Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-10
Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi jimins hó 23. 265 támogatni fognak bennünket. En arra gondolok, tisztelt elvtársaim, hogy azok a vidéki direktóriumok, ahol egynéhány agilis, megértő elvtársunk dolgozott s egész községek hangulatát a forradalom szolgálatába tudta állítani, nagyon áldozatkész munkát végeztük. Erre vonatkozólag csak egy száraz példával fogok előhozakodni. Böhm elvtárs megemlékezett beszédében a békésmegyei földmi^es munkásságnak a harctéren tanúsított ragyogó példájáról, megemlékezett arról, hogy a 101-esek mily kitűnően váltak be a harctéren. En most szintén egy békésmegyei példára utalok. Amikor Nagyszénás községe megtudta, hogy Budapest proletariátusa minő ínséges idők előtt áll, a saját szájától elvonva, négy vaggon bu^át szedett össze és küldött fel Budapest proletariátusa részére. (Élénk tetszés.) Amikor az e]menekülés aktuálissá vált, 2000-nél több vágómarhát hoztak fel magukkal, életveszedelraes fenyegetésektől kisérve. Hát, tisztelt elvtársaim, amit az egyik helyen meg tudnak cselekedni, azt meg tudják cselekedni más helyen is. Én — mondom — nem akarok konkrét inditványt tenni, de ugy gondolnám ezeket a dolgokat legjobban orvosolni, hogy alakulna egy bizottság, amely itt, a Budapesten levő elvtársak soraiból oly alkalmas elvtársakat válogatna ki, akik maguk között széjjelosztva az egész országot, minden kis faluba, minden utolsó kis tanyára is elmennének és a vidéki direktóriumok segítségével s népgyűlések tartásával azt a forradalmi lángot, amely igen sok helyen nincsen meg a falvakban lakó elvtársainkban, szítanák és rábírnák őket arra az áldozatkészségre, amelyet nem tudunk pótolni sem a fegyveres erővel, sem az erőszakkal, és amelv azt hozná magával, hogy a vidéki proletariátus az ó élelmiszerfölöslegét Budapest ínséges proletariátusa részére felajánlja. Amikor erről szólok, szeretnék vidéki elvtársaimhoz egy felszólítást intézni. Az egész tanácskozás alatt bizonyos ideges hangulatot, bizonyos bizalmatlanságot lehetett tapasztalni. Nagyon szeretném, ha vidéki elvtársaim olyan lelki megnyugvással távoznának el innen az országos tanács berekesztése után, hogy ne maradna tövis a szivükben, azzal a meggyőződéssel, hogy mi mindnyájan, akik itt vagyunk és önök, vidéki elvtársaim, alak odakünn működnek, egy cél érdekében dolgozunk és ne lássanak majorizálást abban, amikor a közÖ3 munkák elvégzésére olyan embereket kell odaállítani, akik minden pillanatban készek arra, hogy teljesítsék azt a megbízást, amelylyel őket mindnyájan felruházzuk. Ugyancsak itt szeretném vidéki elvtársainkat arra kérni, tartsák szem előtt azt, amit egyik elvtársunk elmondott beszédében, hogy azon a helyen, ahol ő van, a tanítósággal egyetemben mélyreható és nagy átfogó közös munkát végeztek azirányban, hogy az ő községüket felvilágosítsák. A tanítóságnak a forradalmi eszmék részére való megnyerése érdekében hatalA TANÁCSOK ORSZÁGOS GYŰLÉSÉNEK NAPLÓJA. I. mas munka folyik. Szociális irányú tanfolyamokat rendezünk részükre és ezeken a tanfolyamokon igyekezünk őket meggyőzni arról, milyen nagy hatása van annak, ha a tanítóság a falu népével egybeforr. Példákat tudunk arra, hogy ott, ahol ez megtörtént, a legteljesebb megértésben, a legtestvériesebb szeretetben közösen dolgoznak. Én arra kérem vidéki elvtársainkat, hogy ma, amikor a tanítóságnak átözönlése, menekülése idegenből olyan nagyarányú és amikor ezek a tanítók elmennek a falvakba, ahová a közoktatásügyi népbiztosság őket elhelyezi, fogadják őket szeretettel, igyekezzenek részükre békés családi fészket biztosítani cs igyekezzenek velük abban a harmóniában dolgozni, amely csak egyedül képesít arra, hogy azokat a nagy munkákat, amelyeket vidéki elvtársainknak el kell végezriök, közös szeretetben feloldva elvégezhessék. Végül azt a kérdést intézem a hadügyi népbiztossághoz, mielőtt még az országos tanács feloszlanék, nyilatkozzék aziránt, hogy az elmondottak tekintetében milyen intézkedést kíván tenni és mi milyen módon járulhatunk hozzá segítségünkkel a dolgok elintézéséhez, (Éljenzés és taps.) Elnök : T. elvtársak ! Arra akarom a figyelmet felhívni, hogy az interpellációk kapcsán nem lehet a már egyszer hozott határozatot felborítani. Ha a hadügyi népbiztos elvtárs megfelelne annak a felhívásnak, amelyet Czabán elvtárs hozzá intézett, akkor megint elkezdhetnék a hadügyi vitát. Áttesszük a dolgot a hadügyi népbiztossághoz, amely foglalkozni fog a felvetett kérdéssel. Következik Sugár Sándor elvtárs. Sugár Sándor : T. elvtársak ! Amikor a proletariátust 18 és 45 év között mozgósítjuk, amikor azt akarjuk, hogy hatalmas osztályhadserege legyen Magyarország proletariátusának, amikor a munkásság minden áldozatot meg akar hozni, joggal kérdezhetjük azt, hogy miért nem kényszeritik a burzsoáziát is áldozatok meghozatalára. Én ezért, elvtársak, azt az interpellációt intézem a hadügyi népbiztossághoz, miért nem történt intézkedés arra nézve, hogy minden 18—45 életév közötti burzsoá kényszeríttessék fegyvernélküli népfelkelő szolgálatra, utak tisztítására, kaszárnyák tisztítására és minden olyan munkára, amely a hadseregnek használ. (Élénk helyeslés.) Ha már a burzsoák nem teljesítenek fegyveres szolgálatot — mert hiszen őket nem lehet besorozni az osztályhadsereg tagjai közé, — akkor az a véleményem, hogy ha valamely burzsoácsaládnak férfitagja nem vonul be népfelkelő szolgálatra, akkor ezeket a burzsoácsaládokat megfelelő pénzbüntetésekkel kell sújtani, hogy ők is áldozzanak valamit. Ugyanilyen módon minden nem szocializált üzemnek és nem szocializált földbirtoknak a tulajdonosára adót kellene kivetni azért, hogy ezek az adók a vörös hadsereg eltartására és ellátására szolgáljanak. (Helyeslés ) Elvtársak! Kzzo] kapcsolatos azután az is, KÖTET. 34