Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-10

262 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 23. alkotmányt és juttassák a német proletárságot mindazokhoz a jogokhoz, amelyek ezen alkotmány alapján megilletik. Kérem, hogy Steiner Keresztélyt ne töröljék, hanem helyette a felvett jelöltet fogadják el, mint Sopron városa küldöttét, ezenkivül pedig Steiner Keresztélyt hagyják bent a német proletárság képviseletében. (Ellentmondások. Folytonos zaj.) Elvtársaim, ez fontos elvi kérdés, ennek eldöntésére szükség van. (Zaj.) Elnök : Weltner elvtárs ! Weltner Jakab : Tisztelt elvtársaim ! (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk !) Még mielőtt az elvtárs felszólalt volna, mondtam, hogy ez csak ajánlat, mindenkinek tetszésére van bizva az, hogy hogyan szavaz. A magam részéről például ezt a jelölést nem is vettem fel, hanem ugy fogok szavazni, hogy azt a jelöltet hagyom bent a listában, akit a német elvtársak jelöltek. Mindenkinek joga van tetszése szerint változtatni a listán, a fontos csak az, hogy a vidéki elvtársaknak az a kivánsága teljesüljön, hogy az eddigieken kivül még hét uj embert bevihessenek. A többi már nem okoz zavart, nem baj, ha egyéb tekintetekben nem is pontosan ugyanúgy szavaz mindenki. Kérem ezt tudomásul venni, mert ez a kéidésben a legfontosabb. (Folytonos zaj. A kongresszus tagjai szavazás céljából az urnához igyekeznek.) Elnök : Elrendelem a szavazást. A szavazat szedő küldöttség megválasztatott. Tagjai Kovács Miksa elnöklésével Obál Béla, Rabinovits József, Miklós Móric és Domschitz Ferenc elvtársak. Felkérem az elvtársakat, hogy lehetőleg névsor szerint szavazzanak azért, hogy gyorsabban menjen a szavazás. A szavazás tartamára felfüggesztem az ülést. Mielőtt ezt megtenném, arra akarom kérni a megválasztandó végrehajtó-bizottságot, hogy ne az uj városháza termében tartsa az ülést, hanem tartsa meg itt, mert különben a gyorsiróknak minden felszerelésükkel együtt délutánra oda át kellene költözniök, ami a mai viszonyok között nagy nehézségekbe ütközik, mert a gépeket is át kellene szállítani. (Helyeslés.) Tehát tartsuk meg itt az ülést. (Helyeslés.) A szavazást elrendelem s a szavazás idejére az ülést felfüggesztem. Az intéző-bizottság ülése délután 4 órakor kezdődik. (Helyeslés.) (Szünet után.) Elnök (csenget.) : Ké*em, elvtársak, foglaljanak helyet. Az ülést megnyitom. Átadom a szót Opre János elvtársnak. Nincs itt? (Nincs !) Akkor következik Goldschmiedt Sári. Goldschmiedt Sári : Igen tisztelt országos gyűlés ! Abban a fontos történelmi pillanatban, amidőn a magyarországi proletariátus, szakitva eddigi harci taktikájával, belekapcsolódott a harmadik Inter^acipnáléba, ugy éreztük, hogy azok a gazdasági,» társadalmi és szociálpolitikai követelései^ amelyek a. kapitalista társadalomban annak gyengítése érdekében szükségesek voltak, a proletárállammal szemben élüket vesztették, mert hiszen, ugyebár, a bajok eredete, maga a kapitalizmus megszűnt. Mert őszintén, bevallhatjuk, és őszintén megmondhatjuk, sohasem küzdöttünk szívesen szociálpolitikáért. Küzdelmünkben a szociálpolitika mindenkor, mint valami szükséges rossz szerepelt, mert tudtuk, hogy a burzsoá-államban szociálpolitikai engedményekkel és részletfizetésekkel le akarják kenyerezni a munkásságot és el akarják terelni gondolataikat a szocialista végcéltól, a szocialista ideáktól és el akarják homályosítani az ő forradalmi öntudatát. Ha most a proletárállamban mégis vannak szociálpolitikai követeléseink, ezt nem azért terjesztjük elő, elvtársak, hogy itt elvi deklarációt kérjünk önöktől, hanem azért, mert ugy érezzük, hogy a gyakorlatban ezen a téren semmi sem történt. Épen azért engedjék meg, hogy a nőkongreszszusnak a határozati javaslatát, amely ezeket a követeléseket többé-kevésbbé hézagosan már magában foglalja, önök elé terjeszszem. (Olvassa.) »Az 1919. évi június hó 15-ikén az uj városháza tanácskozó termében az országos kongreszszusra összeült munkásnők üdvözlik a forradalmi kormányzótanácsot és a tanácsok országos kongresszusát. Teljes szolidaritásukról, a proletár nők forradalmi akaratáról biztosítják. Kijelentjük, hogy minden erőnkkel küzdünk az asszonyok sorai közé furakodott ellenforradalmárok butitó aknamunkája ellen, kitartó lelkesedéssel sorakozunk forradalmi harcban edzett osztályöntudatos férfiaink mellé és mindenre kész munkával segítjük előre vinni a világforradalom ügyét, mert tudjuk, hogy ez az egyetlen ut, csak ez szabadit fel bennünket a kizsákmányolók rabszolgasága alól, mert tudjuk, hogy csak a mi társadalmunkban, a szocialista társadalomban lehetünk szabad emberek és megbecsült dolgozók. Felszólítjuk a forradalmi kormányzótanácsot, valamint a tanácsok országos kongresszusát, hogy a szocialista gondolatnak a nők felszabadítása terén is haladéktalanul szerezzen érvényt és sürgősen rendelje el, hogy : Minden szakma és minden pálya a nők előtt is megnyittassék, minden szakmában és minden pályán valóban és ne csak elvben a nőknek a férfiakkal egyenlő munkáért teljesen egyenlő munkabért fizessenek. Rendelje el, hogy az összes üzemeket és munkahelyeket technikailag és egészségügyileg felülvizsgálják. Amennyiben a betegségeket és baleseteket okozó körülményeket gyökeresen nem orvosolhatják, találjanak módot ezen káros üzemek megszüntetésére. Ezek ellenőrzésére felügyelőnők, valamint üzemi orvosok alkalmazandók. Tiltsák meg teljesen a gyermekek kenyérkereső munkáját akár földmivelésben, akár iparban vagy bárhol. Rendeljék el, hogy minden gyermek 14 éves koráig általános oktatásban, 14 éves korától 18 éves koráig elméleti és gyakorlati szakoktatásban, szellemi és testi erejének fejlesztésében részesüljön. Szüntessék meg a leányok és fiuk külön oktatását. Fiuk és leányok az összes isko-