Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-8

Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 21. 211 autón jár, hanem az fáj nekik, hogy nem birják el a kapitalizmus igáját és van bennük elég forra­dalmi elszántság, hogy küzdjenek az idegen kapi­talista járom ellen. A debreceni munkások, azok szintén átélték a politikai megbizottak sáskajárását s ezt a tár­saságot én védeni nem akarom, mert ez a banda valóban tele volt a legszemenszedettebb kapca­betyárokkal, szélhámosokkal és oda nem való szennyes elemekkel, amely elemeket a forradalom első vihara kavart fel, nekik is részük volt bennük, a debreceni munkások is látták, hogy a népbizto­sok fényesen jobbra-balra autóznak, de nem arra gondoltak, hanem ők magasabb és szélesebb lát­kört tűztek ki maguk elé és egészen máskép látják a dolgot. Nem az volt előttük a fontos, hogy a népbiztos autója ott áll a Vigszinház előtt, hogy a családtagjaikat autóztatják, hanem azj hogy mikor hallották a Tiszán tul az. ágyudörgést, mikor azt hitték, hogy jön a vörös hadsereg, június 4-én délután 4 órakor fellázadtak és szét­verték gépfegyverrel és puskával a debreceni román helyőrséget, (Éljenzés és taps.) Gábor Károly : Azok nem locsognak ! Vágó Béla népbiztos: T. elvtársaim ! Ez a fontos és lényeges ezekben a kérdésekben : a küzdelem életre-halálra, küzdelem a kapitalista járom ellen és egy életre-halálra menő küzdelem a diktatúra érde­kében befelé. Az a volt kormánybiztos elvtárs, aki olyan nagyon hánytorgatta azt az 1440 darab tojást, amelyet Budapestre küldöttek azóta, mióta diktatúra van, jellemző példája annak, hogy mi­lyennek nem szabad a diktatúrának lennie. Abból a községből, amely községben tényleg a legerő­sebb klerikális és antiszemita izgatás folyik, abból a városból, t, elvtársaim, nem igen kap élelmiszert a budapesti munkásság. Pedig vannak raktárak, amelyek zsúfolva vannak szalonnával és más egyéb élelmi cikkekkel, de ugy látszik, az az elvtárs, aki nagyon helyeselt akkor, mikor azt mondta valaki, hogy okkal-móddal, itt és ott, igy és ugy, nagyon magára vette és ugy érezte, hogy az a politika, amit ott csinálnak, nagyon megfelelő, összecsókolódzni a helyi burzsoáziával, s becsüle­tesen, tisztességesen együttműködni a vagyonos gazdákkal. T. elvtársaim ! En azok közé tartozom, akik a kisgazdákkal szemben való liberálisabb politiká­nak voltak a hi vei. Azonban az utóbbi időben azt látom, hogy az az előzékenység és az a megbecsü­lés, amelyet a munkásság tanúsított a kisgazdák­kal szemben, sok tekintetben túlzott volt a dikta­túra rovására. És tisztelt elvtársaim, ha ma ellen­forradalmi agitáció van a vidéken, ha ma itt is, ott is fellobog az ellenforradalom tüze. ennek oka az, hogy a kisgazdákkal, illetőleg a parasztbirtoko­sokkal szemben való kiméletet kissé túlhajtották, és ha a vidéki munkásság és a vidéki szegény pa­rasztság lázong a diktatúra ellen, az nem a dikta­túra ellen lázong, hanem az ellen lázong, hogy ami vidéken történik, az nem diktatúra. (Helyeslés és taps.) A vidéken igenis, megvan még a régi bürokrá­cia, igenis, a gazdákkal össze van ölelkezve, a konzervativebb ipari munkásság s a szegény nép érdekeit ott nem viselik a lelkükön. Ezen a politi­kán, tisztelt elvtársaim, változtatni kell. Egy hang: Gyorsan! Vágó Béla népbiztos : Nem kell elvenni a pa­raszt földjét, hanem gúzsba kell kötni kezét-lábát, a diktatúra erejével kényszeríteni arra, hogy szol­gálja a tanácsköztársaságot. (Helyeslés és taps.) Ha ma vidéken baj van, ez onnan van, hogy az elvtársak nem járnak ki a falvakba és nem dol­goznak, hanem idejönnek és az a legfőbb gondjuk, hogy a Vigszinház előtt négy népbiztosnak az autóján a feleségei vagy a gyermekei ülnek. Itt ki kell mondanom, hogy helyes politikával az ellen­forradalmat Dunántúl is, az Alföldön is nagyon szépen meg lehet szüntetni és le lehet szerelni, a legutóbbi napok tapasztalatai szerint, és pedig a következőkép. Ma a lázadás, ma az elégületlenség a zsidók ellen irányul. A zsidó az oka mindennek, a zsidók vettek el mindent a szegény embertől, a zsidó az oka annak, hogy ilyen szörnyű közélelmezési vi­szonyai vannak a vidéken dolgozó birtoktalan parasztságnak. Ezzel szemben azt ajánlom, hogy nincs helye a sok kritikának, hanem rögtön ki kell menni a faluba és fel kell világositani a szegény parasztságot arról, hogy az ő érdeke ellentétes a gazdag parasztéval, mert az egész pogrom-agitá­ciót, az egész ellenforradalmi tüzet a birtokos parasztság csinálta, (ügy van/ Ugy van/) Egy hang : Meg a papság ! Vágó Béla népbiztos: Meg kell magyarázni t. elvtársaim, a künn dolgozó parasztságnak, hogy a zsidónak nem lenne sem fehér kenyere, sem tyúkja, sem kalácsa, ha a paraszt nem adna neki. ( Ugy van / Ugy van /) A birtokos paraszt és a zsidó szövetsége az, amit a vidéken le kell törni, (Ugy van / Ugy van /) de nem azzal a módszerrel, amely módszer itt uralkodik, hogy : odaállunk a kisgazdák, odaál­lunk az arisztokraták, odaállunk a papok politi­kája mellé és zsidóellenes hangulatot csinálunk, szitunk: és támogatunk a tanácskongresszuson, ha­nem ki kell menni a faluba és fel kell világositani a parasztságot, hogy ott is ki kell törnie az osz­tályharcnak a szegény és a gazdag között. A gazdag parasztság tele van élelmiszerrel, éléskamrája zsúfolva van zsírral, sonkával, borral, szalonnával (Igaz / Ugy van /) s a szegény pa­rasztság helyzetét époly kevéssé oldhatja meg a zsidók agyonverése és kifosztása, mint az ipari munkásét. Ebben a kérdésben kell a föld munká­sainak és az ipari munkásoknak összefogniuk, hogy a vagyonos parasztság és a kapitalisták malmát megtörjék. Ezt ajánlom melegen figyelmébe a föld­munkás-szövetségnek, a f öldmunkás-szövetség min­dég vezető emberének, hogy : a birtokos paraszt­nak a dolgokba beleszólása ne legyen. (Ugy van / Ugy van !) Mert az a politika, amelyet sokan helyesel­27*

Next

/
Oldalképek
Tartalom