Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-7

158 Tanácsok Országos Gyűlése 1919, évi június hó SO. azt, hogy a jövő munkájának lefoglalása ez a jelen időben, és tessék meggondolni azt, hogy egyáltalában nem fog sikerülni még csak megközelitőleg sem helyes elosztást létrehozni. Azt kell különben figyelmükbe ajánlani, hogy tulaj donképen nem ott van a tűrhetetlen drágaság, ahol árszabályozás van. A tűrhetetlen drágaság ott van, ahol árszabályozás nincs. Akármilyen árszabályozás, amennyiben az rendszeres, amennyiben a termelési költségekhez illeszkedik, nem válhat tűrhetetlenné, mert minden jószág, amelyet a szabályozott áron szerezhet meg valaki, amelyet illetékes módon, törvényes módon szerez meg, egy ilyen árrendszer keretében valóban megilleti azt, aki azt megszerzi. Lehetetlen azonban az, hogy a jelen pillanatban Budapesten egy kalarábéért tiz koronát, egy kiló tökért ötven koronát kérnek. Steiner Jákó : Erről beszéljünk ! Lengyel Gyula népbiztos : Ez ugyebár teljesen tűrhetetlen. Mindaddig azonban, amig az elosztás módját egy helyes árpolitikával nem tudjuk szabályozni, amig egy verseny lehetősége származik abból, hogy felesleges pénzeszközök állanak egyesek rendelkezésére, mindaddig vagy a legális forgalomban, vagy azonkivül ilyen hallatlan árakon fogják elvonni az árukat a közfogyasztás elől. ( Ugy van !) Még egyszer figyelmükbe ajánlom, hogy annak az árpolitikának az elejtése, amely ragaszkodik ahhoz, hogy minden jószág a társadalmi önköltségi áron kerüljön forgalomba, örök életet biztosit a kapitalistáknak. (Ugy van !) örök életet biztosit, mert lehetetlenné teszi, hogy rövid időn belül tartalékaikat elvonjuk tőlük. Ez tehát ebből a szompontból politikailag is igen helytelen volna. Farkas István : Miért nem veszik el adóban? összegyűjtsék, felhalmozzák? Lengyel Gyula népbiztos: Elvtársaim! Át kell térnem arra az ellenvetésre, amely itt sokak részéről elhangzott, hogy a hivatalokban felesleges és haszontalan munkaerők vannak, bogy ott razziát kell tartani és onnan a felesleges, haszontalan munkaerőket el kell távolítani. Egy hang : Természetes ! Lengyel Gyula népbiztos: Emlékeznek, tisztelt elvtársaim, hogy épen én voltam az, aki előadásomban a munkáselosztás kérdésével kapcsolatban élesen beállitottam annak szükségszerűségét, hogy mindenki csak ott és azon munkahelyen maradjon, ahol jó munkát tud végezni, ahol munkaereje teljesen kihasználható. Azonban már az itt felhangzott sürgősségi indítvánnyal kapcsolatban tisztázódott az, hogy ilyen razziát csak rendszeresen lehet megcsinálni. En nagyon jól tudom, hogy visszaélések vannak, nagyon jól tudom, hogy nagyon sok felesleges munkaerő van, de ha ezt a razziát, ezt az ellenőrzést ötletszerűen csináljuk, akkor nem fog más bekövetkezni, mint hogy az amúgy is rossz adminisztráció még jobban le fog romlani. Ezt tehát rendszeresen és a lehető leggyorsabban kell végrehajtani. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban kitérjek egy olyan kérdésre, amelyet itt többen felvetettek és ez : annak a bizonyos autózásnak ég* benzinhasználatnak a kérdése. Kényes kérdésnek látszik, de nem szoktunk kitérni a kényes kérdések elől. Nekem az az álláspontom, — és ezt le kivánom szögezni — hogy azok, akik a kormányzati tevékenységben résztvesznek, akiket a proletariátus ügyeinek vezetésére odaállítanak, példával tartoznak elölj árni a proletárság előtt az önmegtartóztatásban, fegyelmezettségben és tisztességben.. (Élénk taps.) Tisztelt elvtársaim ! Azokra a hangokra rátérve, amelyek — bár nem itten — elhangzottak egyes embereknek vagy egyes csoportoknak a mulatozása, dőzsölése ellen, amelyekről én nem tudom megállapítani, hogy igazak-e vagy sem, de tudom azt, hogy egyes részeiben nem állanak fenn,, azonban a hangulat olyan, hogy mindenkit, aki,, exponált helyzetben van, olyan szigorú figyelemmel kisérnek, hogy az, ami minden más embernél egészen természetes és megszokott, őnála megítélés tárgya. Ez a szigorú megítélés helyénvaló* és épen azért tudniok kell azoknak, akik ilyen szigorú megítélés alatt állanak, hogy nekik sokszoros kötelességük vigyázni, hogy a legszigorúbb^ megitéiés se találjon kivetnivalót. (Helyeslés.) Ezekután tehát, amikor leszögezem azt, hogy valóban ma is vannak olyanok, akik azokon a helyeken, ahova kerültek, húsosfazekat látnak, ma is, vannak olyanok, akik ott valóban jogtalan ellátáshoz vagy jogtalan előnyökhöz kivannak jutni, leszögezni kivánom azt is, hogy ez a szemrehányás. — azt hiszem legalább — nagyrészben nem illetheti azokat, akik a kormányzatban részt vesznek.. Mert tudomásom van róla, hogy igen sok helyen, megfeszített munka folyik, amely nélkül ez a tanácsköztársaság három hónapig nem állhatott volna». fenn. Ezekután most már azt mondhatom, hogy az. a benzinhasználat, amelyből ez a kérdés kiindult és amelyet különösen a vidékiek annyira szemükre vetettek egyeseknek, lehet, hogy sok helyen felesleges, de ha azok, akiknek a munkaköre, ugy lehet, mondani, korlátlan — mert vannak egyesek, akiknek beosztása olyan, hogy soha munkaidejük végére nem juthatnak, — ha ezek az emberek azért nem dolgozhatnak, mert mikor ki kell menni a, gyárba, vagy valahova a hivatalokba, mert azokat ellenőrizni kell, ezek napjuk nagy részét közlekedéssel töltik el, akkor, legyenek meggyőződve,. még kevesebb benzin fog kijutni a vidékre azért,, mert nem lesz módjukban, hogy a gyár benzinfelhasználását és ellenőrzését elvégezzék. Nem akarom tehát azt mondani, hogy legyen autózás, hanem hogy itt is a legszigorúbb razzia szükséges. De nem kell a dolgot mindjárt túlzott mértékben megítélni, s ha autót látnak, nem kell azonnal beállítani, mert a benzinre a cséplőgépnél van szükség. (Mozgás.) Talán az, aki az autóban megy, fontosabbmunkát végez és talán több cséplőgépet fog meg—