Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-7
TANÁCSOK ORSZÁGOS GYŰLÉSE. 7. ülés 1919 június hó 20-án, pénteken, a Magyar Tanácsköztársaság Házában. Az ülés Kovács Miksa elnöklésével d. e. 9 óra 38 perckor kezdődik. Elnök: Igea t. országos gyűlés! Az ülést megnyitom. Napirend előtt Rónai elvtárs óhajt felszólalni. Rónai Zoltán népbiztos : T. országos gyűlés ! Én csak egész röviden Berényi Pál elvtársnak az igazságügyi népbiztosságot illető felszólalására óhajtok néhány megjegyzést tenni. Berényi elvtárs tudniillik azt mondotta, hogy a kecskeméti túszok dolgában az igazságügyi népbiztosság több izben beavatkozott és a kecskeméti túszokat szabadon is bocsátotta. A magam részéről ugyan nem találnék ítemmit abban, ha bizonyos túszok ügyében az igazságügyi népbiztosság beavatkozott volna, ha az illető vidék intéző-bizottsága helytelenül járt volna el, a helyzet azonban a kecskeméti túszok ügyében az, hogy nekem magamnak a dologról semmi tudomásom sem volt; utánanézettem az igazságügyi népbiztosság iratai között és abszolúte semmi nyomára nem akadtam annak, hogy mi a kecskeméti túszok ügyében egyáltalában beavatkoztunk volna, s még kevésbé felel meg a valóságnak az az állítás, mintha az igazságügyi népbiztosság bocsátotta volna szabadon a kecskeméti túszokat. Én konkrét adatokat kértem Berényi elvtárstól is, ő azonban nekem semminemű adatot szolgáltatni nem tudott. Csak ezt a helyreigazítást akartam elmondani és leszögezni. Elnök: Tudomásul veszik az elvtársak az igazságügyi népbiztos válaszát? (Igen!) Az országos ülés a választ tudomásul veszi. Berényi Pál: Tisztelt elvtársak! Elnök : Milyen címen kíván az elvtárs szólani? (Félkiáltások: Válaszolni akar!) Tessék! Berényi Pál : A dolog a következőképen áll. A túszok elbocsátásánál az volt a tényállás, — lehetséges, hogy az igazságügyi népbiztos nem tud a kérdésről — hogy majdnem naponkint, sokszor óránkint illetéktelen egyének sürgönyben és telefonon utasitgatták a kecskeméti direktóriumot Rónai Zoltán népbiztos : Arról nem tehetek. Berényi Pál: Erről legtöbbet Budai elvtársunk, a kecskeméti direktórium elnöke tud mondani. Mi ott voltunk és azt tapasztaltuk, hogy sokszor az ülések folyamán is zavartak bennünket Budapestről. Nem volt megírva abban a sürgönyben vagy telefoni üzenetben, hogy ki csinálja ezen intézkedéseket, azonban mindig voltak olyan kontár emberek, akik beavatkoztak a vidéki direktórium ügykörébe. Csak ezt akartam mondani. Köszönöm. Elnök : Következik Gyura János elvtárs. Gyura János : Tisztelt elvtársak ! Varga elvtársam az előadásában kitért arra a kérdésre, hogy lehetne a valutánkat a külföldön megjavítani. Nekem ebben a kérdésben az az álláspontom, hogy egy kommunista államnak nincs szüksége a polgári kapitalisták által felállított valutára. (Ügy van!) Hiszen itt a példa. Bevontuk a kék pénzt, pár nap múlva lejár a forgalmi ideje s ennek dacára ahhoz ragaszkodnak most is. Panaszkodnak a vidéken, hogy a munkás nem akarja a bérét felvenni fehér pénzben, csak kék pénzben. Ha mi bevezetjük az állam területén a munkajegyeket, ezzel sokkal többet értünk el, mint hogyha a valutakérdésben, nem tudom, micsoda pénznemeket hozunk forgalomba. Munkajegyet csak az kap bat, aki tényleg dolgozik, vásárlási joga ezen a cimen csak annak lesz, aki munkajeggyel bir. Akinek a folyószámlája ezen a téren értékkel van elismerve, annak joga lesz vásárolni. Ezen a módon Í8*
