Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-2

20 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 15. teszek egy közvetítő indítványt, hogy állapitsuk meg a felszólalási időt 15 perczben. (Nagy zaj. Közbekiáltások : 20 perez !) Elnök: Van javaslat 10 perezre és 15 perezre, aki eltérő javaslatot kivan tenni, az szólaljon fel ! Kovács József (Vas megye) : T. elvtársak ! Lehetetlennek tartom elfogadni azt a javaslatot, amely 30 percet kivan megállapítani. Lehetetlennek tartom azért, mert tudom már a pártgyűlésekből, hogy mi történik. A vidéki kiküldötteket mindig teljesen megfosztották attól a joguktól, (TJgy van!) hogy itt a maguk sérelmét, a maguk baját feltárják. Meg vagyok győződve, hogy nemcsak én Vas megyéből, hanem a többi vidéki megjelent kiküldöttek sérelmekkel jönnek ide, amelyeket 10 percben lehetetlen elmondani. Méltóztassanak hozzájárulni az én javaslatomhoz, hogy a felszólalók 60 percet beszélhessenek, mert én nem tartom elfogadhatónak, hogy szájkosarakat tegyünk az emberek szájára. A kongresszusnak, illetve az elnöknek megvan a joga, hogyha a felszólaló eltér a tárgytól, megvonja tőle a szót. Azonban, ha a tárgynál marad, tessék 60 percet megadni. Ne tegyenek különbséget ember és ember között. Elnök: Kérem, méltóztassanak szavazni. Itt van 10—15—30 és 60 perces indítvány. Schneff József (Nagykanizsa) : Weltner és Kun elvtársak megjelent cikkeiből meritek mindenféle tanulságot. Ok maguk azt mondották, hogy a tanácsok országos gyűlésén mindent el lehet mondani. Ne zárjuk el a proletariátust attól, hogy itt megnyilatkozhassék. Ez az egyedüli alkalom, amikor a forradalom óta egyáltalában valami elmondható, hagyják meg azt, hogy az egész proletariátus teljes egészében egységes lehessen s adja meg a kongresszus azt a jogot, hogy mindenki korlátlanul beszélhessen, s ha majd azt fogja megállapítani az országos gyűlés, hogy valaki olyant mond, ami a napirend tárgyával össze nem egyeztethető, akkor tessék az elnöknek az illetőt rendreutasítani. Kérem a korlátlan engedély megadását. (Helyeslés.) Elnök : Fel fogom tenni a kérdéseket a különböző számú percre megszabott és a szólásszabadság mellett tett indítványokra nézve. Azt hiszem, leghelyesebb a legmeszebbmenő, a korlátlan szólásszabadság melletti indítvány. Aki amellett van, hogy a további rendelkezésig egyelőre teljesen korlátlan szólásszabadság biztosíttassák ... (Zaj. Felkiáltások : Szót kérek ! így nem lehet szavazni!) Szántó Béla népbiztos: A kérdés feltevéséhez kérek szót. Elnök: Szántó Béla elvtárs! Szántó Béla népbiztos: Tisztelt kongresszus! Én már régóta járok kongresszusra, de nem hallottam azt, hogy nem az eredeti indítványt teszik fel szavazásra, hanem a későbbi indítványt. Én kérem az eredeti indítvány feltételét. Elnök: Felteszem a kérdést a 10 perces és a korlátlan indítványra. Aki a 10 perces indítványt fogadja el, az emelje fel a kezét. (Megtörténik. Felkiáltások: kisebbség!) Aki a korlátlan szólásszabadságra vonatkozó indítványt fogadja el, emelje fel a kezét. (Megtörténik.) Köszönöm. A többség az utóbbi indítványt fogadta el. Felkérem a szovjettagokat, hogy szíveskedjenek Írásban jelentkezni szólásra. Kérdem az elvtársakat, kivánják-e az ügyrend felett a vitát általánosságban és részleteiben folytatni, vagy pedig, hogy dolgozótestületté legyünk, minthogy a legfontosabbat, a korlátlan szólásszabadságot biztosítottuk, és ez a lényege az ügyrendnek, időkímélés és fontos érdekek szempontjából méltóztatnak az ügyrenrendet igy egészében elfogadni és az érdemleges tárgyalásra áttérni? (Folytonos zaj.) Jankovich Lajos: Tisztelt elvtársak! Nem tartom megengedhetőnek, hogy a gyűlés elnökének olyan messzemenő jogot adjunk, mint aminő az ügyrend 13. §-ában van. Nevezetesen, nem tartom megengedhetőnek, hogy a gyűlés elnöke a tanácstagoktól a szót megvonhatja. Ez a testület autonom testület. Tessék először ennek a gyűlésnek megszavazni azt az elnöki javaslatot, hogy a szó valakitől megvonassák. Ne egy ember, az elnök maga, döntse el, hogy meg kell-e vonni a szót egy tanácstagtól, vagy sem. Ezért akként kívánom módosítani a 13. §-t, hogy ne az elnök vonja meg a szót az illető felszólalótól, aki talán valamely rendzavarást követett el, hanem maga a tanácskozó testület. (Felkiáltások: Ez lehetetlen!) Kálmán József (Kaposvár): Tisztelt kongresszus ! A 6. pont második bekezdéséhez kívánok hozzászólni. (Felkiáltások: Nem lehet ezt igy tárgyalni! Sorrendben, pontonkint tessék tárgyalni. Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Kérem az elvtársakat, szíveskedjenek a szónokokat meghallgatni. Kálmán József: A 6. pont második bekezdése szerint »a tárgyalás alapjául elfogadott indítványokat előkészítés végett a bizottsághoz kell utasítani«. Az 5. pont azonban kimondja, hogy »a bizottságok ülésein a bizottsági elnök engedélyével az országos gyűlésnek azok a tagjai is felszólalhatnak, akik az illető bizottságnak nem tagjai«. Ide kívánom közbeiktatni, hogy »az indítvány bizottsági előkészítésében az indítványozónak részt kell vennie«. Ezt azért kívánom belevétetni az ügyrendbe, mert különben megtörténhetik, hogy az indítványozó az előkészítés munkálataiban egyáltalán nem vesz részt. Az indítványozás komolysága miatt kérném az indítványozót a bizottsági előkészítésben való részvételre kötelezni. Rónai Zoltán népbiztos: Kérek ehhez szót! Elnök : Rónai elvtárs kíván szólni. Rónai Zoltán népbiztos: A felszólaló elvtársat megnyugtathatom, hogy ez nem fordul-