Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-814

814. országos ülés 1918 július 30-án, kedden. 4-:i nak, hogy ilyen vállalatok az épen ezen szénadó által előálló többköltség erejéig megállapított szerződési áraikat felemelhessék. Mindezek után a pénzügyi bizottság nevében javaslom a t. háznak, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadni méltóztassék. Elnök : Szólásra feljegyezve senki sincs. Fényes László képviselő ur kivan szólni. Fényes László : T. ház! A szénadót, mint fo­gyasztási adót, a magam- részéről el nem fogadom. Az előadó ur maga állította, hogy mintegy 70—80 millió korona jövedelem kontempláltatik ezen a czimen. Azt hiszem, hogy a szénbányák üzemének fokozásával sokkal inkább lehetett volna az állam jövedelmét szaporítani és nem lett volna szükség a fogyasztási adóval ismét épen a legsze­gényebb fogyasztóközönségefc megterhelni. Külön kifogásom még a javaslat ellen az, hogy épen az üzemeknek adja meg az adómentesség kedvezményét, tehát ismét a tőke érdekeit szol­gálja. Ezért nem szavazom meg a javaslatot. Elnök : Kíván még valaki szólni? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólni! Popovics Sándor pénzügyminister: T. ház! Én Fényes László t. képviselő ur megjegyzéseire óhajtok reflektálni pusztán azért, mert nem akarom azt, hogy a szénadóra vonatkozó javaslat olyan benyomással emelkedjék törvénynyé, mintha ez­által egyrészt osztályérdeket szolgálnánk, másrészt osztályérdeket sértenénk. Már a pénzügyi bizottságban felmerült az a kérdés, hogy ugy a sójövedékre vonatkozó szabá­lyok módosításáról szóló javaslat, mint a szénadó­javaslat, mint a fogyasztást terhelő uj közszolgál­tatásra irányuló, tulajdonképen ellenkezik a kor­mány szociális és demokratikus irányzatával. Már akkor is bátor voltam erre nézve megjegyzéseimet előadni, amelyek odairányultak, hogy mindaz, amit eddig a hadikiadások feiezésére, az állami tevéte'ek fokozása terén tettünk, legnagyobb­részt a vagyonos osztályok megterheltetésével járt, maguk az alsóbb néposztályok pedig, első­sorban a munkásosztály, ami az egyenes adóz­tatást illeti, majdnem teljesen mentes maradt ; hogy ezidőszerint a kereseti viszonyok általában kedvezőknek mondhatók, munkaalkalom elég van, munkát keieső emberről — legalább én — alig tudok ez idő szerint : a fogyasztás valamely lénye­ges megterheléséről tulaj donképen itt szólni nem lehet, egészen eltekintve attól, hogy az adóátháritás eszközével épen ezek a megterhelt osztályok ezen terhüktől, legalább részben, szabadulni tudnak. Én tehát azon az állásponton vagyok, hogy a háborús állami gazdálkodásunk, a háború terhei­nek viselésére irányuló minden törekvésünk nem nélkülözheti a fogyasztásnak is bizonyos emelke­dettebb megadóztatását, ugy, amint nem nélkü­lözhette rendes viszonyok között is az adóterhek egyenletes megoszlása érdekében a fogyasztási adókat semmiféle adórendszere a világnak. Ami a képviselő urnak azon másik észrevételét illeti, hogy itt az üzemeket mentesítjük az adó alól, ez tévedés. Mi mentesítjük a bányászati üzemeknél magában az üzemben felhasználásra kerülő sze­•net, mert magának az adótárgynak előállítására szolgáló szénnek adóztatása tulaj donképen kétsze­res adóztatást jelentene. Ez az oka a javaslatba hozott intézkedésnek ós amint már bevezetéskép mondtam, minden inkább távol áll tőlünk, mint az, hogy osztályérdekeket szolgáljunk s hogy egyes osztályokat ok nélkül terheljünk. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényja­vaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szénadóról szóló törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alaj)jául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Kérem Hoványi Géza jegyző urat, szívesked­jék felolvasni. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, alczimeit és 1—24. §-ait, amelyek észrevétel nélkül változatlanul elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat általánosság­ban és részleteiben letárgyaltatván és elfogadtat­ván, harmadszori olvasása iránt mai napirendi ja­vaslatom során leszek bátor a t. háznak javaslatot tenni. T. ház ! Ezzel mai napirendünket letárgyaltuk. A mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Szász Pál előadó : T. ház ! Tisztelettel bejelen­tem, hogy a mentelmi bizottsá g letárgyalta Polónyi Dezső, gróf Andrássy Géza, gróf Károlyi Mihály, külön gróf Károlyi Mihály, Korkán Péter, Benedek János, Szluha Pál két rendbeli, gróf Batthyány Tivadar, Bartos János két rendbeb, Brestyenszky Kálmán két rendbeli és Varga Gábor képviselő urak mentelmi ügyét. Az erről szóló jelentéseket tisztelettel benyújtom ; kérem azok kinyomatását, szétosztását és annak idején napirendre tűzését. Elnök: A mentelmi bizottság előadója által benyújtott jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és napirendre tűzésük iránt később fog a t. ház határozni. T. ház ! Mielőtt napirendi javaslatomat meg­tenném, minthogy holnapra szándékozom ülés tar­tását indítványozni, holnap pedig interpellácziós nap van, méltóztassék meghallgatni az interpellá­cziós könyv felolvasását. (Halljuk ! Halljuk !) Kérem a jegyző urat. Vermes Zoltán jegyző: A következő interpel­lácziók vannak bejegyezve : Julius 21-ről: Gyapay Pál — a földmivclési és közélelmezési ministerekhez — a csendőrség 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom