Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-10

272 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 23. kedni kell arra, hogy a földmivesszegénység, a vagyontalan proletárok legyenek kizárólag a munkástanácsok kiküldöttei. (TJgy van! ügy van!) Legyenek nyugodtak, a nincstelenek, a vagyontalanok az a megbízható réteg, amelyre a munkásosztály a hatalmát felépiti. Miként a burzsoáziának a vagyonos osztály volt a megbizható pillére, jelentkezett légyen az akár földbirtok, akár pénz, akár egyéb földi javak alakjában, azonképen a munkásosztály, a bérmunkások tömege, a földmivelő és az ipari munkásság az, amely mint bérmunkás proletár képezi széles támaszát a szovjethatalomnak. Ebből a gondolatból indulva ki, terjesszétek, épitsétek naggyá és erőssé a munkástanácsokban a nincstelen földmivelő és ipari munkások hatalmát és akkor egy szilárd sziklára építitek fel hatalmatokat, mert azokon épül fel, akikről Marx azt mondta : »nem veszíthetnek mást, mint láncokat, de nyerhetnek egy uj világot«. (Taps.) Ez a gondolat lebegjen előttetek, elvtársak, és ha ezzel a nagy vezérgondolattal mentek ki, hogy mindent a munkásokkal, mindent a munkásokért, velük együtt, nélkülük, róluk semmit, — mert csak a proletár az, aki megbizható — ha ebből indultok ki, akkor megértjük Lassalle Ferdinándnak a szavát, amely az ünnepélyeken és egyéb gyűléseken ezerszer hangoztatva elcsépelt frázisnak tűnik fel s most ezt a frázist, megtisztulva a forradalomnak ilyen nagy forgatagában, mintegy arany betűkkel látjuk magunk előtt felírva : »A munkásosztály az a szikla, amelyen a jövő temploma fog felépülni.« (Hosszantartó viharos éljenzés és taps. Félkiáltások ! Éljen Bokányi ! A kongresszus tagjai felállással üdvözlik Bokányi elvtársat.) Elvtársak, a mai ülést és ezzel a tanácsok országos gyűlésének jelen ülésszakát bezárom. (Az ülés végződik 2 óra 30 perekor.)