint a 100 holdon felüli gazdaságok szocializáltattak és centrális irányítás mellett a Tanácsköztársaságtulajdonát képezik : ilyen módon olyan nagy munkaalkalom adódik a nincstelen mezőgazdasági proletárságnak, hogy a 100 holdon aluli birtokos munkaerő hiányában kénytelen földjét elhanyagolni és munkaerő hiányában nem fog tudni annak intenzív megműveléséről gondoskodni. Ehhez járul még az, amit tegnap Varga és Lengyel elvtársaink már kifejtettek, hogy a kormányzótanács, illetőleg a népgazdasági tanács foglalkozik a telek-értékadó behozatalával. Már most méltóztassék elképzelni, hogy a 100 holdon aluli birtokos, aki idegen munkaerőt kénytelen igénybevenni, aki bérmunkásokkal dolgoztat, a magas munkabérek és általában a munkaerő hiánya miatt földjét intenziven megműveltetni nem tudja, viszont ugyanezért a földért ugyanolyan adót köteles fizetni, mintha az intenzive volna megművelve. Ez magában véve automatikusan kényszeríteni fogja a földbirtoktulajdonosokat arra, hogy szövetkezeti formában tömörüljenek, szövetkezeti kezelésre menjenek át és ilyen módon koncentrálják üzemüket, ilyen módon a nagy üzemekéhez hasonló gazdálkodást vezesse* nek be. Elvtársaim ! A földreform megvalósítása körül a fejlődés folyamán sikerült átugrani, vagy legalább is igen rövid időre szabni a fejlődésnek egy etapeját, a földosztás etapé ját. Nálunk az intézmények megvalósításánál és általában azok kritizálásánál szokásban van az, hogy oroszországi példákra hivatkoznak. Ha a birtokreform meg-