Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-7

ÉÉ4 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 20. vizsgálják meg a helyet, lehetséges-e ott munkáslakásokat épiteni, mi egy fontos kérelemmel járultunk az épitési direktóriumhoz. A kérelmünket ez visszautasította, dehát ez nem is tartozik • ide. Esztergom munkásságának most az a kérelme, hogyha a kormányzótanács érzi magában az anyagi erőt ahhoz, hogy a munkáslakások építésének eleget tegyen, akkor helyes az az intézkedése, hogy kiküld Esztergomba földmérnököket, akik hónapokon keresztül körüljárják a várost. De ha nincs fedezet az épitésre, ha látja azt, hogy nem tud anyagot adni az építéshez, akkor Esztergom város feleslegesnek tartja, hogy oda földmérnököket kiküldjenek. (Helyeslés.) Ezeket kívántam elmondani. Elnök : Következik Vojticzky elvtárs ! Vojticzky Gyula : Tisztelt elvtársak ! Azzal kezdem, hogy amiként a termelő eszközök társaidalmositása nem történt meg a lehetőség szerint, ugy amint kellett volna, sem az iparban sem a mezőgazdaságban, ugy nem történt meg a társadalmositás kellőképen a kereskedelemben sem. Itt azt látjuk, elvtársaim, hogy a szabad kereskedelem megkötése miatt a kereskedelmet a csempészkereskedelem váltotta fel. Az uzsora és a csempészet sokkal jobban dühöng most, mint annak előtte. Nem áll meg az az állítása Varga elvtársnak, hogy például Oroszországban egészen más a helyzet az ipar terén, mint nálunk Magyarországon. Oroszországban épp ugy, mint nálunk is, meg van a kisipar, meg van a középipar és meg van a nagyipar. Most már, elvtársaim, nem tudom megérteni, miért kellett ahhoz kötni a szocializálást, hogy csak ott lehet szocializálni, ahol legalább húsz munkást foglalkoztatnak. Megtörténik az, hogy van egy nagyobbszabásu berendezéssel biró vállalkozás, amelyben most csak 4, 5 vagy 10 munkást foglaltatnak, ez nem esik a szocializálás alá, viszont van kisebbszabásu vállalkozás, amelyben 30 munkást foglalkoztatnak, és ezt már lehet szocializálni. Tehát maga az elv, amely szerint a szocializálást megcsinálták, helytelen, mert nem a munkások létszáma szerint, hanem aszerint kellett volna szocializálni, hogy az üzem berendezése milyen. Neumann József : Akkor pláne anarchia lenne belőle. Vojticzky Gyula : Ehhez hozzávehettek volna szemmértékül még azt is, hogy az üzem hány munkást foglalkoztat, de nem egyedül ezt, hanem az egész üzem berendezését az üzem egész komplexumát, összetételét kellett volna irányadóul venni. (Ugy van ! Ugy van !) Itt kell még kitérnem egy lokális jelentőségű dologra, mert máshol nem igen kínálkozik alkalom. Rákoscsaba község most már hetek óta teljesen viz nélkül áll, mert az ottani vizmü nem szuperál. Kénytelenek más faluba vagy kutakhoz játni vízért — kutak pedig nagyon kevés számmal vannak a községben — és ezekből hordani az ivóvizet. .Annak dacára, hogy ez a község már évek óta, még ..a régi minisztériumok alatt és most a népbiztos- | ságoknál is sürgette azt, hogy a vízmüvet tegyék üzemképessé és szocializálják, dacára ennek, süket fülekre találnak mindig és ennek az a következménye, hogy ott szomj halálra van Ítélve egy község. Felhívom tehát a népbiztoselvtársat, hogy haladéktalanul intézkedjék ebben a tekintetben, mert ez gonosz merénylet az ottani proletárokkal szemben, hogy ne tudjanak még ivóvízhez sem jutni. Elvtársaim! Ahol nem szocializáltak, ahol tehát a kisiparosok megmaradtak, ott gondoskodni kell és kötelességünk gondoskodni azért ezekről a kisiparosokról is. Elvégre az ország lakosságának nagy részét képezik a kisiparosok, nem lehet ezeket sem pusztulásra Ítélni. Én szükségesnek tartanám azt, hogy anyagot juttassanak a falvakba, a községekbe, nemhogy egyénenként dolgozzák fel a kisiparosok, hanem alkossanak szövetkezetet és mint szövetkezet azután dolgozhassanak. Tehát munkaalkalmat kell nekik adni. Ast látjuk azonban, hogy ahol meg is alakultak ezek a kisiparosokból álló szövetkezetek és kérik, hogy kapjanak anyagot, abból a kevésből, ami még rendelkezésre áll, sem juttatnak abszolúte semmit ezeknek az iparosoknak. Az adót el tudták engedni a kisgazdáknak, de nem tudják elengedni a kisiparosoknak, nem tudták elengedni a munkásoknak. Elvtársaim ! Ezek a kisiparosok minden tekintetben nélkülöznek, dolgozni nem tudnak anyaghiány folytán, minden fühöz-fához kapkodnak és nincs segítség. Adót azonban nekik fizetni kell és családjukat természetesen fenn kell tartani, ugy hogy olyan anomáliák előtt állnak, hogy a népbiztosoknak kötelességük, hogy valamiképen gondoskodjanak erről is. Csiky Imre : Menjenek vörös katonának ! Egy hang: A gyerekek is? (Zaj.) Vojticzky Gyula: A földbirtok szocializálása sem történt ugy meg, ahogy kellett volna. Azt mondta Varga elvtársam, hogy hét és fél millió katasztrális hold föld van szocializálva. Én ezt kétségbe vonom. Nem áll, hogy szocializálva lettek volna ezek a birtokok. Alakultak szövetkezetek, de nem lett kimondva, hogy a föld az állam tulajdonát képezi. A szövetkezeteken belül dolgoznak a régi gazdasági cselédek s ezek a régi gazdasági cselédek abban a tudatban vannak, hogy a föld jövedelme közöttük fog majd felosztatni. (Felkiáltások : Fel kell vűágositani !) Senki fel nem világositotta őket és rendelkezés nem is történt, hogy mi lesz a föld jövedelmével. A munkások, meggyőződtem róla, hiszen a vidéket járom, állandóan vidéken tartózkodom, nagy szorgalommal dolgoznak és őszinte, becsületes hivei a diktatúrának. (Élénk tetszés.) Meggyőződtem róla, hisz a vidéket járom, állandóan vidéken tartózkodom. Az egyéni munkateljesítmény csökkenéséről lehet beszélni az ipari munkásoknál, semmi esetre sem lehet azonban beszélni a mezőgazdasági munkásoknál. (Ugy van! Ugy van! Felkiáltások: Na ! Na !) Arról is meggyőződtem a gyárakban,