Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-10

262 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 23. alkotmányt és juttassák a német proletárságot mindazokhoz a jogokhoz, amelyek ezen alkotmány alapján megilletik. Kérem, hogy Steiner Keresz­télyt ne töröljék, hanem helyette a felvett jelöltet fogadják el, mint Sopron városa küldöttét, ezen­kivül pedig Steiner Keresztélyt hagyják bent a né­met proletárság képviseletében. (Ellentmondások. Folytonos zaj.) Elvtársaim, ez fontos elvi kérdés, ennek eldöntésére szükség van. (Zaj.) Elnök : Weltner elvtárs ! Weltner Jakab : Tisztelt elvtársaim ! (Folyto­nos zaj. Halljuk ! Halljuk !) Még mielőtt az elvtárs felszólalt volna, mondtam, hogy ez csak ajánlat, mindenkinek tetszésére van bizva az, hogy hogyan szavaz. A magam részéről például ezt a jelölést nem is vettem fel, hanem ugy fogok szavazni, hogy azt a jelöltet hagyom bent a listában, akit a német elvtársak jelöltek. Mindenkinek joga van tetszése szerint változtatni a listán, a fontos csak az, hogy a vidéki elvtársaknak az a kivánsága teljesüljön, hogy az eddigieken kivül még hét uj embert bevihessenek. A többi már nem okoz za­vart, nem baj, ha egyéb tekintetekben nem is pon­tosan ugyanúgy szavaz mindenki. Kérem ezt tu­domásul venni, mert ez a kéidésben a legfonto­sabb. (Folytonos zaj. A kongresszus tagjai szavazás céljából az urnához igyekeznek.) Elnök : Elrendelem a szavazást. A szavazat ­szedő küldöttség megválasztatott. Tagjai Kovács Miksa elnöklésével Obál Béla, Rabinovits József, Miklós Móric és Domschitz Ferenc elvtársak. Fel­kérem az elvtársakat, hogy lehetőleg névsor szerint szavazzanak azért, hogy gyorsabban menjen a szavazás. A szavazás tartamára felfüggesztem az ülést. Mielőtt ezt megtenném, arra akarom kérni a megválasztandó végrehajtó-bizottságot, hogy ne az uj városháza termében tartsa az ülést, hanem tartsa meg itt, mert különben a gyorsiróknak min­den felszerelésükkel együtt délutánra oda át kel­lene költözniök, ami a mai viszonyok között nagy nehézségekbe ütközik, mert a gépeket is át kellene szállítani. (Helyeslés.) Tehát tartsuk meg itt az ülést. (Helyeslés.) A szavazást elrendelem s a szavazás idejére az ülést felfüggesztem. Az intéző-bizottság ülése délután 4 órakor kezdődik. (Helyeslés.) (Szünet után.) Elnök (csenget.) : Ké*em, elvtársak, foglalja­nak helyet. Az ülést megnyitom. Átadom a szót Opre János elvtársnak. Nincs itt? (Nincs !) Akkor következik Goldschmiedt Sári. Goldschmiedt Sári : Igen tisztelt országos gyűlés ! Abban a fontos történelmi pillanatban, amidőn a magyarországi proletariátus, szakitva eddigi harci taktikájával, belekapcsolódott a har­madik Inter^acipnáléba, ugy éreztük, hogy azok a gazdasági,» társadalmi és szociálpolitikai köve­telései^ amelyek a. kapitalista társadalomban annak gyengítése érdekében szükségesek voltak, a proletárállammal szemben élüket vesztették, mert hiszen, ugyebár, a bajok eredete, maga a kapitalizmus megszűnt. Mert őszintén, bevallhat­juk, és őszintén megmondhatjuk, sohasem küz­döttünk szívesen szociálpolitikáért. Küzdelmünk­ben a szociálpolitika mindenkor, mint valami szükséges rossz szerepelt, mert tudtuk, hogy a burzsoá-államban szociálpolitikai engedményekkel és részletfizetésekkel le akarják kenyerezni a munkásságot és el akarják terelni gondolataikat a szocialista végcéltól, a szocialista ideáktól és el akarják homályosítani az ő forradalmi ön­tudatát. Ha most a proletárállamban mégis vannak szociálpolitikai követeléseink, ezt nem azért ter­jesztjük elő, elvtársak, hogy itt elvi deklarációt kérjünk önöktől, hanem azért, mert ugy érezzük, hogy a gyakorlatban ezen a téren semmi sem tör­tént. Épen azért engedjék meg, hogy a nőkongresz­szusnak a határozati javaslatát, amely ezeket a követeléseket többé-kevésbbé hézagosan már ma­gában foglalja, önök elé terjeszszem. (Olvassa.) »Az 1919. évi június hó 15-ikén az uj város­háza tanácskozó termében az országos kongresz­szusra összeült munkásnők üdvözlik a forradalmi kormányzótanácsot és a tanácsok országos kon­gresszusát. Teljes szolidaritásukról, a proletár nők forradalmi akaratáról biztosítják. Kijelentjük, hogy minden erőnkkel küzdünk az asszonyok sorai közé furakodott ellenforradalmárok butitó akna­munkája ellen, kitartó lelkesedéssel sorakozunk forradalmi harcban edzett osztályöntudatos fér­fiaink mellé és mindenre kész munkával segítjük előre vinni a világforradalom ügyét, mert tudjuk, hogy ez az egyetlen ut, csak ez szabadit fel ben­nünket a kizsákmányolók rabszolgasága alól, mert tudjuk, hogy csak a mi társadalmunkban, a szo­cialista társadalomban lehetünk szabad emberek és megbecsült dolgozók. Felszólítjuk a forradalmi kormányzótanácsot, valamint a tanácsok orszá­gos kongresszusát, hogy a szocialista gondolatnak a nők felszabadítása terén is haladéktalanul sze­rezzen érvényt és sürgősen rendelje el, hogy : Minden szakma és minden pálya a nők előtt is megnyittassék, minden szakmában és minden pályán valóban és ne csak elvben a nőknek a férfiakkal egyenlő munkáért teljesen egyenlő mun­kabért fizessenek. Rendelje el, hogy az összes üze­meket és munkahelyeket technikailag és egészség­ügyileg felülvizsgálják. Amennyiben a betegségeket és baleseteket okozó körülményeket gyökeresen nem orvosolhatják, találjanak módot ezen káros üzemek megszüntetésére. Ezek ellenőrzésére fel­ügyelőnők, valamint üzemi orvosok alkalmazan­dók. Tiltsák meg teljesen a gyermekek kenyér­kereső munkáját akár földmivelésben, akár ipar­ban vagy bárhol. Rendeljék el, hogy minden gyer­mek 14 éves koráig általános oktatásban, 14 éves korától 18 éves koráig elméleti és gyakorlati szak­oktatásban, szellemi és testi erejének fejlesztésében részesüljön. Szüntessék meg a leányok és fiuk külön oktatását. Fiuk és leányok az összes isko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom