Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-9
Tanácsok Országos Gyűlése Í9Í9. évi június hó í% 255 pénzügy, földmivelésügy és az üzemi dolgok pedig a népgazdasággal. Szóval, ugy ahogy a népbiztosságoknál meg vannak határozva, közoktatásügyi, igazságügyi és egyéb ügyosztályok létesittessenek, vagyis a feleslegesek kihagyásával a népbiztosságok mintájára a megyék is alakitsák meg az egyes ügyosztályokat. Rónai Zoltán népbiztos: Jankovich elvtársam figyelmét felhívom arra a körülményre, hogy ezek az albizottságok másképen is csoportosithatók. Ez általában véve csak útmutatás és különösen azt célozza, hogy nagyon sok bizottságot nem kell alakitanunk. Hahn elvtárs javaslatát elfogadom. Ezek szerint a bizottságok közül az első kettő maradna, harmadik lenne a népjóléti és közegészségügyi, negyedik a lakásügyi, ötödik a közellátási és hatodik a közművelődési bizottság. (Helyeslés.) Elnök : Kérem azokat, akik Rónai elvtárs által most ajánlott módosítással fogadják el, különben eredeti szövegében a szakaszt, emeljék fel a kezüket. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy többség. Horváth Ödön jegyző (olvassa az 59. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 60. §-t). Rónai Zoltán népbiztos : En javasolom, minthogy tévedésből kerülhetett bele az, hogy »egyszer«, hogy a szöveg ugy módosittassék, hogy »legalább egyszer« a tanácsok havonkint rendes ülést tartanak. Elnök : Ak elfogadja ezzel a módosítással az eredeti szöveget, tartsa fel kártyáját. (Megtörténik) Többség elfogadta, tehet határozatilag mondom ki. Horváth Ödön jegyző (olvassa a 61, 62-ik szakaszt, mely módositás nélkül elfogadtatik Olvassa a 63. §4). Miklós Móric : Kérem itt a paragrafusba bevenni ahelyett, hogy : »birtokon kivül felebbezhetők meg« a »birtokon belüli« felebbezhetőséget. Tessék kimondani, hogy névszerinti szavazással el lehet rendelni a birtokon belüli felebbezést. Rónai Zoltán népbiztos: Részletkérdés, ne szabályozzuk itt ezt. Az elv Iá van mondva, hogy ha a tanács a rendelkezést kimondja, azt azonnal végre kell hajtani. Mikor legyen a kivétel, azt bizzuk az egye=» fontos ügyekben külön szabályozásra, külön a központi intézőbizottság által, vagy a népbiztosság, esetleg a kerületek által kibocsátandó rendeletre. Elnök : Nyújtsák fel kezüket, akik igy fogadják el. (Megtörténik) Megállapítom, hogy Rónai elvtárs indítványa szerint fogadtatott el a szakasz. Horváth Ödön jegyző (olvassa a 64. szakaszt). Rónai Zoltán népbiztos: Az 51. szakaszhoz indítványoztam azt a módsoitást, hogy : A járási tanács nem fölöttes hatósága a városi tanácsnak, a kerületi tanács pedig a törvényhatósági jogú város tanácsának. Célszerűbb lenne ezt a kérdést itt szabályozni, azzal, ha itt ennél a pontnál kimondjuk, hogy a törvényhatósági város tanácsát nem ellenőrzik a kerületi tanácsok. Elnök : Hozzájárulnak-e a Rónai elvtárs már előbb elfogadott indítványára vonatkozó javaslathoz? (Igen!) Konstatálom, hogy egyhangúlag hozzájárulnak. Miklós Móric : Tisztelt tanács ! A 64-ik § utolsó bekezdése azt mondja : »A felettes tanácsnak vagy intézőbizottságnak jogában áll az alárendelt tanács minden határozatát hivatalból megváltoztatni.« Ez kiegészítés nélkül helytelen volna, mert ha a felettes hatóság intézőbizottsága megváltoztathatná egy tanács határozatát, ez részleges megcsonkítása lenne az autonómiának. Felebbezési szankció nélkül nem lehet ezt igy minden megjegyzés nélkül bent hagyni. Hozzá kell venni, hogy a tanácsnak joga van a megváltoztató határozat ellen az illetékes tanácshoz felebbezéssel élni. Ezt természetesen megfelelő szövegezéssel kell felvenni, hevenyészve tárgyaljuk ezt a dolgot, nem lehet tehát preciz módosítást javasolni. Elnök : SehnefE József ! Schneff József : Igen tisztelt országos gyűlés ! Rónai elvtárs javaslatával szemben ugy szeretném módosítani a szöveget, hogy nem az »önálló törvényhatóság«, amely ebben az alkotmányban sehol sem található, hanem a 25.000 lelket meghaladó városok tanácsainak intézkedései ne tartozzanak a kerületi tanácsok ellenőrzése alá, Rónai Zoltán népbiztos: Én hozzájárulok Schneff elvtárs indítványához. Akkor igy hangzanék ez a szakasz : »A falusi tanácsokat és intézőbizottságokat a járás tanácsa és intézőbizottsága, a járási tanácsokat és a 25.000 lakosnál kevesebb lakost számláló városok tanácsait a kerületi tanács és intézőbizottsága, a kerületi tanácsokat és a 25.000 lakosnál többet számláló városbeli tanácsokat és intézőbizottságokat pedig közvetlenül a szövetséges tanácsok országos gyűlése, illetőleg a szövetséges központi intézőbizottság, valamint a kormányzótanács ellenőrzi«. Annak az elvnek a fenntartását kérem, hogy a felettes tanács hivatalból is megváltoztathat minden határozatot, ha a felettes tanács például észleli azt, hogy valamely határozat igazságtalan, akkor minden felebbezés nélkül megváltoztathassa azt. Hiszen vannak olyan határozatok is, amelyek nem közvetlenül érintik a felek érdekeit, hanem — mondjuk — általános szabályrendeletek. Miklós Móric : A felebbezési jog ! Rónai Zoltán népbiztos: A felebbezési jog ezentúl is van, ezt külön szabályozzuk, de legyen j oga a felettes tanácsnak minden felebbezés nélkül is megváltoztatni abban az esetben, ha észlel valami hibát. Ezt le akarom szegezni az alkotmányban. Egy hang : De mind a két fél meghallgatásával ! Rónai Zoltán népbiztos : Ez természetes ! Az ismét ki van mondva, hogy meg kell hallgatni a feleket. Elnök: Akik a szöveget Rónai elvtárs módosításával elfogadják, emeljék fel igazolójegyüket. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy a többség elfogadja.
