Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-10

268 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 23. Dinnyés József: Nem kell itt vádiratokat benyújtani ! (Zaj.) Topa János : Ne méltóztassék félreérteni szavaimat, én nem a vörös hadsereg ellen beszélek, csak egyes sebesült vörös katonákról beszéltem és az ezek ellen elkövetett mulasztások miatt emelem fel szavaimat. Nem tűrhető, hogy a sebesült vörös katonákat itt Budapesten a főváros kórházaiban igy kezeljék. Elnök : Gutmann Henrik ! Gutmann Henrik: Tisztelt kongresszus ! Két interpellációt nyújtok be, anélkül hogy megindokolnám, mert az idő annyira előrehaladt, hogy fölösleges, hogy túlságosan igénybe vegyem türelmüket. Egyik interpellációmat a népjóléti népbiztossághoz intézem. Ennek tartalma az, hogy nem tudna-e gondoskodni a népjóléti népbiztosság arról, hogy minden egyes általános fizetésrendezésnél a népjóléti népbiztosság véleménye is megkérdeztessék abból a célból, hogy amikor megállapítják a fizetéseket tisztviselőknél vagy más munkáskategóriáknál, akkor vegyék figyelembe azt a különbséget is, amely egy családapa és egy teljesen önálló, minden kötelezettség nélkül álló és élő fiatalember között van. Most megállapították a fizetéseket és ezt a különbséget nem vették figyelembe. Nem vették figyelembe azt a különbséget sem, amely a között a fiatalember között van, akinek van édesanyja, édesapja, esetleg öreg, tehetetlen apja, anyja vagy más családtagja és aközött, akinek ilyen családtagja nincsen. Ha a népjóléti népbiztost ilyenkor megkérdeznék és ilyen különbséget tennének a különféle kategóriák között, akkor minden szociális reform feleslegessé válnék. Ez az egyik kérdésem. A másik interpellációmat viszont a külügyi népbiztoshoz intézem és kérdem őt, hogy tett-e intézkedéseket a mi hadifoglyaink érdekében, akiket a cseh-szlovák bandák már évek óta elvágtak tőlünk s akiket az ellenforradalmi bandák Oroszország keleti részein és Szibériában hatalmukba ejtettek és akiket a cseh-szlovák bandák és más ellenforradalmárok mindenféle kinzásoknak és nélkülözéseknek tettek ki ? Tett-e és mivel valószínű, hogy ilyen intézkedéseket tett, milyen intézkedéseket tett és volt-e valami hatálya intézkedésének abban az irányban, hogy hadifoglyainkkal valamely érintkezésbe kerülhessünk. Nagyon jól tudjuk, meg vagyunk győződve arról, hogy a külügyi népbiztosság mindent megtesz hadifoglyaink érdekében, de az egész világ szine előtt appellálni akarunk az emberiségnek, egész Európának és Amerikának emberiességére, hogy akkor, amikor szerencsétlen hadifoglyainkról van szó, ne tegyen különbséget bolseviki és más kormányok között, hanem igenis, tegyenek meg mindent aziránt, hogyha még bolseviki kormányunk van is, ezek a szerencsétlen foglyok amiatt ne szenvedjenek. (Zaj.) Ugy tudjuk, hogy az amerikaiak, a japániak és a cseh-szlovákok el ci peltették hadi foglyai kat. I Kérjük az egész világot, az egész emberiséget, hogy ebben az egy esetben tekintsenek el attól, hogy nekünk bolseviki kormányunk van, ebben az egy esetben tegyenek meg mindent aziránt, hogy hadifoglyainkkal érintkezésbe léphessünk. (Helyeslés. Zaj.) Elnök : Tóth István elvtárs ! Tóth István : Elvtársak ! A balatoni halászok nevében terjesztek elő interpellációt a földmivelésügyi népbiztossághoz, amennyiben az ottani munkásoknak az a kivánságuk, hogy a balatoni halászat élére szakembert nevezzenek ki. E tárgyban a földmivelésügyi népbiztosságnál már több izben fennjártam, kértem, hogy azt a bizonyos valakit, aki meg lett bizva, mozdítsák el helyéről, de ezideig nem történt semmi. A helyzet az, hogy ha a munkások fölé olyan szakembert helyezünk, akit ők kérnek, akkor más közöttük a munkakedv, akkor arra törekednek, hogy az élelmezés céljaira többtermelést biztosítsanak. (Ugy van!) Ezenkivül felhívom a földmivelésügyi népbiztosság figyelmét arra is, hogy a házhelyek kérdésében, ami már oly sokszor volt hangoztatva, lehetőleg rövid időn belü] intézkedjék, hogy végre megtörténjék a kiosztás azon szegény földmunkások részére, akik oly régóta nehezen várják ennek a tervnek megvalósítását. A népjóléti népbiztosság figyelmét pedig arra kérem, hogy amidőn a balatoni fürdőkre fürdőzőket küldenek le, gondoskodjanak élelmezésükről is, mert ott nálunk, a Balaton partján, már igazán elviselhetetlen a helyzet. Lejönnek a munkásbiztositó pénztártól olyanok is, akik — sajnálatomra nekem is a protekció szót kell használnom — megfelelő pénzösszeggel és összeköttetésekkel rendelkeznek s mindent összevásárolnak az ottani lakosok elől is, ami által az éhínséget azon a vidéken előmozdítják. (Zaj és közbeszólások.) Bocsánatot kérek, de ezt mind el kell itt mondanom, mert már több izben megkerestük az illetékes népbiztosságot, de minden lépésünk meddő maradt. Felhívom erre a közélelmezési népbiztosság figyelmét is. Végezetül még egy fontos ügyet hozok itt fel. Siófok határában csak kisbirtokok vannak, nagybirtok ott egyáltalában nincsen. A Sió partja választ el bennünket Somogymegyétől s én már több izben megkerestem a földmivelési népbiztosságot, kérve, engedjék meg, hogy a mi földmunkásaink és aratómunkásaink Ujpusztán és Törkipusztán, ahol munkásaink századok óta mindig dolgozni szoktak, most is dolgozhassank, szóval, hogy adhassunk oda aratómunkásokat. Végrevalahára, nagynehezen beleegyeztek abba, hogy Uj pusztán 24 pár arató arathasson és én most a a földmunkásoknak azt a kívánságát tolmácsolom itten, határozza el a földmivelésügyi népbiztosság, — ha csak lehetséges, — hogy Uj puszta és Törkipuszta Siófok határához csatoltassék, tekintettel arra, hogy már a múltban is odatartozott. (Zaj.) Neumann József : őrültség ilyet kérni a népbiztosságtól ! Botrány itt ilyeneket mondani !