Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-9

252 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 35. ság határozza meg, hogy egy-egy város, illetőleg járás hány tanácstagot küld a kerületi, illetőleg a városi tanácsba.« Ezt jónak látom oda módosítani, hogy a kerületi intézőbizottság a városok és járások számarányához mérten határozza meg, hogy azok hány kerületi, illetőleg városi tanácstagot küldhetnek be. Ezt azért tartom szükségesnek, mert ha ezt nem mondjuk ki, akkor esetleg egyes városok vagy községek rovására nevezhetik ki a járási és megyei tanácstagokat. (Felkiáltások : Nem lehet !) Rónai Zoltán népbiztos: Magától értetődő, hogy az intézőbizottság kötve van az alkotmány határozatához ; csak olyan számarányban állapithatja meg a kiküldött tanácstagok számát, amilyen számarányban a küldési jog az egyes városokat, illetőleg járásokat megilleti. Elnök: Szólásra más nem jelentkezett. Kérem azokat, akik az eredeti szöveget elfogadják, szíveskedjenek igazolójegyeiket felemelni. (Megtörténik) Megállapítom, hogy a többség az eredeti szöveget elfogadta. Horváth Ödön jegyző (olvassa a 47—50. szakaszokat, amelyek változatlanul elfogadtatnak. Olvassa az 51. szakaszt). Miklós Móric : Bocsánatot kérek, szabad felszólalnom, miután nem jelentkeztem ? (Halljuk ! Halljuk !) Elnök: Tessék! Miklós Móric: T. kongresszus! Ennek a pontnak van egy olyan intézkedése, amely szerint a szabályrendeleteket a közvetlen felettes tanácsnak be kell mutatni. Már most ugy áll a helyzet, hogy a falu tanácsának közvetlen felettes hatósága a járási tanács. (Ugy van!) Ez uj szerv. A járási tanács felett van a kerületi tanács, (Közbeszólások : Megyei tanács !) előbb megyei tanácsnak neveztük, azután van az országos tanács- Ha uj szervet iktatunk be, ami teljesen felesleges, akkor az áll elő, hogy minden megyében, a megyének minden járásában más és más gyakorlat fejlődhetik ki. (Igaza van!) Helytelennek tartom azt, — ezért fel kellett volna szólalnom már a járási tanácsoknál, — hogy ezt a szervet megalkotjuk, mert arra szükség nincs. Nem a járásokra nincs szükség, hanem a járási tanácsokkal! megint szaporítani az autonómia szerveinek a számát teljesen felesleges. (Ugy van!) Egységesen, központilag kell ezeket a dolgokat elintézni és feleslegesnek tartom, hogy a kerületi tanácsokon kivül más hatóság is legyen, amely a községi szabályrendeletek jóváhagyását eszközli. Ennélfogva azt javasolnám, hogy — tekintettel arra, hogy a járási tanácsokon már tulmentünk, s nem akarok indítványt tenni visszamenőleg a paragrafus megváltoztatására, —- azt javasolnám, mondjuk ki, hogy a faluknak a szabályrendeleteit a megyei tanács vizsgálja felül, illetve ez annak a jóváhagyása alá tartozik, a városoké pedig a kormányzótanács jóváhagyása alá. (Zaj.) Elnök: Ozorai József! Miklós Móric: Még nem fejeztem be. A kerületi és városi szabályrendeleteknél benne van, hogy a kormányzótanácsnak jóváhagyás alá tartoznak. A falu tanácsának szabályrendeletei pedig ne a járásoknak, hanem a kerületi tanácsoknak a jóváhagyása alá tartozzanak. (Zaj. Ellenmondások.) Ozorai József: T. elvtársaim! Ezzel szemben igenis javasolom a szakasznak az eredeti szövegben való elfogadását. Ez nem jelenti azt, hogy uj szerv alakításáról van szó. Elvtársaim, több község tartozik egy-egy járási tanácshoz. Most valamelyikünk abban a szerencsés helyzetben van, hogy a vidéki, illetve járási direktórium elnökségének a székét foglalja el. Mi történik akkor, elvtársaim? Az összes községek rosszul dolgoznak, pénzt pazarolnak, szóval csődbe kergetik a proletárállamot a tájékozatlanságukkal, mert nem olvassák el a tanácsköztársaság hivatalos közlönyét sem és nem olvasnak rendeleteket. Csak természetes, hogy a járási tanácsnak intézkednie kell, rendeleteket ad ki, ebben a rendeletben megrövidíti a kormányzótanács rendelkezéseit és összefoglalja és utasítást ad ki. Csak természetes, hogy egy példányban be kell küldeni a központi vármegyei tanácsnak is és egy-egy példányban széjjelküldi a községekbe is... Javaslom, hogy eredeti szövegében fogadjuk el a szakaszt. Elnök: Katz Lipót elvtárs! Katz Lipót: T. országos gyűlés! Mindenesetre feltétlenül szükséges a járási tanács fenntartása, mert a járásnak olyan fontos közigazgatási teendői vannak, amelyeket az egyes helyi szervek, a kisközségek, falvak, de f elszakítva maguk a városok sem intézhetnek. Én tehát a javaslat eredeti szövegét tartanám fenn. Itt mutatnék azonban rá az alkotmánytervezetnek arra a hiányára, hogy ennek a járási tanácsnak szervezetét, általában hatáskörét nem részletezi és hogy csak egy példát említsek fel, azt az elvet, amely az ilyen járási szerv megalkotásánál feltétlenül szükséges volna, hogy az egy-egy ipari centrumhoz, egy-egy városhoz fűződjék, vagy olyan helyhez, amely már természeténél, gazdasági helyzeténél fogva több községnek központja kell hogy legyen, egyáltalában nem hangsúlyozza. Arra nézve kérnék tehát javaslatot az előadó elvtárstól, hogy a járási tanácsok hatáskörét teljesen precizirozza, állapítsa meg azt, hogy miben áll ennek a lényege. Egyébként azonban ezt az elvet feltétlenül tartsuk fenn. Rónai Zoltán népbiztos: Elvtársak! Én az eredeti szöveg elfogadását ajánlom. A járási tanács tényleg uj szerv, de erre rendkívül nagy szükség van. (Helyeslés.) Kinek a helyébe lép a járási tanács? A szolgabíró helyébe. Azokat az ügyeket, amelyeket azelőtt